Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-33

lOS A nemzetgyűlés 33. ülése 1946, dés és barátság kiépítéséhez, hanem az ellentéteket fokozza. Az egyezmény fogaJma kizárja a viszonosságot nélkülöző kiszolgáltatottság állapotát. 2. Az V, cikkel kapcsolatiban le kell szegezni, hogy a csehszlovák kormány — fenntartva azon jogát, hogy a kitelepítésre kény szeri tendő magyarok jegyzékét maga állapítja meg, attól az elvtől áthatva, hogy a lakosságcsere célja a középeurópai kevert néprajzi viszonyok 'tisztázásának elősegítése, a kitelepítésre kényszerülők jegyzékét elsősorban a tiszta szlovák vidékek magyar szórványaiból állítja össze. A csehszlovák kormány az egyezmény V. cikkében biztosított joga.t olymódon használja, hogy csupán annyi magyar családfőt vesz fel a jegyzékbe, hogy ezek eltartottjainak száma a családfőkkel együtt ne haladja meg a Magyar-' országról önkéntesen áttelepülő cseh és szlovák nemzetiségű személyek összlétszámát. Eltartottnak tekintendő az, akit a családfő annak minősít. A családfők és eltartottak áttelepítése egyidejűleg fog történni. Ebből a célból a kitelepítésre kijelölt magyar nemzetiségű lakosok névjegyzékébe bele kell foglalni azt a megjelölést, hogy ki ai családfő és ki a hozzátartozó eltartottja. 3. A VI. cikk értelmezése tekintetében irányadók az alábbi, az egyezmény szövegével ellentétben nem álló szempontok: A kitelepülő macával viheti zárolt betéteit és beszolgáltatott értékpapírjait, hasonlóképpen az elkobzott fundus instructust, elrékvirált terményeit, stb. A kereskedő és iparos, valamint minden szabadfoglalkozású, magával r viheti egész üzleti, műhelyi, irodai berendezését és minden segédeszközét. Az áttelepítésre ki jelölteknek vagyonuk átruházásához semmiféle hatósági engedélyre nincs szükségük. Az ingatlanra vonatkozó okiratok hiteles másolatát mindenki magával viheti. A csehszlovák kormány az áttelepítésre küelöl'tek névjegyzékének átnyújtása időpontjában az

f érdekel'ékkel is közli • a névjegvzékbe való felvételüket. 4. A VITT. cikkel kapcsolatosan a köve'tkező értelmezés állapítandó meg: »A Szlovák Nemzeti tanács 33/1945. sz. rendeletének I—IV. §-a alapján az egyezmény V. cikke (1) bekezdésében meghatározott számon felül áttelepíthet ők sorába csak a prágai megállapodás időpontjáig jogerősen elítélt személyek vehetők fel.« (Dénes István pk): Nagyon helyes!) »Ezek, valamint a további 1000 fő névjegyzéke a magyar kormánvnak a ratifi- kálástól számított egy hónapon belül adandó át. 6. A Függelék I. cikk (3) bekezdéssel kapcsolatban megállapítandó, hogy a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepülők számába nem számíthatók be azok a csehszlovákiai zsidók és politikai menekültek, — nemzetiségükre való tekintet nélkül, — akik a szlovákiai üldöztetések elől menekültek Magyarországra^ itt menedéket találtak és a felszabadulás után egyszerűen visszatértek otthonukba. 7. A kísérő levéllel kapcsolatosan feltétlenül szükséges olyan értelmezés biztosítása., hogy a Csehszlovákiából kitelepítendő magyarok társadalmi és anyagi szempontból való retegeződése meg kell hogy feleljen a Magyarországból kitelepülő f szlovákok társadalmi es anyagi rétegeződésének. 8. A lakosságcsere tárgyában kötött^ egyezmény kísérő jegyzőkönyve kiegészítendő olyan új és önálló egyezménnyel, melyben mindkét évi május hó 13-án, hétfőn. 106 kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a területén élő magyar, illetőleg csehszlovák kisebbség számára, kisebbségi jogokat, a szabad életlehetőségeket, a trianoni szerződés, a yal'tai szerződés és az Atlanti Charta, valamint az Egyesült Nemzetek^ alapokmánya alapján — addig is, amíg a békekonferencia ebben a kérdésben határoz — a legteljesebb mértékben biztosítja. A trianoni határokat Csehszlovákia ?', jogfolytonosság alapján birtokolja és igényli. E határok ezen az alapon kerültek büle a fegyverszüneti szerződésbe. Ugyanez elvből kifolyólag érvényben kell lenniök az új békeszerződés megkötéséig a régi határokkal egyidejűleg megállapított kisebbségi jogoknak. Tehát <a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetközi jogba ütköző magyarellenes intézkedéseit visszavonja, az e^szlovákosítás és üldöztetés mesrs7Ünik>« > T. Nemzetgyűlés! Azok után, amiket a miniszter úr volt szíves elmondani, nem szükséges külön indokolnom ezt a határozati javaslatot, hiszen, mint már említettem, nagyobb ré-" szét már kezdeményezte, sőt el is végezte a miniszter úr. Meg kell azonban indokolnom az utolsó szakasz utolsó pontját, mert ma az a helyzet Szlovákiában, hosry, olyan rendeletek vannak érvényben, amelyek a magyarság jogait a legteljesebb mértékben csökkentik, sőt megsemmisítik. Ezek a következők (olvassa)'. »A 6/1945. sz. rendelet megszünteti a magyarnyelvű középiskolákat és azokat a, magyar elemi népiskolákat, amelyek 1938 október 6-a után létesültek. A 4/1945. sz. rendelet azonnali hatállyal és ellenérték nélkül elkobozza az 1938 november 1-én csehszlovák állampolgársággal nem bíró magyar nemzetiségű személyek összes földbirtokát és 50 hektár terjedelmen felül ugyanígy a csehszlovák állampolgárságú magyarok föld. birtokát is. A 26/1945. sz. rendelet kizárja a magyarokat a helyi, járási és országos közigazgatási és önkormányzati szervekből, megfosztja őket e szervek választásánál az aktív és passzív választói jogtól. A 43/1945. sz. rendelet szerint nem jegyez-' hetők be az ügyvédek (ügyvédjelöltek) névjegyzékébe és így nem folytathatnak ügyvédi gyakorlatot magyar nemzetiségi egyének, múltban szerzett jogaikra való tekintet nélkül. A 44/1945. sz. rendelet szerint magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottakat állásukból minden jogigény nélkül el kell bocsátani^ s a nyugdíjat élvezőket, illetőleg a tisztviselők hátramaradt családtagjait nyugdíjigényüktől megfosztották. Az 50/1945. sz. rendelet szerint a magyar nemzetiségűek mindennemű ingó és ingatlan vagyona lefoglalandó és állami kezelés alá helyeztetik. Ezeknek a vagyontárgyaknak tulajdonosait a végrehajtás során a vagyonkezelésből kizárták és a jövedelem élvezetétől elütötték. Vagyon alatt a rendelet szerint az összes gyárak, ipari, kereskedelmi üzemek, vállalatok, továbbá háztulajdon stb. is értendők, sőt mivel a rendelet megszorítást nem alkalmaz, mindennemű használati tárgy is. Az 51/1945. sz. rendelet az összes magyar egyesületeket betiltotta és vagyonukat elkobozta. A 69/1945. sz. rendelet a magyar nemzetiségű magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyának felbontását mondja ki és lehetővé teszi.