Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-33

loi A nemzetgyűlés 33. ülése iHß évi május hó 13-An, hétfőn. 102 iëllege, : m a viszonosságot, egyenjogúságot nélkülöző szellem, amely szerint az egyik olda­lon önkéntes jelentkezés van, a másik oldalon kényszerkitelepítés, az egyik oldalon ellenőrző szerv és propagandabizottság működik, a má­sik oldalon még a bizalmi testületnek a hiánya . is mutatkozik. Az egyik ország válogat a je­lentkezők között, a másik oldalon kénytelenek vagyunk befogadni még a fasisztákat is. Azt higzem, érthető, hogy Benes elnök úr annakidején győzelemnek nevezte ezt az egyez­ményt. A miniszter úrnak tökéletesen igaza volt abban, amikor az egyezmény megkötése után kialakult állapotokat jellemezte és ezzel igazolta azt, hogy ma már az egyezmény min­denképpen ratifikálandó. Csak az egyezmény paragrafusaihoz szeret­őnek még néhány szót szólni, mielőtt határozati javaslatomat beterjesztem. Minden áldozat, ame­lyet hozunk, akkor ér valamit, ha azzal szem­ben eredményeik érhetők el. Meg kell azonban állapítanom, hosrya szerződő felfdt kö-nil elve­dül a magyar kormány volt az, mely a legkulán­sabban ^teljesítette az összes feltételeket, sőt talán még az egyezményben vállalt kötelezett­ségen túlmenően is- udvari, JS voit.-A ' inasiK fél, Csehszlovákia, nemcsak hogy kísérletet tesz a niagyar érdekek' védelmét így is mellőző szer­eződés extenzív értelmezésével további előnyök biztosítására, hanem többízben kifejezetten meg .is sértette a-szerződést. Külpolitikai helyzetünk és azok a szem­-pontok, amelyeket a miniszter úr itt előadott, teljes mértékben indokolják az egyezmény el­fogadását és ratifikálását, az egyezmény egyes pontjaihoz azonban feltétlenül hozzá kell fűzni azokat az észrevételeket, amelyek indokolják a . magyar kormánynak a kiegészítésre és módo­sításra, esetleg helyes értelmezésre vonatkozó kísér'eteit. amelyekről már a külügyminiszter úr is beszélt. Az 1. pont rendelkezései teljesen megfelel­nek a demokratikus önrendelkezési jognak. Ez a pont ugyanis az Önkéntes jelentkezés alapján „•áll, ellentétben az 5- pontban foglalt kényszer­kitelepítéssel. A 2. és 3 cikkben külpn, bizott­ságnak, nevezett propaganda és szervező bizott­ság szankeionáltatik, amely Magyarországon működik és amellyel kapcsolatban a csehszlo­vák kormány az egyezményben kifejezett ígére­tet tesz arra, hoery tartózkodni fog minden olyan tevékenységtől és magatartástól, amely a maarvar köztársaság szuverenitásával össze " nem egyeztethető, vagy a magyar néppel szem­ben ellenséges volna. Ezt a szerződési pontot a különbizottság több ízben megsértette. Szuve­renitásunkkal össze nem egyeztethető az a tény, hogy fegyveres katonai kísérettel érke­" zett ide a különbizottság. Ezt a tényt éppen az orosz katonai parancsnokság állapitotta, meg Nyíregyházán és azon a címen, hogy sérti a magyar szuverenitást, elrendelte a fegyverek hátrahagyását és ,a, fegyvertelen közlekedést az utcán. Előfordult, hogy a magyar kormány tudta és beleegyezése nélkül — a különbizottság .névsorát Csehszlovákia részletesen közöite a '*• magyar kormánnyal ^- a különbizottságon kí­vülálló hivatalos személyek, miniszterek, kép­viselők, egyházi emberek jártak az ország ha­tárán ki és be, például Osueky evangélikus püs­pök, Siroky prásrai miniszterelnökhelyettes, Lettrich. Novomeski és Smidke miniszterek, itt szónoklatokat^ tartottak és a propagandában messzemenően résztvettek. A magyar néppel szemben ellenséges tevé­kenységnek kell minősíteni azokat a propganda­fogásokat, hogy nem megleleiő auaioiöat Közöl­tek a magyarság itteni helyzetéről, a magyar­országi lakosságról, a csehszlovákiai árakról, ! az élelmezési és egyéb helyzetről. A bizottság több ízben rosszindulatú összehasonlítást tett a .propaganda folyamán a két ország között és a ket ország helyzetét különbözőképpen állította be: a magyar demokráciát kedvezőtlen színben tüntették fel; olyan látszatot kelteitek, mintha a régi reakciós és a mai demokratikus beren­dezkedés azonos volna. Sőt ezen is túlment a bizottság, tisztára abból a célból, hogy minél több embert szerezzen meg magának. A lakos­ságot a felszabadító vörös hadsereg és a Szov­jetunió ellen izgatják^A jelentkezni nem aka­rókat azzal terrorizálják, hogy nem jelentkezé­sük esetén a szovjetbe telepítik át őket, például Galgagy örkön, ahol a megtévesztettek rájöttek a hazugságra és jelentkezésüket vissza akarják vonni, de nem fogadják el a visszavonást. Kát Öngyilkossági kísérlet is történt ezzel kapcso­latban. Máshol olyan rémhíreket terjesztenek, hogy Magyarországról á szovjet csapatok soha nem mennek ki és hogy Magyarország szovjet tagállammá válik, Csehszlovákia pedig nem. A galgagyörki esetről teljesen konkrét jegyzőkönyvek vannak. Többek között azt ter­jesztették, hogy 18 és 60 év között minden ma­gyar férfit kivisznek Oroszországba munkára, továbbá hogy azt, aki most nem írja alá a je­lentkezési ívet, később a magyar kormány 50 kilogrammos csomaggal erőszakkal teszi át a határon, azután, hogy a Vörös Hadsereg itt lévő földjeit az itthon maradt családtagoknak kell majd megművelniök. Ezekre a hírekre húsz galgagyörki személy jelentkezett áttele­pülésre, akik most a községi elöljáróságon fel­vett és hitelesített jegyzőkönyv szerint az előbbieket elmondották és kérik a magyar belügyminiszter védelmét a csehszlovák át­telepítési bizottság terrorja ellen, hogy jelent­kezésüket visszavonhassák. Ezt tanúsítja Gal­gagy örk község elöljáróságának április 3-án fel­vett és hitelesített jegyzőkönyve. Ilyen körülmények között működik a csehszlovák különbizottság, amellyel szemben védelmet egyelőre semmi módon nem tudunk szerezni. A külügyminiszter úr által is emlí­tett V. cikk, amelynek fogalmazása kritikus — és már konkrét adatok vannak -arra, hogy kí­sérlet történt kiterjesztett értelmezésére — azt mondja: ennek az egyezménynek aláírásától számított hathónapi határidőn belül a cseh­szlovák kormány közölni fogja a magyar kor­mánnyal azoknak a szemelveknek névjegyzé­két, akiket áttelepítésre kijelöl. Csehszlovák körökben, ahol a legmesszebbmenő jóindulat­tal sem lehet azt mondani, hogy a sovinizmus hanyatlóban volna, már hangzanak olyan nyi­latkozatok, sőt közszájon forognak olyan meg­oldások, amelyek szerint az ezekben a cikkek­ben biztosított jog* alapján a névjegyzékeket oly módon kell összeállítani, hogy megfelelő kiválogatás esetén a kapcsolatok, az összefüg­gések, az adottságok következtében további személyek is kénytelenek legyenek elhagyni az ország területét. A VI. cikkben két kritikus kérdés szere­pel. Nem tagadható, hogy az itt érvényesített exporttilalom egyéb vonatkozásokban teljesen méltányos lehet egy ország szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents