Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-33
99 À nemzetgyűlés 33. ütése 19¥\. ságot. és természetesen továbbra is helyükön maradhatnak, akik ezenfelül vannak, azokat a csehszlovák kormány át akar.ia telepíteni, illetőleg egyszerűen átjuttatni, átküldeni akarja Magyarországra. Ez ennek a levélnek a lényege. Természetes, hogy erre más válaszunk nem lehetett, mint az, hogy ilyen körülmények közt a magyar kormány nincs abban a hely- j zetben, hogy ezeket a tárgyalásokat folytassa, mert az előterjesztett csehszlovák javaslatot ' még tárgyalási alapul sem fogadhatja el. i (Dénes István (pk): Ez helyes!) Amint tehát méltóztatnak látni, a magyar ügyet, annak a 650.000 magyarnak, az ügyét a lehető legkomolyabban — ami érthető is magyar emberek részéről — igyekeztünk a szívünkön viselni és inefí-védeni. De természetes, t. Nemzetgyűlés, azzal kell számolnunk, hogy a csehszlovák kormány által közölt ez az álláspont lesz a csehszlovák kormány álláspontja a békeértekezlet előtt. T. Nemzetgyűlés! Erre is csak az a válaszunk, hogy ezt nem vállalhatjuk. Le kell szegeznem itt, a nemzetgyűlés színe előtt, ami, azt hiszem, mindannyiunknak egyforma álláspontja, hogy sem politikailag, sem gazdaságilag többszázezer magyarnak ide áttételét a magyar kormány és a magyar demokrácia nem vállalhatja, de ha kényszerülve volna vállalni. ebben az esetben talán maga ez a demokrácia Î3 belebuknék. (Ügy van! Ügy van!) Meer is mondjuk. Most nem politikai okokról beszélek, hanem gazdasági okokról, amiket a t. képviselő úr is felhozott. Ezt gazdaságilag sem bírná ki ez az ország. (Dénes István (pk): így van!) Ennek az országnak a népsűrűsége az euró pai agrárállamok között az első helyen áll és a németek kitelepítése után magasabb népsűrűsége van. mint az iparilag hatalmas csehszlovák államnak. Nyilvánvaló tehát, hogy további nagyszámú tömegeknek befogadását már csak gazdasági okokból sem vállalhatja a magyar kormány, de nem vállalhatja morálisan sem — talán rossz kifejezést használtam, hogy morálisan, de gazdasági mérlee-elés mellett sem — attól a Csehszlovákiától, amely Csehszlovákiában" máris munkaerőhiányról beszélnek. Hiszen nem hivatalos helyről, de hallottam olyan propozíciót is, hogy ezeket a magyarokat 'tesrvék át, de ha nem tudnának jtt megélni, akkor hajlandók volnának őket, mint munkaerőket, hosszabb ideig igénybe venni és foglalkozta feni Cseb«^lovákiában. (Zsedényi Béla (pk): Rabszolgáknak!) Ezzel elérkeztünk ahhoz, hogy megmondjuk azt, hogy mi a kormány álláspontja a végleges megoldást illetőleg. Ez az álláspont az, hogy az ott élő magyarságnak, a lakosságcsere lebonyolítása után visszamaradó magyarságnak, adassék meg a télies polgári egyenjogúság, adassanak meg mindazok a jogok, amelyek az Atlanti Chartában, tehát a szövetségeseknek ezen alapvető okmányában le vannak fektetve, adassanak meg azok a jogok, amelyeket a nemzetiségi szempontból le gm in ta s zéro Hb Szovjetunióban a lenini-sztálini elvek alapján gyakorlatilag megvalósítottak. Ha ezek a jogok megadatnak es biztosíttatnak az ottani magyarságnak, akkor azt hiszem, hogy a két nemzet közötti vitának, amely sok tekintetben nem a mi hibánkból igen mérgező anyaga, — sőt talán ennél is súlyosabb — enêvî május hó 13-án, hétfőn. 10Ô nek árvitának, véget tudunk vetni mindkét fél megelégedésére. Semmi esetre eem vállalhatjuk azonban azt, hogy egyszerűen egy kollektív felelősség felvetése ürügye alatt, de lényegében azért, hogy a csehszlovák állam elérje vágyát, nemzeti állammá váljék, ennek a célnak érdekében az ott élő többszázezer magyart átvegyük. Ha a csehszlovák államnak ez a politikai célkitűzése és ambícióia, — mint ahogyan ezt végeredményében megérteni lehet — akkor a csehszlovák állam ennek a célnak érdekében hozzon megfelelő áldozatot. (Taps a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Miután a kérdést most már minden vonatkozásában megvilágítottam, le kell szegeznem, jóllehet hangoztatják és hangoztatták csehszlovák oldalról azt, hogy ez az egyezmény győzelmet jelent csehszlovák szempontból — és ennek hangoztatásán én» tekintve azt. hogy Csehszlovákia. 12 nap mulva választásokat folytat le, egyáltalában nem cso| dálkozom, ^~. mondom, meg kell állapitanom | ezzel az állítással szemben azt, hogy igenis enI nek az egyezménynek létrehozásával, megtöri téntével pozitív eredményeket értünk el az <<t| tani magyarság érdekében, megjavítottuk nemzetközi helyzetünket azokon a tárgyalásokon, amelyek esetleg ebben a kérdésben a békeértekezlet előtt lesznek. Bízom_ abban, hogy a magyar kormánynak itt kifejtett végleges állás; pontja, amelv éppen azokon az elvoV^n piap^'k, ; amelyeket háborús céljaik homlokterébe állítottak a szövetségesek, a nemzetközi, megítélé« útján diadalra fog jutni. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Tups) Elnök: Jaczkó Pál képviselő urat illeti ' a szó. Jaczkó Pál (kg): T. Nemzetgyűlés! SzeretI nék a törvényjavaslathoz téliesen tárgyilagoI san, hangulat- és érzelemkeltés nélkül hozzái szólni» bár rokonaim, barátaim élnek odaát, a ! határon túl. A miniszter úr előző nyilatkozatai l után azt hiszem, ma már senki előtt nem kétséges, hogy ezt az egyezményt a magyar parlamentnek minden körülmények között ratifikálnia kell. Az a helyzet, amelyet ismertetett a miniszter űr, hogy függetlenül az eervezmény megkötésétől, az egyezmény szövegétől és módosításától, a csehszlovák kormánynak ma, már érdeke lenne, hogy ne fogadjuk el ezt a javaslatot. A miniszter úr részletesen megindokolta ezt és azt his^pm, ebbe míndnvájan bele is nyugodhatunk. Más kérdés azonban az, hogy micsoda végtelen távolság választja el egymástól a magyarság és a csehszlovák állam magatartását, milyen óriási különbségek vannak a nlagvar kormány és a csehszlovák kormány intézkedései között. A magyar kormánynak eléggé nem helyeselhető gesztusa volt az, hogy messze elébe ment az egyezmény megkötésekor a csehszlovák kormánynak azért, hogy a Duna völgyében a kis népek közötti békességet szolgálja. Messze elébe ment és igen súlyos áldozatokat hozott a megértés, az együttműködés érdekében. Az a javaslat, amelyet most becikkelyezünk, tisztán mutatja ezeket az áldozatokat és tisztán mutatja azt, hogy a súrlódási felületek kikapcsolása céljából hozzuk azokat az áldozatokat, amelyek ma már — azt lehet mondani — •az egyezmény szövege szerint az önfeláldozás határán is tiillépnek. A legsúlyosabb áldozat az egyezmény alap-