Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-50
955 r A nemzetgyűlés 50. ülése Í9Í6. amelynek tagjai vagyunk, és ennek Mzonyítéka az, hQgy ezt a javaslatot egyhangúlag fogadta el a nemzetgyűlés általánosságban — akkor megvannak az elektrifikálas politikai előfeltételei, akkor biztosítva vannak ezek a politikai előfeltételek és akkor ennek alapján megvalósítható lesz az az álom, amelyről Némethy képviselő úr is beszámolt itt és amely mindnyájunk álma, hogy megváltoztatjuk a magyar nyomorúságot, és ebből a magyar Kánaánból, amelyről olyan sokat beszéltünk, amely azonban milliók számára, minden volt, csak nem Kánaán, tényleg a jólét és a gazdagság országa legyen. (Élénk helyeslés és taps a szociáldemokrata' és kommunista párton.) Elnök; Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző -urat, szíveskedjék a o törvényjavaslat címét felolvasni. Vörösi Vince jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét — Némethy Jenő (msz): Szót kérek!) Elnök: Némethy Jenő képviselő urat illeti a szó. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! Már felszólalásom során felhívtam az előadó úr figyelmét arra, hogy a címben ezt a szót: »energiatelepeinek«, változtassuk meg. Annál is inkább kérném ezt, mert maga az előadó úr sem ezt a szót használta. Helyette iktassuk be -r- hogy minden félreértést elkerüljünk — a oímbe ezt, hogy: »energiafejlesztő telepeinek«. Kérem az előadó urat, szíveskedjék magáévá tenni ezt az indítványt és ezt előterjeszteni. Elnök; Az előadó úr kíván szólni. Vajda Imre (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Kérem a törvényjavaslat címét is eredeti szövegében elfogadni, minthogy ez félreértésekre nem ad alkalmat és teljesen fedi a fogalmat Ha egy-egy mondatban mais kifejezést is használtam vagy használtunk, ez semmit sem változtat azon, hogy teljesen világos úgy a törvényjavaslat célja, mint a törvényjavaslat címének az érfejmej. (Apró Antal (kp): Helyes!) Elnök: Fölteszem a kérdést szavazásra. Méltóztatik-e a törvényjavaslat címét eredeti szövegéhen elfogadni?. (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a címet eredeti szövegélben fo-, gadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik-) Többség. Kimondom tehiát határozatkép» hogy a nemzetgyűlés a címet eredeti szövegében fogadta el. Követikeziik a töirvéinyjavaslat 1, §-ániak tárgyalása. Kérteim a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a törvényjav\a\sHat 1—í- §-mt, amelyeket a Nemzetgyűlés változatlanul, hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a II. fejezet címét és az 5. §-t. — Némethy Jenő (msz): A II. fejezet címéhez kívánok szólani!) Elnök: Némethy Jenő képviselő urat illeti a szó. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! A II- fejezet címe így szóil (olvassa): »A vil-, lamos energiagazdálkodás közérdekű céljai megvalósítását biztosító egyéb rendelkezések.« Erre az a megjegyzésem, hogy a célokat nem »megvalósítjuk«, hanem »elérjük«, Kérném tehát átalakítani a szöveget a következőkép : »A villamos, energiagazdálkodás közérdekű céljai elérését biztosító egyéb évi augusztus hó 9-én, pénteken. Ö58 rendelkezések.« Tanuljunk meg magyarul fogalmazni. (Mozgás.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni? (Vajda Imre (szd) előadó: ;Nem!) Az előadó úr nem kíván szólni. Fölteszem a kérdést szavazásra. Akik a II. fejezet címét az eredeti szövegezésben fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) \ Kimondom! tehát haltározatkép» hogy a nemzetgyűlés az eredeti szövegben fogadta el a II. fejezet címét. Az 5. §• meg nem tárnadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. % Vörös Vince jegyző (felolvassa a 6—13$ $-okat, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül, változatlanul elfogad. F\elolvmsa a U. §4.): Jármay Gyula! Jármay Gyula (kg): T. Nemzetgyűlés! Az államosítás kérdésének egyik sarkpontja a kártalanítás ugye. Már az 1946 : XIII. te tárgyalása alkalmával is felmerült ez a kérdés, a törvény 6. Vának indokolása azonban csak egy elvi deklarációt tett, amikor azt mondta (olvassa): »A kártalanítás kérdése az államosításra kerülő üzemek tulajdonosai-* nak érdekeit, valamint országunk közhitelét igen nagy mértékben érinti és így annak elodázása a javaslatnak tagadhatatlan hiányossága.« A most előttünk lévő javaslat indokolása még ennyit sem mond, viszont lényegileg ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, nevezetesen, hogy a törvény hatályba lépésétől számított mégy hónapon belül az iparügyi miniszter a kártalanításra vonatkozólag törvényjavaslatot tartozik előterjeszteni. T. Nemzetgyűlés! Az államosítást magát törvénybe iktatni egyszerűbb feladat, nehezebb azonban összeegyeztetni és kölcsönösein megvédeni azokat a méltányos érdekeket, amelyek a kártalanítással kapcsolatban felmerülnek. Nagyon helyesein mutatott rá a szénbányászat államosításáról szóló 1946 : XIII. te. miniszteri indokolása arra, hogy a ^kártalanítás ügye igen súlyosan és mélyen érinti az iparnak, de egylben az államkinostáraiak a hitelét, az ország hitelképességét. Erre pedig igen féltékenyen kell vigyáznunk akkor, amikor túlzás nélkül megállapítható, hogy ha a magyar demoiktrácia mindent meg is tett és meg is tesz a stabilizáció megteremtése és megvédése érdekében, az ország gazdasági prosperitásai és fejlődése igazán hatékony módon csak akkor ikövetkezhetik be, ha a külföldi tőke bízva a cmagyar. gazdasági élet fejlődéséiben, ami természetesen összefügg a magyar demokrácia politikai fejlődésével is, merni fog idejönni vállaljkiozni abban a tudatban, hogy az itt elhelyezett tőke jó befektetés. Erről a külföldet csak akkor győzhetjük meg, ha a kártalanítás megfelelő keresztülvitelével be tudjuk bizonyítani, hogy itt nem elkobzásról, nemcsak valami névleges: (kártalanításról van szó, hanem arról, amit a »kártalanítás« szó jelent:, a kár alól valló mentesítésről. T. Nemzetgyűlés! Igen fontos a (kártalanítás kérdése abban a szociális vonatkozásában is, hogy milyen lesz azoknak a munkavállalóknak helyzete, akiket az államosított üzem már nem tud átvenmi. Nem a tőke érdekének} védelme diktálja tehát azt, hogy a kártalanítás' kérdését az érintettek érdekeinek gondos mér 'legelésével oldjuk meg, hanem egyrészt az a
