Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-50

949 A nemzetgyűlés 50. ülése 19Í6. évi augusztus hó 9-én, pénteken. 950 az energiatanács felállításáról. Ennek össze­állítása körül már a bizottsági ülésen is vita volt. Az iparügyi miniszter úr megbízottja — elismerem nagyon helyesen — kérte és hang­súlyozottan kívánta, hogy az egyik alelnöki tiszteeget a kereskedelmügyi miniszterrel egyet­értve f tett iparügyi miniszteri előterjesztés alapján nevezhesse ki a miniszterelnök úr. Felmerült akkor az a kérdés, — és módosította is a Javaslatot az együttes bizottsági ülés — hogy a legnagyobb, tehát a székesfővárosi energiatelepeknek egy 'szakértője vezetőszere­pet kapjon ebben a bizottságban, mégpedig al­elnöki tisztség formájában, A bizottság ezt a módosítást is elfogadta, úgyhogy az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a tanács elnök­ből, ^két alelnökből és tizenkét tagból áll. El­nökét* mint említettem, egyedül az iparügyi miniszter előterjesztésére» egyik alelnökét az iparügyi miniszternek a közlekedésügyi mi­niszterrel tett felterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, míg másik alelnökét Budapest szé­kesfőváros polgármesterének előterjesztésére ugyancsak a miniszterelnök nevezi ki. T. Nemzetgyűlés! Ha végignézünk: az előbb elhangzott beszédeken, a pártok vezérszónokai­nak beszédén, mint említettem, örömmel kell venni, hogy az ország fővárosának polgármes­tere éppúgy, mint a munkáspártok szónokai hangsúlyozták, hogy ennek a törvényjavaslat­nak milyen nagy szerepe lesz a magyar falu. a magvar vidék elektrifíkálásában. A magam részéről azt hiszem, s/Ükséges lenne ebbe ay, energiatanácsba a földművelésügyi miniszté­riumot is megillető vezető pozíciót biztosítani. Ezért bátor vagyok egy módosító _ indítványt előterjeszteni, hogy ennek az energiatanácsnak vezető pozícióit állapítsuk meg egy elnökben és három alelnökben és ahogyan a közlekedés­ügyi miniszter úrnak, illetőleg a legnagyobb energiatelep tulajdonosának, a székesfőváros polgármesterének: kinevezési indítványozása joga van, úgy a földművelésügyi miniszter úrnak is adassék meg ez a jog. Ezt az előterjesztésemet, bátorkodom majd írásban átnyújtani az előadó úrnak. T. Nemzetgyűlés! Mivel tudom, hogy sokan iratkoztak fel utánam ehhez a törvényjavaslat­hoz, nem kívánok részletekre kiterjeszkedni, annál kevésbbé sem, mert előttem szólott ( igpn t. képviselőtársaim technikai és szakszerűségi szempontokból is azt mondhatnám, szakaszról­szakaszra végigmentek már a javaslaton. Ezért nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni. En ebben a törvényjavaslatban hatalmas fejlődést látok és itt szembe keirhe'lvezkedneui az előadó úr megállapíásával, aki forradalmi lépést lát benne. 1931-ben ebben a teremben 334 napokon keresztül hosszú tárgyalások folytak az elektrifikálás ügyéről. Akkor megtörtént az első lépés, mégpedig az állami irányítás beve­zetés©'felé, az első lépés afelé, hogy nieg iee-ven a szükségei kooperáció a különböző vállalatok között. Ezzel az első lépéssel szerződések he­lyett engedélyeikhez kötötték az új energiatele­pek létesítését és már ez a törvény kimondotta a háramlás jogát. Most tulajdonképpen csak az következett be, hogy megtettük a második lépést és a harminc- vagy negyvenéves háram­lási jogot csökkentve, a nagyobb üzemeket már most állami tulajdonba fogjuk venni. ' Amint beszédem elején említettem, mindig súlyt helyezek az elvi kérdések tisztázására és ezért súlyt helyeztem annak vizsgálatára, hogy magam, illetőleg pártom nevében miért megyek bele az államosításba és milyen erkölcsi ala­pon kívánom az államosítás végrehajtását. Ugyanígy szeretném kijelenteni, azt is, hogy a . forradalom korszakát le kell már zárni. Közel tíz éve annak, hogy ebben a teremben a »cso­dálatos forradalom« hangját megütötték.?. 35 (Ugy van! Ügy v\a\n! a kisgazdapárt oldalán. — Orbán László (kp): Az az ellenforradalom hangja volt! —. Felkiáltások a szocváldemo­kratapárt oldalán: Az ellenforradalom hangja volt! — Egy hang, a kommunistapárt oldatán: Vigyázzunk egy kicsit!) Én azt mondom, hogy térjünk vissza már a rendes viszonyokhoz, a rendhez és a biztonsághoz. Azt hiszem, az elő­adó úr is igazat fog nekem adni ebben, való­színűleg, ő is így értette, amikor azt mondotta, hogy forradalmli lépést teszünk. (Zaj és moz­gás, a kommunistapárt oldalán.) Én fejlődést látok benne és éppen ezért— (Zaj és ellent­mondások a szociáldemokratapárt és a kom­munistapárt oldalán.) Bátor voltam az élőbb rámutatni arra, hogy milyen fontos szerepe van az újjáépítés tekintetében annak., hogy ma a nyugalom és a nyugalom érzése is meglegyen. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Mivel ebben a törvény­javaslatban az újjáépítés egyik legfontosabb lépését és a legnagyobb fejlődést látjuk, na- . gyón kérem, hogy ezt a lépést inkább hatal­mas fejlődésnek tekintsük. Abban a remény­ben, hogy ez a törekvés ilyen irányban tény­\&tt, meg is fos: valósulni és ebből a javaslat­hói nem holt törvény lesz, mint az már anv­nyiszor megtörtént a parlamentben megszava­zott törvényekkel, a javaslatot a magam ré­széről megszavazom. (Élénk helyeslés és taps a kiftaazdapárt oldalán.) Elnök: Kíván-e még valaki általánosság­ban hozzászólni a javaslathoz 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a ta­ri ácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az egyes villamosművek energiatelepeinek és táv­vezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egvéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a bizottság" szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen!) Ha, igen, akkor a nemzetgyűlés a törvényjavas­!a+ot a bizottság szövegezésében általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az előadó úr kíván szólni. , Vajda Imre (szd) előadó: T. Nemzetgyű­lés! Azután, hogv a nemzetgyűlés egyhangú­lag elfogadta a bizottság szövegezésében az előttünk fekvő törvényjavaslatot, nem marad más hátra az előadó számára, mint örömmel és megilletődéssel való konstatálása annak, hogy a magyar köztársaság nemzetgyűlése eb­ben a pontban és ebben a pillanatban felada­tának magaslatán állott, elismerte, tudatá­ban volt annak, hogy mi áll előtte, hogy mi­lyen lépésre határozza el. magát, hogv milyen lépés vált szükségessé az ország újjáépítése és felépítése szempontjából. Nekem különös megnyugvást okoz az, hogy nem volt ebben a Házban egyetlenegy felszólaló sem a nem­zetgyűlés egyetlenegy pártja részéről sem, aki elvi bírálatot gyakorolt volna a-javaslat felett. A javaslat részletes tárgyalására ezek­után kerül sor, azonban engedjék meg nekem, hogy a felszólalók egyes megjegyzéseire re­flektáljak. A magam részéről is csak végtele­60*

Next

/
Thumbnails
Contents