Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-50

943 A nemzetgyűlés 50. ülése 1946. Vasnál is nélkülöznünk kell a miniszter urat, nem tudom, hogy mi lett ennek sorsa. Mi ebben a deklarációban azt akartuk kifejezni, hogy (olvassa): »Az állampolgárok munkához való jogának, a vállalkozás lehetőségének elismerése és biztosítása, valamint a termelés szabadsága teszi szükségessé az energiaforrásoknak, tehát szénbányának, vízierőnek, földgáznatkí, olajnak, valamint a villamos erőgazdálkod'ásnak közületi ellenőrzését vagy megváltását, nehogy az érdekcsoportok monopolisztikus törekvései ezeket bárkitől megvonhassák, mert az egyéni szabadság és a méltó megélhetés joga, amelyet az 1946:1. te. ikinyilatkoztat, nem létezhetik gazdasági szabadság és biztonság nélkül, amely állapot mellett a munkához szükséges energiák egyenlő mértékben állanak rendelkezésére az állam valamennyi polgárának. Ehhezképest a jogos és szükségszerű köz- és magántulajdon területeinek tiszteletbentartásával a fenti meghatározás alá eső jogokat, vállalkozásokat, illetőleg berendezéseket kívántuk a közületek, az állam, a törvényhatóságok, a községek ellenőrzése vagy megváltása alá vonni, amelyeknél ezt a közérdek megkívánja.« T. Nemzetgyűlés! Jónak tartottam volna, ha már az é'lső államosítási törvény élére egy ilyen deklarációt beiktattunk volna, mert ennek (kettős jelentősége van. Nemcsak az erkölcsi bázisált adja és inldbkolja meg az államosításnak, hanem ennek van egy gyakorlati jelen tősége, is éspedig az, hogy ha megmondtuk, — mint ölőbb mondottam. — hogy miért államosítunk, ez azonnal maga után vonja éis meghatározza, hogy mit kívánunk államosííiánl és ha •megmondjuk, hogy mit, milyen kort kívánunk államosítani, ez meghozza a nyugalmait is. Ha már a törvényhozás ezt nem tette meg, nagyon szeretném, ha a miniszter úr itt a törvényhozás házában, a minisztérium nevében deklarációt tenne ezen a téren, mert az (újjáépítés munkájához — és ezt a munkát kívánja, azt hiszem, ez a törvényjavaslat is elsősorban szolgálni — feltétlenül szükséges a jognak, a rendnek és a biztonságérzetnek az érzése. T. Ház! Ha az elvi alapok tisztázása után tovább^ vizsgáljuk a törvényjavaslatot, hogy ezt miért tesszük és ennelk nemcsak elvi, politikai oldalát nézzük, hanem a gyakorlati gazdaságpolitikai szempontokat is figyelembe vesszük, akkor engedjék meg, hivatkoznom arra, hogy ez a javaslat alkkor fogja elérni a. célját, ha elsősorban a magyar vidéket, a magyar falvai, a magyar mezőgazdaságot fogja elektromos árammal ellátni és ezzel a magyar mezőgazdaságot nyugateurópai nívóra fogjuk tu'd'ni emelni. Amikor a nagybirtok-rendszerről a kisgazdaságok és a kis mezőgazdasági üzemek rendszerére tért át ez az ország, akkor gondoslkodni kell arról, hogy ezek a kisgazdaságok a villamosenergia révén tényleg üzemképes, jövedelmező mezőgazdasági üzemekké alakulhassanak át és fejlődhessenek ki. Gazdaságpolitikánkban mi már régóta hirdetjük ennek szükségességét s méltóztassék megengedni, hogy 1935. évi költségvetés vitájából idézhessek, amikor pártunk vezére

332 rámutatott arra. hogy a gazdaságpolitikánk legfőbb célkitűzéseit miben keressük. Alklkor ezt ő egy mondatban kívánta összefoglalni és ez az volt, hogy (olvassa): »Neévi augusztus hó 9-én, pénteken. 944 künk ezen a csonka földön 9 millió magyar embert kell eltartanunk. Ennek a 9 millió magyar embernek a megélhetését minden körülmények között biztosítanunk /feleli. Arra kell tehát törekednünk, hogy a gazdasági és anyagi erőforrások kifejlesztésével és a jövedelem helyes megoszlásával olyan helyzetet teremtsünk, amely legalább módot ad nekünk arra, hogy rendben, fegyelmezetten, összetartással tudjuk (kivárni az időknek azt a jobbrafordulását, amely nélkül a magyar sors itt a Duna és a Tisza völgyében megfelelően és kielégítően úgysem rendezhető. Nekünk tehát népiirányú gazdaságpolitikát kell inaugurálnunk, 9 mílllió emberünk megélhetéséről kell gondosikoidnunlki. Ha itt a legfontosabb szempontokat keresisük, arranézve, hogyan érhetjük el ezt, akikor elsősorban utalni kell arra, hogy a magyar föld jövedelmezőségét kell helyreállítani, mert a magyar mezőgazdálkodás rentabilitása közvetlenül 5 millió embernelk, közvetve pedig a 9 millióból legalább 8 milliónak a megélhetését biztosítja.« T. Nemzetgyűlés ! En pártunknak ezen a régi program m ján, ennek a szemüvegén keresztül nézem ezt a javaslatot és ezen keresztül azt látom, hogy ez a javaslat, ha komo lyan kívánjuk és fogjuk végrehajtani, akkoi ezt a régi-régi tervünket talán szabad monda nom: régi álmunkat valóra fogja váltani, hogy a magyar mezőgazdaságot európai nívóra tudjuk felemelni, s akkor az a magyar gazda, aki ma nyomorog és legfeljebb irigykedve nézi, hogy . az ő termelésének a gyümölcse más fkbzében válik arannyá, el fogja, érni, hogy tényleg az „ő kezében is valóban. arannyá válhaissék. Nem akarok ezen a téren részletekbe menni, hiszen tegnap Kővágó polgármester úr is célzott erre; különösen részletesen kitért a Nemzeti Parasztpártnak a vezérszónoka, Aidorján igen t. barátom és képviselőtársam annak a? jellentőségére, hogy milyen haladást és fejlődést fog biztosítani a villamosáramnak a magyar falvakba való kivezetése. Különösen megelégedéssel kellett tapasztalnom, hogy valamennyi pártnak a szónoka, — tehát a munkáspártok szónokai is, akik kétségkívül elsősorban áz ipari munkásságot képviselik ebben a terembein — mind-mind aláhúzottan hangsúlyozták, hogy ennek a törvényjavaslatnak a feladatát és jelentőségét abban az irányban látjáík, hogy a magyar falvakat, a magyar mezőgazdaságot tudjuk ezen a réven átformálni. (Helyeslés.) T. Ház! Éppen ebből a szempontból nagyon fontos azonban, hogyha már megállapítottuk, miért csináljuk ezt a törvényt és mit kívánunk államosítani, akkor azt ia. megbeszélhessük és leszegezzük annak az irányelveit, hogyan kvánjuk ezlti a villamosítást végrehajtani. Természetesen nem kívánok a részletekbe belemenni, de nagy vonalokban meg kell határozni, nagy vonalakban az iparügyi miniszter úrtól hallanunk kell majd és látnunk kell később, hogyan kívánják ezt megvalósítani, merití a legszebb tervek, a legszebb elképzelések is halomra dőlnek, ha kiviteli módjaik nem megfelelőek. Sajnos, az elmúlt esztendők folyamán is, már a magyar demokráciában is nem egy szép gondolat, nem egy szép törvényjavaslat, nem egy szép megmoz-