Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

919 r A nemzetgyűlés 49. ülése 1916. évi gép dolgozott, addig' 1936-ban, az ipari muaikás­létszám is emelkedett, ide mégis egy ipari munkás mögött már 90 ember erejének meg­felelő gép volt és ez segítette őt a termelés • munkájában. Mi a helyzet ezzel szemben a mezőgazda­ságnál? 1921-ben a földművelőt mindössze 5 ember munkájának megfelelő állati és gépi­erő segítette a termelés munkájában és ez 1936-ra egy ember munkájával 6 ember mun­kájára emelkedett, vagyis 6 ember munkája volt, mint állati és gépierő a földművelő» szántóvető ember mögött segítségül. Ez ka­tasztrofális eltolódást jelent az ipari és mező­gazdasági árutermelés potenciájában, értéké­ben és ez a tény sokmindenre rávilágít. Rá­világít arra, hogy a mezőgazdaság, mint ter­melési ág, mindjobban lemarad az ipar mel­lett. Például a-magyar mezőgazdaság 1931-ben csak feleannyi értékű árut produkált, mint a^ Ford-gyárak üzeme és már most, a jövőben még inkább erősen el fog maradni Magyar­ország ipari termelésének potenciája és értéke mögött a magyar mezőgazdaság termelésének potenciája és értéke. Itt kétségtelenül segíteni kell. A segítség feltétlenül a géptől várható. A gép a mezőgaz­daságban két energia lehetőségét villantja fel: az egyik a robbanómotorok alkalmaztatása, a másik pedig a villamosáram szerepe. Nézzük meg, milyen szükségesség mutatkoznék a ma­gyar mezőgazdaságban a villamosenergia igénybevételére. Ha a külső üzemkörben, a szántóföldön széjjeltekinitünk, ott kétségtelenül azt látjuk, hogy a talajművel esnél" a mozgékony gépeké a jövő, úgyhogy a villamos energiával mű­ködő gépeknek iklevesebb szerepét láthatjuk. Talán majd egy további fejlődési fázisban flexibilis kábelekkel, vagy sűrű felsŐhálózat­tal olésóbbenergiájú villamosmotorokat is lehet működtetni. Van azonban a villamosenergiának a külső üzemkörben is szerepe. Elsősorban a cséplés Játszik olyannaiki, ahol a villamosáramot igénybeveheti a mezőgazdaság. Cséplőgépeink ezreit ma a nemrentábilis gőzgép hajtja, cséplőgépeink ezreit robbanómotor hajtja, az a traktor, amelynek a talajművelésben rend­kívül fontos szerepe volna. A cséplőgépnél kétségtelenül áll az, hogy a közeli vezetékből az áramot levehertnŐk és villanymotorral vé­gezhetnek a cséplést, mondom, annál is in­kább, mert a traktorok legfontosabb szerepe éppen arra az időpontra esik, amikor a cséplő­gép dolgozik; Itt volna a tarlószántás üdéje, itt volna az őszi vetések talajelőkészítésének ideje és akkor a traktor csépelni kénytelen, pedig fontosabb szerepe volna a talajmunkála­tokúban. Különösképpen ma áll ez, de azt hi­szem, ez lesz a helyzet, ez lesz az ökonómia a jövőben is. A külső üzemkörben azután az öntözésnél van a villamosenergiának rendkívül nagy sze­repe. Magyarország tervbevette és bizonyos százalékban, bár igen'kevés százalékban, meg is valósította már az öntözőgazdálkodásit. amit 260.000 holdon tervezünk. Itt a víz ren­delkezésre áll» azonban a költségtényezők leg­fontosabbika a villamosáram. Ha tehát ez a költségtényező az állami gazdálkodás vitelé­nél, annak racionális üzemberendezése és szo­ciális, az egész ország gazdasági érdekeit szem augusztus hó 8-án, csütörtökön. 920 előtt tartó kalkulációja mellett olcsó lesz, ak­kor természetesen lehetővé válik, az öntözés még erősebb kiterjesztése, ami életbevágóan fontos mezőgazdasági érdek. A . villamosáram szerepe különösképpen fontos ' a mezőgazdaság belső üzemkörében. Belső üzemkör alatt értem a gazda házatáját a lakóházzal, az istállókkal, a takarmányelő­készítő gépeikkel, a háziipari berendezésekkel és .&• kis veiteményes- vagy gyümölcsÖskertteL Általában az a vélemény, ' hogy a mezőgazda­sági külső üzemkörnek a gépe a robbanó­motor, a belső üzemkörnek gépe a villany­motor. Csak röviden szólok arról, hogy a takar­mányelőkéiszítésnél az aprózásnaik, a takar­mány feltárásának milyen nagy szerepe van, mert ha a takarmány tápanyagtartalmát így feltárjuk, annak hatóképessége 20—30%-kal emelkedik. Az, állat maga rosszkihasználású gép, tehát nagyon fontos, hogy a rosszkihasz­nálású géphez szükséges üzemanyagot minél feltártabb állapotban adjuk» minél jobban ap­rózzuk fel géppel, hogy az állat fogazatával tovább tudja aprózni és így emésztőszerveivel a tápanyag minél nagyobb és minél értéke­sebb részét felhasználja. Azt mondottam, hogy az így felaprózott és tápanyagtartalmában feltárt takarmány 20—30%-kal értékesebb a fel nem aprózott ta­karmánynál. Ha ez így van és így van, akkor ez már igen jelentős tényező a földművelőijei az állattartás rentabilitására. De fontos szo­ciális szempontok is közrejátszanak. Az előt­tem szólott képviselőtársam említette, hogy milyen nagyon megerőltető, szinte rabszolga­munka az, hogy a gyermeket vagy asszonyt, amikor a férfi kimegy szántani, nekiállítjuk, hogy szecskát vágjon kézzel vagy daráljon kézzel. Itt tehát a villamos motornak rend­kívül nagy szerepe van a gazdaságosság és a szocialitás szempontjából. A belső üzemkörnél azután van még egy terület, a házjkörüli kert öntözése. Ha a kertet bőségesen el tudjuk látni vízzel, akkor két­ségtelen, hogy a termelés mennyisége jelentős mértékben emelkeid'ik. Lehetővé válik az, hogy azon a kis területen — 200 négyszögölön ;­igen jelentős mennyiségű terményt produkál­junk! a háztartás számára. Két-háromszori ter­més kihozható a kert földjéből, ha azt bősége­sen öntözzük. Természetesen előfeltétele ennek a bőséges trágyázás, ami azonban a ház ud­vara, az istálló közelsége miatt, kézenfekvő is volna. Itt tehát ugyancsak a gazdaságosság szempontja érvényesül, de a szociális szem­pontok is döntőek. Ha ugyanis az ember meg­nézi egy szorgalmas családnál, hogy napfel­kelte előtt vagy különösen napnyugta után, az asszony, a két gyérnek százszámra hordja a vizet a gémeskút tói a kis kert öntözéséhez, ak­kor itt is nagyon fontos kellék az emberséges­ség szempontja, amit érvényesíteni kell. Van azután még a belső üzemkörnek olyan munkaterülete, amely a magyar parasztságnál még csak csirájában van meg, ez pedig a mezőgazdasági ipar alsó tagozata. Értem ezalatt például a házipart, azután a szőnyegszövést, általában a len, a kender felhasználását, gyár­ipari feldolgozását. De itt van még egy szektor, amely kifejlesztésre vár, ez pedig a konzerv­ipar háziipari tagozatának megterem-

Next

/
Thumbnails
Contents