Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-49
921 r A nemzetgyűlés 49. ülése 1946. é.vi téjse. Ha. valaki látó. szemmel nézte á világpiac alakulását a konzervipar szempontjából a két világháború között, igen érdekes tapasztalatra jutott. A magyar konzervipar produktumai minőség szempontjából nem ütöttéjk! meg azt a mértéke V amelyet például, a Nyugat napfényes területeiről származó gyümölcstermelésből, részesült konzervipar megütött. Ha a magyar konzervproduktumöt az ember felbontotta, megízlelte, azt találta, hogy íze nem volt messze a friss gyümölcsétől, édesített volt, de ami zamatját illeti, az messze elmaradt a gyümölcs illatától. Ezzel szemben 1935-ben felbontottuk egy floridai gyár gyártmányát és megdöbbenve láttuk a. nagy különbséget, mert a felbontott konzervdobozván szinte .illatozott a gyümölcs. Elnök: Kérem a képviselő urat: a gyorsírók ^panaszkodnak!, hogy nem hallják, a képviselő úr előadását. Méltóztassék kissé hangom sabban beszélni. (Takács Ferenc (szd}:. Most már a közelében ül ,a gyorsíró! — Egy hang a kisgazdapárton: Nem értjük! — TakácsFeíeítá (szd) : Ha csak nem hallják, ezen lehet segítenie Ha nem értik, az már baj. — Egy hang a parasztpárton: Azért nem érti, mert nem hallja! — A szónok három padsorral előbbre megy.) Adorján János (pp): Az a minőségi különbség, amelyet a két gyártmány között tapasztalni lehetett, kutatásra késztetett többünket. A kutatás eredménye az volt, hogy Amerikában a konzerviparnak külső, a farmokhoz lenyúló szervei voltak és amikor a gyümölcs megérett, a gyümölcsöt szinte az érés pillanatában az ottani kisüzem, amely teherautóra volt ^szerelve, feldolgozta félgyártmánnyá cs azután szállította be a konzervgyár központi telepére. Ezzel szemben a magyar konzervipar a maga központi telepein várta a gazdákat, atkÜ.k 30—40 kilométer távolságról kocsin szállították be a konzervgyárba termésüket. Mi történt itt? Ha megvárta a gazda az érés pillanatát és akkor tette kocsijára és bedöcögött vele 30—40 kilométer távolságra, 30—40 kilométeres távolságról az a gyümölcs összetörve, lucskosan érkezett a konzervgyárba. A gyár nem tudta felhasználni, csak mint cefreárut vette át az árnak egy részéért. Ez súlyosan érintette a gazdát. Hazament, Az otthon lévő gyümölcs érési pillanatát nem várta meg, hanem zölden szedte le, gondolván, hogy így talán nem fog összetörni és nem fog lucskosan megérkezni a konzervgyárba. így szállította be. A konzervgyár át is vette a gyümölcsöt és természetesen . az ebből származó gyártmány már sem a gyümölcs illatát, sem zamatát nem tartalmazta. Most mezőgazídaságunk jövője és léte legnagyobb mértakiben a gyümölcstermelés fejlesztésétől függ. Ez tehát rendkívül foutos. Ezt a, termelési ágat kell tehát rendkívül erős módon kifejleszteni. Ennek velejárója az, hogy a konzervipar helyi szervezeteit is megteremtsüikl és a parasztnak lehetőséget adjunk arra, hogy háziipar formájában elkészítse a konzervgyártmányhoz szükséges áru 'félgyártmányát. Ha elektromos motorokat szerelünk, be, a falu három-négy vagy öt helyiségébe, amelyek! a vaeuum-üstök hőjét és légszivattyúját szolgálták, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a gazda az érés pillanatában leszedett gyümölcsét ott helyben félgyártmánnyá feldolgozza augusztus hó 8-án, csütörtökön. 922 és mint félgyártmányt szállítsa a konzervgyár központi telepére, ahol azután versenyképes, áruvá válik nyugat, észak és kelet .felé. Néhány szóval meg. kell említenem még a villanyáram szerepét a baromfitenyésztés területén. Már túljutottunk azon a fejlődési fokon, amikor a.' baromiiszaporítást teljesen a keltető állatra bízták. Ma, már .keltetőgépeket állítunk 'fel az ország .minél több .helységében, azonban a ,keltetőgépekhez , is villanyáraim szükséges. Látjuk tehát már, hogy. mind a mezőgazdaság külső üzemkörében, mind belső üzemikörében milyen szerep vár a villiaanosenergiára. A termelés alapja viszont, az életformában van. Minél többet, minél jobbat» minél olcsóbbat termelhet a magyar parasztság, annál nagyobb haszna lesz a termeléséből és ezt a hasznot fordíthatja azután ruházkodásra, kulturális eletének emelésére. .Á kulturális élettel kapcsolatban pedig megint jelentkezik a villamosáram. A falu, és á város civilizációs szintjénél, a kettő közti különbségnél döntő faktor a villamosáraim. A városban van, a falun nincs. Nem akarok érzelmi húrokat pengetni és . azt mondani, hotgy a világosság — ahogy elhagyjuk a várost — mindig csökken, a faluban már sötétség fogadja az embert, ennek megváltoztatására a villamosáraim térhódítása féltétlenül nagy lépést jelent. Töibb világosságot villamosárammail és a több világosság nyomán, amelyet a villamosáraim nyújt, a rádiói, a könyvszerepén át majd a lelkekben m ki folg, gyúlni a világosiság és ezért remélhetjük majd, talán ezen az egyik faktoron is, amelyet követnek majd à többi faktorok, a magyar köztársaságban a parasztságunk életszínvonalának és kul* túrájának emelését. Pártom nevében is örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) Elnök: T. Nemzetgyűlési! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, péntekendélelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzzük ki az egyes villamosművek energiatelepeinek t és távvezetékeinek állami tulajdonba víételéről ési a villamoseniergiagaadálkodássaJl kapcsolatom egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, valamint a Magyar •Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Napirendii javaslatomhoz Sulyok Dezső képviselő úr kíván hozzászólni. Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! Az elnöknő napirendi javaslatával szemben azt a, javaslatot terjesztem elő, hogv a holnap változatlan időpontban tartandó ülésen a nemzetgyűlés elsősorban és első helyen tűzze napirendre a párisi békekonferencia alkalmával tudomásunkra jutott béketervezet megvitatását, tiltakozzék ez ellen a béketervezet ellen és kérjen a világ. népeitől Magyarország' népe számára igazságos és méltányos békét. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlési Riasztó hírek jönnek el hozzánk Parisból, részben hivatalos, részben nem hivatalos úton a készülőben lévő békével kapcsolatban. Majgiy.aror szagot a békekötésnél három kardinális kérdés érdekli elsősorban. Az első a határok kérdése, a második-a kisebbségvédelmi kérdés, a harmadik pedig anyagi vonatkozású kérdések, köztük elsősorban a jóvátétel. Mind a három vonatkozásban egyenesen le-
