Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
853 A nemzetgyűlés, 48. ülése 1946. közgyűlésnek összehívását, megakadályozza az új igazgatóság megválasztását, megakadályozza a magyar gyógyszerészeti ir>ar ilyen formában való megindítását. Szükségesnek tartottam elmondani éppen ezt az Alkaloida-üigyet azért* mert ennek kapósán vissza akarom utasítani dr. Némethy Jenő képviselő úr minősíthetetlen támadását pártunk ellen. A mi pártunkban egyetlenegy.. képviselő sem akad, aki a törvényhozás tógáját, amikor kilép a képviselőház kapuján, beadja a képviselőház ruhatárába. (Úgy van! a szociáldemokratapárton. — Közbeszólás. a> szociáldemokratapártból; Fekete üzletek és fekete «lelkiismeret!) Az elmondottak alapján pártoim nevében a maigyíar kormányhoz fordulok és azt kérdezem, mit szándékozik tenni az ilymódon elhurcolt gyárak és kilopott szabadalmak visszahozása tárgyában és mit szándékozik tenni e háborúi» főbünösök hazahozatala és a magyar bíróság elé való • állításai tárgyában. (Élénk taps a kßmmunistH- és szocléHemokra apánkon. — Orbán László (kp): Es mi lesz a cinkosaikkal?) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az ösiszkormánynak. Következik Schiffer Pál képviselő úr-interpellációja a kormányhoz a külföldön maradt volt magyar diplomaták tmagyaroírszágellenas tevékenységéről. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék az interpellációt felolvasni. Vörös "Vince jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a külföldön maradt volt régi diplomaták külföldi kapcsolataik felhasználásával ési bizonyos fel nem derített anyagi alap segítségével a demokratikus Magyarországra káros propagandát fejtenek ki? Mit szándékozik tenni a. kormány ennek a káros tevékenységneík megakadályozására 1« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Schiffer Pál (sad): T. Nemzetgyűlés! Ez az iratcsomó, amely kezemben van, szomorú bizonyíték arra, hogy vannak még emberek, akik Magyarország mai gazdasági és politikai helyzetét nem tartják elég. tragikusnak, akik minden tevékenységüket, képességüket é» rosszakaratukat még ma is összpontosítják, hogy országunk tragédiáját tovább fokozzák. A szomorú ebben az, hogy ezek az emberek magyarnak hiszik és vallják magukat. A fegyverszüneti egyezmény megkötése után minden becsületes magyar ember arra törekedett, hogy a vesztett háború.minden következményét iparkodjék enyhíteni, arra törekedett, hogy a békeszerződéssel tisztességes életfeltételeket biztosítson Magyarország számára. Nem jelentett mentséget és felelőtlenséget . senki számára — hiszem, hogy a koalícióban levő egyetlen párt számára sem — az a •körülmény, hoigy a vesztett háborúért és jelenlegi helyzetünkért, az eddigi huszonhat esztendő politikája felelőis. Ezt is figyelmen kívül hagyva, a felelősséget ilyenformán nem áthárítva dolgoztunk és kell dolgoznunk azért, hogy a, békeszerződések tárgyalása alkalmával jó, a lehető legjobb megítélésben részesüljünk. Lehetett ellentét a pártok között, lehetett ellentét személyek között e kérdés megfogalmazásában, a jövendő munka keresztülvitelében, rosszindulatot és rossz szándékot azonban — hiszem és tudom — egyikünk sem tételezett fel a másikról, vi augusztus hó 7-én, szerdán. 854 Ezt a imunkát, ezt a küzdelmet, amelyet a lehető legnehezebb feltételek mellett kellett végeznünk, rendkívüli felelősséggel és sokoldalú kritikai szempontok érvényesítésével végeztük, mert tudjuk, nem lényegtelen és nem érdektelen számunkra az, hogy Parisban ta béketárgyalások asztalánál az ott ítélkező vagy az, ott tárgyaló felek milyen véleménnyel vannak a mai Magyarországról. Önök tudják, azt is, hogy a kormány mindent megtett és a pártok is megtettek jóhiszeműen mindent, hogy a Magyarországgal kapcsolatban kialakítandó jó vélemény tekintetében á lehető legtöbb eredményt érjék el. Hangsúlyozom, kritika férhet hozzá, mint ahogy alkalmazunk m kritikát a kormány tevékenységével kapcsolatban, kritika férhet egyes pártok magatartásához is, a jóhiszeműséget, és a feladat átérzését azonban soha egyetlenegy féllel kapcsolatban sem szabad kétségbevonni. Ezeket kellett előrebocsátanom, hogy megértsük azt az akciót, amely, külföldön folyik Magyarországgal szemben. Napról-napra olyan közlemények látnak napvilágot egyes külföldi sajtótermékekben és olyan véleményt alakít ki ez a sajtóhang Magyarországról, amilyenhez hasonlót sem a nyilasokkal, sem a dunaparti kísérőkkel, sem a szellemi vagy fizikai terror kifej tőivel, sem a fasiszta brigantikkal szemben nem alkalmazott a külföldi sajtó sohasem. Es ennek a hangnak kezdeményezője, elindítója sorozatosan és a legtöbb esetben magyar kézre, mialgyar személyre vezethető vissza. Mi hosszú hónapok óta figyelemmel kísérjük ezt az akciót, és meg kellett államtanunk, hogy számos külföldi újsággal szemben, amelyek tárgyilagosan — nem akarom azt mondani, hogy jóindulattal, de tárgyilagosan — figyelik a mi hősi erőfeszítéseinket, amelyeket itt Magyarországon kifejtünk, vannak olyan lapok, amelyek tendenciózusan, a valóiságot soha figyelembe nem véve folytatnak .sajtóhadjáratot Magyarország ellen. További megfigyeléseink eredményeképpen azt a tragikus megállapítást tettük, hogy ezeket a híreket nem külső ellenségek, nem velünk érdekellentétben lévő országok képviselői, hanem magukat magyaroknak nevezők helyezik el összeköttetéseik vagy éppen magyar pénz segítségével. Tárgyilagos áttekintést kívánok nyújtani és megállapítom ezzel kapcsolatban, hogy Magyarországról még legjobban az angol közvélemény van informálva. Hogy ebben milyen szerepük van a szociáldemokratapárti kiküldötteknek és annak az angol munkáspárti, majd pedig parlamenti küldöttségnek, amely ' Magyarországon tartózkodott, ez talán mindegy. Ennek ellenére jelennek meg Angliában cikkek, amelyek a következőket tartalmazzák: (oivussa): »Á. legnagyobb kórházakat teljes személyzetükkel és berendezésükkel Oroszországba helyezték át. A templomok förtelmes orgiák színhelyei, ahová 8—70 év közötti nőket tömegekben hajtanak fel és az apáknak, valamint a férjeknek is jelen kell lenniök e jeleneteknél« (Mozgás. — Orbán, László (klp) : Küktől kapták az információkat? — Egy hang a kisgazdapárt oldalán; Fel kall akasztani, aki ezt mondja! — Mairosán György (szd): Dús fantáziájú hazaárulók! — Tovább olvassa:) »Aki vonakodik, vagy ellenáll, lelövik. A papság leírhatatlan nyomorban él; a nők 70 százaléka nemibeteg.« Ezt írták ez év áprilisában, de ugyanez a forrás azt a megállapítást is teszi, hogy (olvassa:) »a kisgazdapárt legbátrabb és 54*