Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

779 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. A miniszterelnök úr szólott az intern álási. kérdésekről is, amelyek során .közötte, hogy a jelenlegi belügyminiszter úr ,»igen erélyes«, kellő magyarázattal kiadott intézkedéseiket tett és felsorolta az idevonatkozó szabályokat — hála Istennek, paragrafusunk van elég, amely a személyes szabadság megsértésére vonatko­zik! — sőt a belügyminiszter úr kioktatta az alárendelt közegeket abban a tekintetben , is, hogy akik törvényellenesen, időn túl fogvatar­tamak vagy törvényellenesen elfogatniak vala­kit, a személyes szabadság megsértésének bűn' cselekményét követik el és ezért megtorlásban részesülnek. Én a halálbüntetés mellett mai államunk­ban legsúlyosabb büntetésnek az internálást tartom és ebben a tekintetben ezek a paragra­fusok és intézkedések nagyon is szükségesek, de még több is volna szükséges., mert aizi inter­nálásokkal kapcsolatban, sajnos, még ma is az ügvek 75 százalékában namrenden van a sze­mélyes szabadság megsértése, (ügy van! a kisgazdapárton.) Az internálás csak bizonyos időpon^g tart és az idő lejárta után azt a ma­gyar állampolgárt tovább fogvatartani nem szabad. Az internálás fenntartása vagy. fenn nem tartása kérdésében • tehát a hatóságoknak akkor kell határozni ok, mielőtt ez az idő lei árt. As ügyek 75 százalékaiban még ma is- utólag határoznak, tehát minden egyes ilyen esetben a személyes szabadság megsértésének bűncse­lekménye fennáll. De ha a belügyminiszteir úr vagy Dulin államtitkár úr intézkedik, — abban az esetben, ha intézkedik — ha el van döntve, hogy a fogvatartásra, az internálásira szükség nincs, akkor az intézkedést azonnal végre kell hajtania az alárendelt tisztviselő­nek. Éppenúgy, mint a bíróságoknál nem le­het elhúzni, nem lehet elnyújtani, mert, akli ezt elköveti, az szintén a személyes; szabadság megsértésének bűncselekményét követi el és a paragrafusok szerint büntetendő. Sajnos, eb­ben a tekintetben is hiányok vannak. TTailntt^m, hogy a miniszterelnök úr, am­nesztiáról beszélt az internálások tekintetében. A legjobb amnesztia az> lenne, ha átnéznék az ügyeket és saját jogszaibályaink alapján mind­azokat, akiknek nem kellene ott lenniök vagv, ciiríV törv°Tivelllenesen fogva vannak, donhoesátanák. T. Nemzetgyűlés! Minthogy a válasz meg­nyugtató, azt tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök úr­nak az interpellációra adott válaszát tudomá­sul venni 1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi Következik a r népjóléti miniszter úr írás­beli válasza Nánási László képviselő úrnak a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosításá­nak rendezése tárgyában folyó évi május hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyű urat. szíveskedjék a választ felolvasni. Vörös Vinee jegyző (olvassa): »Tény, hogy az OTI a mezőgazdasági munkásság betegbiztosítására vonatkozó ren­delkezéseket mindezideig nem vagy alig haj­totta végre. A rendelet végrehajtását két előre nem láthatott körülmény akadályoztál meg. Amikor a 6180-as rendelet tavaly nyáron el­készült, nem lehetett számolni az infláció azóta bekövetkezettt rendkívül gyors kibontakozásá­val. Nem kell hangsúlyoznom, hogy az ilyen ütemű infláció, amely minden reális számí­tást lehetetlenné tesz és magát az OTI-t is yálságba sodorta, már egymagában súlyos évi augusztus hó 7-én, szerdán. 780 akadályokat állított a mezőgazdasági beteg­biztosítás megvalósításánjak útjába, hiszen itt hatalmas szervezési munkáról van szó. Más­részt pedig a mültévi termés gyengébbnek bizonyult a feltételezettnél. A mezőgazdasági betegbiztosítás terheit tudvalevőleg a mező­gazdasági munkaadók viselik. Hem látszott ke­resztülvihetőnek, hogy • a csökkent teher­bírású mezőgazdaságot új teher bevezetésével sújtjuk. Az OTI megkísérelte a nehézségeket úgy áthidalni, hogy államkölcsönt, illetőleg az államtól előleget kért a biztosítás terhei­nek fedezésére. Egy ilyen kölcsön folyósításá­nak azonban útját állották az állam pénzügyi nehézségei. Ezek äz okok vezettek arra, hogy a mezőgazdasági betegbiztosítás eddig a gya­korlatban nem Valósult meg, illetve, hogy az OTI eddig csak szórványosan volt képes nyúj­tani a mezőgazdasági munkásságnak az előírt betegbiztosítási szolgáltatásokat. Ma már szerencsére a helyzet megválto­zott. Az új gazdasági évben terméskilátásaink kedvezőbbek, .és augusztus 1-ével véget ér az infláció, belénünk a stabil pénzügyi «•azdálko­dás korszakába. Ezzel lehetségessé válik végre a mezőgazdasági betegbiztosítás gyakorlati megvalósítása. A munkaadókalt terhelő biztosítási járulé­kok beszedéséről, — a mezőgazdaság kivételes viszonyaihoz alkalmazkodva *r* úgy kívánunk gondoskodni, hogy '.« járulékterhet a munka­adók földbirtokának nagyságával, illetve ennek kataszteri jövedelmével arányosítjuk, vagyis a földadó pótlékaként fogjuk beszedni. A be­hajtásról az állam a többi közadó behajtásá­val együttesen fog gondoskodni, amint ez az ipari társadalombiztosítási járulékokkal kap­csolatban már ma is történik. Az adófizetés a faluban tudvalevőleg cséplés ' után indul meg. így szeptember végéig számolhatunk olyan járulékbevétellel, amely előreláthatólag már októberben lehetővé fogja tenni a mezőgazda­sági betegbiztosítási szolgáltatások rendszeres folyósítását. Az előkészítő munkálatok a jelzett irány­ban folyamalfcban vannak és az egész elgondo­lás a Gazdasági Főtanács állásfoglalását várja. Minden reménységünk megvan arra, hogy a mezőgazdasági betegbiztosítás annyira fontos szociális intézménye, amelyet joggal tekinthe­tünk demokratikus szociálpolitikánk egyik legnagyobb vívmányának, szándékból és aka­ratból végre rövidesen valósággá fog válni. Az interpelláló képviselő úr kifogásolta» hogy a mezőgazdasági dolgozók öregségi járu­léka az ipari dolgozók önegségii járulékának a felénél is kisebb. Ez tényleig iméltányitaian állapot, de különleges okai vannak. A dolgo­zók az öregségi járadékot a társadalombizto­sító intézetektől seholsism kapják ajándékba­hanem az öregségi járadék folyósításának elő­feltétele a társadaloimbiztosítás rendszerében az, hogy a dolgozó meghatározott időn át öregségi biztosítási járulékot fizessen a társa­dalombiztosító intézetnek. E járulékok tőkésí­tésén alapul a járadékok fizetése. iCsak olyan ; nari dolgozó kap az OTI-tóil öregségi j áradé ­1 kot, aki járulékfizetési kötélbzettségének' az előírt idő alatt eleget tett. Mármost az öreg­ségi biztosítást a. mezőgazdaságban Magvaror­szágon csak az 1938. évben vezették be. Ennek következménye az, hogy a mezőgazdasági dol­gozók az eltelt rövid idő alatt még nem fizet-

Next

/
Thumbnails
Contents