Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

779 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. A miniszterelnök úr szólott az intern álási. kérdésekről is, amelyek során .közötte, hogy a jelenlegi belügyminiszter úr ,»igen erélyes«, kellő magyarázattal kiadott intézkedéseiket tett és felsorolta az idevonatkozó szabályokat — hála Istennek, paragrafusunk van elég, amely a személyes szabadság megsértésére vonatkozik! — sőt a belügyminiszter úr kioktatta az alárendelt közegeket abban a tekintetben , is, hogy akik törvényellenesen, időn túl fogvatartamak vagy törvényellenesen elfogatniak valakit, a személyes szabadság megsértésének bűn' cselekményét követik el és ezért megtorlásban részesülnek. Én a halálbüntetés mellett mai államunkban legsúlyosabb büntetésnek az internálást tartom és ebben a tekintetben ezek a paragrafusok és intézkedések nagyon is szükségesek, de még több is volna szükséges., mert aizi internálásokkal kapcsolatban, sajnos, még ma is az ügvek 75 százalékában namrenden van a személyes szabadság megsértése, (ügy van! a kisgazdapárton.) Az internálás csak bizonyos időpon^g tart és az idő lejárta után azt a magyar állampolgárt tovább fogvatartani nem szabad. Az internálás fenntartása vagy. fenn nem tartása kérdésében • tehát a hatóságoknak akkor kell határozni ok, mielőtt ez az idő lei árt. As ügyek 75 százalékaiban még ma is- utólag határoznak, tehát minden egyes ilyen esetben a személyes szabadság megsértésének bűncselekménye fennáll. De ha a belügyminiszteir úr vagy Dulin államtitkár úr intézkedik, — abban az esetben, ha intézkedik — ha el van döntve, hogy a fogvatartásra, az internálásira szükség nincs, akkor az intézkedést azonnal végre kell hajtania az alárendelt tisztviselőnek. Éppenúgy, mint a bíróságoknál nem lehet elhúzni, nem lehet elnyújtani, mert, akli ezt elköveti, az szintén a személyes; szabadság megsértésének bűncselekményét követi el és a paragrafusok szerint büntetendő. Sajnos, ebben a tekintetben is hiányok vannak. TTailntt^m, hogy a miniszterelnök úr, amnesztiáról beszélt az internálások tekintetében. A legjobb amnesztia az> lenne, ha átnéznék az ügyeket és saját jogszaibályaink alapján mindazokat, akiknek nem kellene ott lenniök vagv, ciiríV törv°Tivelllenesen fogva vannak, donhoesátanák. T. Nemzetgyűlés! Minthogy a válasz megnyugtató, azt tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni

1

? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi Következik a

r népjóléti miniszter úr írásbeli válasza Nánási László képviselő úrnak a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosításának rendezése tárgyában folyó évi május hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyű urat. szíveskedjék a választ felolvasni. Vörös Vinee jegyző (olvassa): »Tény, hogy az OTI a mezőgazdasági munkásság betegbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket mindezideig nem vagy alig hajtotta végre. A rendelet végrehajtását két előre nem láthatott körülmény akadályoztál meg. Amikor a 6180-as rendelet tavaly nyáron elkészült, nem lehetett számolni az infláció azóta bekövetkezettt rendkívül gyors kibontakozásával. Nem kell hangsúlyoznom, hogy az ilyen ütemű infláció, amely minden reális számítást lehetetlenné tesz és magát az OTI-t is yálságba sodorta, már egymagában súlyos évi augusztus hó 7-én, szerdán. 780 akadályokat állított a mezőgazdasági betegbiztosítás megvalósításánjak útjába, hiszen itt hatalmas szervezési munkáról van szó. Másrészt pedig a mültévi termés gyengébbnek bizonyult a feltételezettnél. A mezőgazdasági betegbiztosítás terheit tudvalevőleg a mezőgazdasági munkaadók viselik. Hem látszott keresztülvihetőnek, hogy • a csökkent teherbírású mezőgazdaságot új teher bevezetésével sújtjuk. Az OTI megkísérelte a nehézségeket úgy áthidalni, hogy államkölcsönt, illetőleg az államtól előleget kért a biztosítás terheinek fedezésére. Egy ilyen kölcsön folyósításának azonban útját állották az állam pénzügyi nehézségei. Ezek äz okok vezettek arra, hogy a mezőgazdasági betegbiztosítás eddig a gyakorlatban nem Valósult meg, illetve, hogy az OTI eddig csak szórványosan volt képes nyújtani a mezőgazdasági munkásságnak az előírt betegbiztosítási szolgáltatásokat. Ma már szerencsére a helyzet megváltozott. Az új gazdasági évben terméskilátásaink kedvezőbbek, .és augusztus 1-ével véget ér az infláció, belénünk a stabil pénzügyi «•azdálkodás korszakába. Ezzel lehetségessé válik végre a mezőgazdasági betegbiztosítás gyakorlati megvalósítása. A munkaadókalt terhelő biztosítási járulékok beszedéséről, — a mezőgazdaság kivételes viszonyaihoz alkalmazkodva *r* úgy kívánunk gondoskodni, hogy '.« járulékterhet a munkaadók földbirtokának nagyságával, illetve ennek kataszteri jövedelmével arányosítjuk, vagyis a földadó pótlékaként fogjuk beszedni. A behajtásról az állam a többi közadó behajtásával együttesen fog gondoskodni, amint ez az ipari társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatban már ma is történik. Az adófizetés a faluban tudvalevőleg cséplés ' után indul meg. így szeptember végéig számolhatunk olyan járulékbevétellel, amely előreláthatólag már októberben lehetővé fogja tenni a mezőgazdasági betegbiztosítási szolgáltatások rendszeres folyósítását. Az előkészítő munkálatok a jelzett irányban folyamalfcban vannak és az egész elgondolás a Gazdasági Főtanács állásfoglalását várja. Minden reménységünk megvan arra, hogy a mezőgazdasági betegbiztosítás annyira fontos szociális intézménye, amelyet joggal tekinthetünk demokratikus szociálpolitikánk egyik legnagyobb vívmányának, szándékból és akaratból végre rövidesen valósággá fog válni. Az interpelláló képviselő úr kifogásolta» hogy a mezőgazdasági dolgozók öregségi járuléka az ipari dolgozók önegségii járulékának a felénél is kisebb. Ez tényleig iméltányitaian állapot, de különleges okai vannak. A dolgozók az öregségi járadékot a társadalombiztosító intézetektől seholsism kapják ajándékbahanem az öregségi járadék folyósításának előfeltétele a társadaloimbiztosítás rendszerében az, hogy a dolgozó meghatározott időn át öregségi biztosítási járulékot fizessen a társadalombiztosító intézetnek. E járulékok tőkésítésén alapul a járadékok fizetése. iCsak olyan ;

nari dolgozó kap az OTI-tóil öregségi j áradé 1 kot, aki járulékfizetési kötélbzettségének' az előírt idő alatt eleget tett. Mármost az öregségi biztosítást a. mezőgazdaságban Magvarországon csak az 1938. évben vezették be. Ennek következménye az, hogy a mezőgazdasági dolgozók az eltelt rövid idő alatt még nem fizet-