Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

781 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szprdán. "82 tek, nem fizethettek annyi járulékot, amely ;i.ogojt f nyújthatna nekik öregségi járadék folyósítására. A) kiöregedett mezőgazdasági munkások ennieik ellenére kapnak öregségi járadékot, de ezt ajándékképpen és az állaim­tól kapják. Jogi helyzetük tehát egészen más, mint az ipari dolgozóké. Az állam pedig jelen­leg, az adott pénzügyi viszonyok mellett nines abban a helyzetben:, hogy ezt az ingyenesen nyújtott öregségi járadékot az ipari dolgo­zók járadékának szín vonalára felemelje. Ai kérdés megnyugtató megoldását tehát arra az időre kelíll halliasztanunk, amikar eigy jobb megoldás pénzügyi előfeltételei biztosítva lesznek Budapest, 1946 június 27-én. Molnár Erik s. k.« Elnök: Nánási László képviselő uriaít a viszonválasz joga megilileti. Nánási László (pp) T. Nem^et|gfyűilléiSi! A vá­laszt tudomásul vessjem azzal a megjegyzéssel* hogy remélem, az infláció megszűnése után a magyar kormánynak több- gondja lesz a mezőgazdasági doljgozófc társadalombiztosítá­sára, mint eddig volt. E'nök: Kérdetm ai t. Nemzetgyűlést, mél­lóztatik-e a népjóléti miniszter úrnak az in­terpellációira adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. KövetkeBik a népjóléti miniszter űr írás­ben válasza Reök Iván 'képviselő árnak az el­viselhetetlen gvógyszerárak csökkentése tár­gyában május 8-án előterjesztett internpliiáció­jára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az : nterpellácio szövegét felolvasni. Vörös Vince Jegyző (olvassa): »Ai gyógyszerárpolitikának két szempont­ból kell kiindulnia. Biztosítani kell a piac­nak_ gyógyszerrel ^nló ellátását. Ez a e-yósrv szeriparban fennálló miagánteirmelési .rendsze­rünk mellett azt jelenti, hogy olyan árakat kell megállapítani, amelyek mellett a gyógy­szertermelés rentábilisan folytatható. Más­részt a gyógyszeráraknak arányban kell álja­inak a fogyasztók vásáT-lóereiével. Az inflá­cióban ezt a két szempontot teljesen összegyez­íetni nem lehetséges. Ez év márciusában a gyógyszerek fogyasz­tói árát — többek között a gyógyszerészi híá­szonkules, a munkadíj mérséklésével, iami azon­ban a gyógyszerészsegédek munkáját nem érintette — leszállítottam addig a határig, ameddig-• ez a termelés érdekeinek sérelme nél­kül egyáltalában lehetséges voit. Azóta a gyógyszerek fogyasztói ára 25 százalékkal alatta van az iparcikkek általános árszínvo" nalának és jelenleg egynegyede—egyötöd részét teszi ki a világpiaci áraknak. Sajnos, a gyógy­szerárakat az átlagos keresetű fogyasztók még így is alig tudják megfizetni.^ Ennek oka az az olló, amely az árak és a bérek, keresetek között az inflációban, kialakult. Ezt az ollót egyedül -a gyógyszerárpolitika korlátolt esz­közeivel megszüntetni nein lehet. Az orvosság a bérek, keresetek vásárlóerejének a feleme­lése. A küszöbönálló szanálással ez be fog kö­vetkezni. Még néhány napról van tehát szó. Ha ezt a néhány nehéz napot átvészeltük, & gyógyszerek beszerzése a fogyasztók részéről jóval könnyebbé fog válni, mintlhogy az eddigi árpolitika segítségével a hazai gyógyszerter­melést sikerült megindítani és így erről az oldalról, ha nem is minden gyógyszer tekinte­tében, s nem mindenütt a teljes szükséglet erejéig, a piacnak gyógyszerekkel való .ellá­tása biztosítva van. - r • , Keök Iván t. képviselőtársam és barátom felhívta a figyelmet a gyógyszerspecialitások kérdésére: kifogásolta, hogy a gyógyszerspe­cialitások orvosi vény nélkül és a nyilt piacon is megvásárolhatók. Gyógyszerutánpótlási f nehézségeink mellett a gyógyszertáriad: és gyógyárunagyikereskedők készleteinek kifogyását csak úgy leihet meg­akadályozni, hogy a közellátásügyi miniszter úr az én hozzájárulásommal megengedte, bogy a gyógyszertárak, a gyóigyárunagykereskedők, sőt a gyógyszervegyészeti gyáraik is a háborús események következtében ezétkallódott, viagy külföldről becsempészett és a szabadpiacon eí" adásra jelentkező gyógyszeralapanyagokat és gyógyszerspecialitásokiat felvásárolhassák. En­nek a rendelkezésnek a fenntartása még ma is indokolt. Ugyanakkor azonban a gyógyszerek ma­gánfelek közti adásvétele, a gyógyszereikkei való láncolás továbbra is tiltott maradt Ha. ilyen eseményeknek nyomára jövünk, a rend­őrség: és a bíróság a le gerely esebben • eljár a tettesekkel szemben. Azokat a gyógyszerkülönlegességeket, ame­lyek erőshatású anyagokat tartalmaznak, az ú n. keresztes szereket, a gyógyszertárak csak orvosi vényre adhatják ki. A sulfamid készít­ményeket illetőleg most vizsgálja azOrszago« Közegészségügyi Tanács azt a kérdést, hegy ezek keresztes szerré nyilváníttassania.k-e vagy semt . A Tanács munkájában az interpelláló képviselő úr is résztvesz s így ott álláspont­ját módjában lesz képviselnie. Helyesen állapította meg az interpelláló képviselő úr, hogy az a körülmeny, hogy az emberek ia < sulfamid-készítményeket orvosi ira­nyitás nélkül használják, arra vezetet^ hogy ezek a készítmények, velük dacoló baktérium törzs kitenyésztésével, elvesztik gyógyító ha­tásukat. Ezen azonban nem tudnnk egymaga­ban azzal segíteni, ha a sulfamid-keszitmenye­ket keresztes szerré nyilvanitjuk Az adagok megfelelő nagyságát ugyanis verkonceiitra r-i ós próbákkal kellene ellenőrizni Ehhez pe­dig országunkban, -többnyire meg a klinikákon is, hiányzik jelenleg a szükséges felszerelés. A kérdés gyökeres megoldását tehát aria az időre kell hagynunk, amikora kívánjleszere­lés beszerzését biztosító^ pénzügyi eszközök ren­rliplkezesünkre fognak állani. , • Magyarországon körülbelül 6000 gyogyszer­snecialitás van engedélyezve. A nyugati álla­mokban ezzel szemben 25-30.000 v ^nvít~ szítmény van forgalomban. Csak a Szovjet­unióban szabályozták eddig a kérdett te^es tervszerűséggel és minden párhuzamos gyógy­szer kiküszöbölésével. Kétségtelen, hogy a ma­gyarországi 6000-es számot lehet, sot keli is csökkenteni, ha az alapanyagok tekozlasat meg akarjuk szüntetni. Az idevágó racionali­zálási tervekkel a népjóléti minisztérum fog­lalkozik s a racionalizálást meg fogja valósí­tani, mihelyt ennek feltételei adva lesznek. A kérdés az anyaggazdálkodás szabályozásán fordul meg, azon, hogy a termelt és a külföld­ről behozott alapanyagok elosztását irányít­hassuk. Eddig az alapanyagok elosztását csak igen szűk szektoron irányította az iparügyi minisztérium. A stabilizáció folyamán azon­ban ennek a szektornak nagymérvű bővítése

Next

/
Thumbnails
Contents