Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

777 A nemzetgyűlés 48. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 778 nyesülő bírósági jogvédelmet a közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXVL te, szabályozza. Ennek a törvénynek megalkotásakor a ma­gyar törvényhozás az úgynevezett taxatív rendszert követte, vagyis csupán a törvényben ' tüzetesen felsorolt esetekben engedett köz­igazgatási bírósági eljárást. Azóta az említett törvény felsorolását más törvények hosszú sora egészíti ki. A közigazgatási bírói jog­védelem köre tehát idők folyamán egyre bő­vült, bár kétségtelen, hogy még mindig nem érvényesült mindennemű jogsértő közigazga­tási hatósági határozattal szemben. E jogvéde­lemnek általános rendelkezéssel a jogsértő közigazgatási határozatok egész körére való kiterjesztése azonban alapos megfontolást, a közigazgatási bíráskodás olyan kiépítését teszi szükségessé, amelyet csak sokféle szempont figyelembevételével lehet megvalósítani. Az interpelláló képviselő úr felszólalásá­ból azonban az tűnik ki, hogy az interpelláció voltaképpen nem is a panasziog biztosítására és feílesztésére. hanem az interpelláló kép­viselő úr állítása szerint egyes hatóságoknál mutatkozó inkább ügyvitelíi szabálytalanságok kiküszöbölésére iránvul. A hivatali ügymenet pontossága valóban megkívánja, hogy az érkező ügydarabok min­dennap beiktattassanak, ennek a hiánya tehát orvoslásra szoruló ügyviteli hiba. Az is kívá­natos, hogy a tisztviselők meghatározott órák­ban mindennap a jogkereső közönség: rendel­kezésére álljanak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felek fogadása a rendelkezésre álló időnek olyan jelentős részét veheti igénybe, amely a hivatali munka rovására esnék. Mindazonáltal szükségesnek látszik an­nak megakadályozása, hogy a feleket a meg­hallgattatás lehetőségétől elzárják azon a cí­men, hogy az illető tisztviselő aznap mással van elfoglalva. Mindez nem tesz azonban szűk; ségessé jogszabályalkotást, hanem a, fennáll« hivatali rend és szabályok megtartásával is biztosítható. Aiz 1946. évi január hó 7-én tartott minisz­tertanács hozott is egy ilyen értelmű határo­zatot. E szerint minden hivatal a felek rendel­kezésére áll, naponta két órán át. Azóta ez a kérdés ismételten hasonló szabályozás tárgyát képezte „ Az interpelláló képviselő felemlítette' inter­pellációjában, hogy a személyes szabadság korlátozásával járó intézkedéseknél nem min­dig tartják be a törvényes jogszabályok ren­delkezéselit. Utalt az internálásokra is. Ezzel kapcsoliatttoan köaölthetem a IÍJ. Nemzetgyűlés- | sel, hogy a belügyminiszter úr 1946. évi július hó 12. napján kelt, valamennyi rendőrhatósági szervhez intézett rendeletiével figyelmeztette a rendőrség tagjait, hogy az a közhivatalnok. aki hivatali hatalmával visszaélve, törvény­ellenesen valakit elfogat, elfog vagy letartóz­tat vagy aki valamely foglvot a jogerős íté­letben vagy) az illetékes közhivatalnok rende­letében meghatározott időn túl kötelességének megsértésével fogva tart, személyes szabad­ség elítenii vétséget követ el. (Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Nagyszerű!) Az a közhivatalnok pedig, aki hivatali eljárásában vagy intézkedésében- másnak az 1946:1. t.-c. bevezetésében foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen meg­sérti, az emberi alapjogok hatályosabb védel­méről szóló 1946 :X. t.-c. 1. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint bűntettet követ ' el és amennyiben súlyosabb rendelkezés alá nem esik- . f> évig terjedhető bör+önnel bünte­tendő. Ai belügyminiszter úr ebben a rendele­tében figyelmeztette a rendőrhatóságok vezé-, tőit, hogy a személyes szabadság megsértése körül elkövetett szándékos cselekményeket és mulasztásokat nem fogja elnézni és minden esetben intézkedni fog , a visszaélést elkövető rendőri egyén szigorú felel ősségre vonása iránt. A személyes szabadság korlátozásával járó intézkedéseknél a törvényes jogszabályok ren­delkezéseinek ''betartását tehát a belügyminisz­ter úr szigorúan ellenőrizteti. De ellenőrizze azt minden magyar államüoJp'ár és h? úe-v látná, hogy akadnának olyanok, akik ezeket a rendelkezéseket nem tartanák be, ezek ellenére járnak el, tartsa kötelességének azt a belügy­miniszter úrnak jelenteni, aki a kivizsgálást haladék nélkül el fogja rendelni. Szólott az interpelláló képviselő úr a köz­ségig törvénynek a nemzetgyűlési töirvény szel­lemébeini való minél hamarabbi! megalkotásá­ról iis. E tekintetben meg kívánóim; jegyezni azt, hogy az erre vonatkozó lépéseket a kor­án ány már megteltté, a tör vény tervezet kidol­gozása pedig már folyamatban van. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszo­mta tudomásul venni szíveskedjék. ^Budapest, 1946. évi július hó 25-én. Nagy Ferenc s. k.« Elnök: Hegymegi Kiss Pál képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyű­lés! Bár bizonyos tekintetben előnyben vagyok a miniszterelnök úrral szemben, (Felkiáltások a szabadságpárt soraiban.• Hangosabban!) mert a felolvasást nem lehetett teljesen megérteni és így a miniszterelnök úr válaszáról a nem­zetgyűlés nincs részletesebben tájékozódva, a magam részéről ezt az előnyt nem kell kihiasz­nálnom, mert a miniszterelnök úr ; válaszát tudomásul veszem. Csupán egy-két kérdést akarok igen röviden érinteni. A miniszterelnök úr válasza végén meg­nyugtat bennünket, hogy a községi önkor' mányziatna vonatkozó szabályok megalkotása folyamatban van. Válasza elején — engem félreértve — ,a közigazgatási bírósághoz való panaszjogról szól. Ebben a tekintetben azon­ban már nem ad megnyugtatást, hogy azt a most elsorvadt jogot, amely az állampolgáro­kat közigazgatási és közjogi tekintetben meg­illette, végre visszaállítják s a közigazgatási bíróság működését, ha még laikus elemek be­vonásával is, feltétlenül beállítják azok közé a keretek közé, amelyek demokratikus állam" ban feltétlenül szükségesek.. (Ugy van! a sza­badságpárton.) Tényleg a magyar önkormányzatnak ^ nem lehet más gyökere, mint i» községi autonóimia. Ezen épült fel, ezen kell fejlődnie is. Közigaz­gatási és közjogi tekintetekben a bírói jogvé­delem ma már a demokratikus államokban olyan elemi követelmény, hogy efelől vitat­kozni nem szükséges. A miniszterelnök úr azt mondja, hogy most már tényleg á demokrati­kus köztársaságban is mindennap iktatják a beérkezett aktákat, s erre, valamint a felek ío­gadásána. nézve a rendeletet a minisztertanács kiadta. Ezt tudomásul veszem.

Next

/
Thumbnails
Contents