Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-32

<:Í3 A nemzetgyűlés 32. ülése 1946. évi május hó 11-én, szombaton. 64 ban.kijelentette, hogy a magyarországi szlo­vákok s családjaik számára ez az utolsó alka­lom a Csehszlovákiába való visszatérésre. Visszatérésükkel Csehszlovákia és Magyaror­szág között megszűnik minden kisebbségi kérdés, amely vita forrása volt, ennél fogva Csehszlovákiának és Magyarországnak '98J­aránt érdeke, hogy egyik részről se merüljön fel több kisebbségi kérdés.« Ebben a szellemben és ebben az értelem­ben nem hiszem, hogy van ebben a Házban egyetlen egy olyan képviselő is, aki a kérdést — ebben az értelemben — megoldottnak és le­zártnak tekintené. De, t. Nemzetgyűlés, egyéb bizonyítékaink is vannak arra, hogy a csehek, illetve csehszlovákok ezzel az egyezménnyel 1 és abban az értelemben, amint most a Népszavá­ból idéztem, a kérdést a maguk részéről megol­dottnak tekintik. Kovács Imre képviselőtársam elmondotta, hogy értesülései szerint a csehszlovákok a har táraik között élő magyarságot milyen kategó­riákra osztják fel és velük szemben milyen elíbánást kívánnak tanúsítani. Az anyagnak ezt a részét az ismétlés» elkerülése végett nem is­mertetem, meg kell azonban mondanom azt, hogy amikor a csehszlovák bizottság az egyez­mény létrehozása kérdésében Budapesten tar­tózkodott és itt a házelnök úr vagy a minisz­terelnök úr — nem is tudom pontosan, hogy kettőjük közül melyik, de nem is fontos -~ sajtófogadást adott a tiszteletükre, a fogadás alkalmával Auer Pál, Magyarország mostani párisi követe, akkor a magyar nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke megkérdezte a fogadáson jelen volt démentis és Slávik ura­kat, a csehszlovák delegáció vezetőit, vájjon az egyezmény lebonyolítása uíán Csehszlová­kia területén visszamaradó magyarságnak haj­landók-e kisebbségi jogokat biztosítani, amire mind a két úr egyértelműleg kategorikus nem­mel felelt. (Nagy Vince (pk): Hallatlan!) T. Nemzetgyűlési! Készletmegoldást, ame­lyet a túloldalon ebben a szelleimben értelmez­nek, mi semmiképpen sem fogadhatunk el vég­leges megoldásnak. "' T. Nemzetgyűlés! Nem túl hosszan, de mégis amennyire feltétlenül szükségesnek tartom, foglalkozni kívánok magával az egyez­ménnyel is és annak a szövegéből is megpró­bálom kimutatni, mennyire egyoldalú az egyez­mény, mennyire csiak Csehszlovákia felé tar­talmaz előnyöket és csak Magyarország felé hátrányokat. Kovács Imre felszólalása jórészt felment engem attól, hogy ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozzam, hiszen ő részletesen kifejtette az egyes cikkeket; különösen rámu­tatott a legsérelmésebb VIII. cikkelyre, túl sokat tehát nem időzöm e kérdésnél, csak rá­mutatok arra, hogy a csehek ós a szlovákok át­telepítése tekintetében mely egyoldalú előnyök jelentkeznek Csehszlovákia javára. A csehek és a szlovákok Önként jelentkezr nek áttelepítésre. A cseh kormány bárkinek át­telepítését ellenezheti. A cseh kormány Magyar­országra külön-bizottságot küldhet, a külön­bizottságot a magyar kormány mindenben támo­gatja és védelemben részesíti, a külön-bizott­ságot megilleti a szabad közlekedés» sajtó, rá­dió, nyilvános gyűlések tartásának joga v adat­gyűjtés az áttelepítendők viszonyairól és sze­mélyéről. Ezzel szemben Magyarországot csak az az előny illeti meg, hogy ha valamely cseh vagy szlovák áttelepítését a cseh kormány az ellenzi, akkor Magyarország a vegyes bizottság hoz fordulhat annak eldöntése végett, hogy aí ellenzés nem jogosulatlan-e. Viszont, t. Nemzetgyűlés, a magyarok át­telepítése tekintetében a csehszlovákoknak biztosított egyoldalú jogok a következők: a VIII. cikkelyben felsoroltak, vagyis azok, akik valamely fasiszta, államellenes vagy kö­zönséges bűncselekményt követtek el, a kon­tingensein felül telepíthetők át Magyar­országra. A csehszlovák kormány egyoldalúan állapítja meg és közli az áttelepítendők név­sorát. A csehszlovák kormány ügyel arra, hogy az áttelepítésre kerülő személyek ki­választása arányos legyen az áttelepítésre kerülő magyarokkal. Ez az egyezmény kísérő­levelében foglaltatik. A VIII. cikkely alapján Magyarországra áttelepülők nem részesülnek a 6. és 7. pont kezdvezményében, vagyis az ingóság szabad elhozatala, vámmentesség, stb., csak akkor, ha csehszlovák bíróság előtt ön­ként megjelennek és az őket felmenti. Végül az. egyezmény nem alkalmazható az 1938 november 2-ika után Csehszlovákiába települt személyekre. Ezekkel az előnyökkel szemben Magyar­országot a magyarok áttelepítése körül csak a következő előnyök .illetik meg: a már ki­telepített magyarok a létszámba beleszámíttat­nak, kivéve a VIII. cikkely^ alá esőket. Cseh­szlovákia készségét nyilvánította, hogy az át­település gyorsabb lebonyolítására gördülő anyagot bocsát rendelkezésre, a volt köz­alkalmazottak a létminimumnak megfelelő szociális segélyben részesülnek s végül Cseh­szlovákia nem folytatja tovább az egyoldalú kitelepítést. T. Nemzetgyűlés! Ahelyett, hogy a szö­veggel tovább foglalkoznám, csak néhány ki­rívóbb igazságtalanságra mutatok rá, amely a magyarságot ezzel a kitelepítéssel kapcso­latban éri. Csehszlovákia megtagadhatja bár­kinek átvételét, aki itt kitelepülésre jelent­kezik és külön felhatalmazást kap arra, hogy a háborús és közönségos bűnösök áttelepülés« ellen vétót emelhet. A helyzet tehát az, hogy derék, tisztességes, demokratikus gondolko­. dású szlovákjaink nyugodtan elmehetnek, de ennek a népnek az alját, a salakját, a söpre­dékét, a háborús és közönséges bűnösöket itt­hagyják, mint valami szemétlerakodó telepen, hogy ezekkel kezdjünk azt, amit akarunk. A magyarok áttelepítése tekintetében ép­pen megfordítva van: A VIII. cikkely értel­mében a szemetet, a salakot, a bűnözőket kon­tingensen felül teszik át ide és mi azokat be­fogadni kényszerülünk. Megmaradnak tehát saját gonosztevőink és azonkívül kapunk meg hozzájuilí egy másik gonosztevő csapatot. Ugy fest tehát az egész dolog, mintha < Magyar­ország volna az az ország, ahol minden sze­mét a maga illő helyén van, mert aki mar ott van, azt ott kell hagyni, aki pedig nincs ott, azt oda kell vinni. T. Nemzetgyűlés! Ebben Magyarországnak olyan megalázása van (Ügy van! Ügy van! a -pártonkívüli képviselők oldalán.), hogy már pusztán ezért nem lett volna szabad ezt az egyezményt ebben a formában megkötni. De hasonlóan sérelmes az is» amire Ko­vács Imre már rámutatott» hogy a VIII. cik­kely korlátlan lehetőséget ad Csehszlovákiának arra, hogy annyit és olyan magyart telepítsen át, amennyit és amilyent akar. Es végül szín-

Next

/
Thumbnails
Contents