Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-32

<:Í3 A nemzetgyűlés 32. ülése 1946. évi május hó 11-én, szombaton. 64 ban.kijelentette, hogy a magyarországi szlovákok s családjaik számára ez az utolsó alkalom a Csehszlovákiába való visszatérésre. Visszatérésükkel Csehszlovákia és Magyarország között megszűnik minden kisebbségi kérdés, amely vita forrása volt, ennél fogva Csehszlovákiának és Magyarországnak '98Jaránt érdeke, hogy egyik részről se merüljön fel több kisebbségi kérdés.« Ebben a szellemben és ebben az értelemben nem hiszem, hogy van ebben a Házban egyetlen egy olyan képviselő is, aki a kérdést — ebben az értelemben — megoldottnak és lezártnak tekintené. De, t. Nemzetgyűlés, egyéb bizonyítékaink is vannak arra, hogy a csehek, illetve csehszlovákok ezzel az egyezménnyel

1 és abban az értelemben, amint most a Népszavából idéztem, a kérdést a maguk részéről megoldottnak tekintik. Kovács Imre képviselőtársam elmondotta, hogy értesülései szerint a csehszlovákok a har táraik között élő magyarságot milyen kategóriákra osztják fel és velük szemben milyen elíbánást kívánnak tanúsítani. Az anyagnak ezt a részét az ismétlés» elkerülése végett nem ismertetem, meg kell azonban mondanom azt, hogy amikor a csehszlovák bizottság az egyezmény létrehozása kérdésében Budapesten tartózkodott és itt a házelnök úr vagy a miniszterelnök úr — nem is tudom pontosan, hogy kettőjük közül melyik, de nem is fontos -~ sajtófogadást adott a tiszteletükre, a fogadás alkalmával Auer Pál, Magyarország mostani párisi követe, akkor a magyar nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke megkérdezte a fogadáson jelen volt démentis és Slávik urakat, a csehszlovák delegáció vezetőit, vájjon az egyezmény lebonyolítása uíán Csehszlovákia területén visszamaradó magyarságnak hajlandók-e kisebbségi jogokat biztosítani, amire mind a két úr egyértelműleg kategorikus nemmel felelt. (Nagy Vince (pk): Hallatlan!) T. Nemzetgyűlési! Készletmegoldást, amelyet a túloldalon ebben a szelleimben értelmeznek, mi semmiképpen sem fogadhatunk el végleges megoldásnak. "' T. Nemzetgyűlés! Nem túl hosszan, de mégis amennyire feltétlenül szükségesnek tartom, foglalkozni kívánok magával az egyezménnyel is és annak a szövegéből is megpróbálom kimutatni, mennyire egyoldalú az egyezmény, mennyire csiak Csehszlovákia felé tartalmaz előnyöket és csak Magyarország felé hátrányokat. Kovács Imre felszólalása jórészt felment engem attól, hogy ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozzam, hiszen ő részletesen kifejtette az egyes cikkeket; különösen rámutatott a legsérelmésebb VIII. cikkelyre, túl sokat tehát nem időzöm e kérdésnél, csak rámutatok arra, hogy a csehek ós a szlovákok áttelepítése tekintetében mely egyoldalú előnyök jelentkeznek Csehszlovákia javára. A csehek és a szlovákok Önként jelentkezr nek áttelepítésre. A cseh kormány bárkinek áttelepítését ellenezheti. A cseh kormány Magyarországra külön-bizottságot küldhet, a különbizottságot a magyar kormány mindenben támogatja és védelemben részesíti, a külön-bizottságot megilleti a szabad közlekedés» sajtó, rádió, nyilvános gyűlések tartásának joga

v adatgyűjtés az áttelepítendők viszonyairól és személyéről. Ezzel szemben Magyarországot csak az az előny illeti meg, hogy ha valamely cseh vagy szlovák áttelepítését a cseh kormány az ellenzi, akkor Magyarország a vegyes bizottság hoz fordulhat annak eldöntése végett, hogy aí ellenzés nem jogosulatlan-e. Viszont, t. Nemzetgyűlés, a magyarok áttelepítése tekintetében a csehszlovákoknak biztosított egyoldalú jogok a következők: a VIII. cikkelyben felsoroltak, vagyis azok, akik valamely fasiszta, államellenes vagy közönséges bűncselekményt követtek el, a kontingensein felül telepíthetők át Magyarországra. A csehszlovák kormány egyoldalúan állapítja meg és közli az áttelepítendők névsorát. A csehszlovák kormány ügyel arra, hogy az áttelepítésre kerülő személyek kiválasztása arányos legyen az áttelepítésre kerülő magyarokkal. Ez az egyezmény kísérőlevelében foglaltatik. A VIII. cikkely alapján Magyarországra áttelepülők nem részesülnek a 6. és 7. pont kezdvezményében, vagyis az ingóság szabad elhozatala, vámmentesség, stb., csak akkor, ha csehszlovák bíróság előtt önként megjelennek és az őket felmenti. Végül az. egyezmény nem alkalmazható az 1938 november 2-ika után Csehszlovákiába települt személyekre. Ezekkel az előnyökkel szemben Magyarországot a magyarok áttelepítése körül csak a következő előnyök .illetik meg: a már kitelepített magyarok a létszámba beleszámíttatnak, kivéve a VIII. cikkely^ alá esőket. Csehszlovákia készségét nyilvánította, hogy az áttelepülés gyorsabb lebonyolítására gördülő anyagot bocsát rendelkezésre, a volt közalkalmazottak a létminimumnak megfelelő szociális segélyben részesülnek s végül Csehszlovákia nem folytatja tovább az egyoldalú kitelepítést. T. Nemzetgyűlés! Ahelyett, hogy a szöveggel tovább foglalkoznám, csak néhány kirívóbb igazságtalanságra mutatok rá, amely a magyarságot ezzel a kitelepítéssel kapcsolatban éri. Csehszlovákia megtagadhatja bárkinek átvételét, aki itt kitelepülésre jelentkezik és külön felhatalmazást kap arra, hogy a háborús és közönségos bűnösök áttelepülés« ellen vétót emelhet. A helyzet tehát az, hogy derék, tisztességes, demokratikus gondolko. dású szlovákjaink nyugodtan elmehetnek, de ennek a népnek az alját, a salakját, a söpredékét, a háborús és közönséges bűnösöket itthagyják, mint valami szemétlerakodó telepen, hogy ezekkel kezdjünk azt, amit akarunk. A magyarok áttelepítése tekintetében éppen megfordítva van: A VIII. cikkely értelmében a szemetet, a salakot, a bűnözőket kontingensen felül teszik át ide és mi azokat befogadni kényszerülünk. Megmaradnak tehát saját gonosztevőink és azonkívül kapunk meg hozzájuilí egy másik gonosztevő csapatot. Ugy fest tehát az egész dolog, mintha < Magyarország volna az az ország, ahol minden szemét a maga illő helyén van, mert aki mar ott van, azt ott kell hagyni, aki pedig nincs ott, azt oda kell vinni. T. Nemzetgyűlés! Ebben Magyarországnak olyan megalázása van (Ügy van! Ügy van! a -pártonkívüli képviselők oldalán.), hogy már pusztán ezért nem lett volna szabad ezt az egyezményt ebben a formában megkötni. De hasonlóan sérelmes az is» amire Kovács Imre már rámutatott» hogy a VIII. cikkely korlátlan lehetőséget ad Csehszlovákiának arra, hogy annyit és olyan magyart telepítsen át, amennyit és amilyent akar. Es végül szín-