Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-44

591 A nemzetgyűlés 44. ülése 1946. ezért nem meri idehozni ezeket» oszlassa fel a parlamentet és hozzon össze olyant, amellyel el tudja fogadtatni ezeket a szerződéseket. (Némethy Jenő (msz): Ö mondjon le! — Zaj a ssociáldemokrataPárton.) De tovább megyek, nemcsak a kormány érdekeit érintő dolgokról van szó ezekben a szerződésekben, hanem a legkisebb utcaseprőit érintő dolgokról '«. (Erő«s János (kg): Átadjuk Némethy Jenőnek! — Egy hang a szociálde­mokratapárton — Némethy Jenő (msz) felé: Vegye át a miniszterséget! — Némethy Jenő (msz): Át is veszem! — Justus Pál (sad): Át­venné!) ' ! I '»ífWI Elnök; Csendet kérek, képviselő urak! (Némethy Jenő (msz): A pénzügyminiszter nem tudja, hogy mit ér a dollár forintban! Reggel nem tudta megmondani a bizottság­ban! — Lévay Zoltán (msz): A Cprvin-áruhá­ziat ne bántsátok. — .Némethy j«nő fimsz): Nem tudja kiszámítani!) Csendéit kérek! Dénes István ft»k): Emlékeztetem a nem­zetgyűlés tagjait Nagy Ferenc miniszterelnök urunknak amerikai útjával kapcsolatos meg­beszéléseire. Akkor Byrnes amerikai külügy­miniszter úrnak, valamint a sajtó képvuselő 1 '­nek és Bovin, brit külügyminiszter úrnak első kérdései voltak Nagy Ferenc miniszterelnök iirhoz: kérem uram, mi lesz a kereskedelemmel Európával és a világ többi államával? Szeret­nők — mondotta Byrnes külügyminiszter úr, — ha Magyarország belekapcsolódnék a világ kereskedelmébe, ami nemcsak a világ érdeke. — ez a kisebb érdek — hanem a legnagyobb és legfontosabb érdeke éppen a stabilizáció szempontjából Magyarországnak. (Némethy Jenő (msz) : Erről nem beszélt a miniszter­elnök!) (Az elnöki széket délután 1 óra 53 perckor Kéthly Anna foglalja el.) T. Nemzetgyűlés! Tisztelem a magyar állam társadalomfelettiségét és mindenfelettiségét., akceptálom, hogy a magyar állam szempont­jából sok mindenre szükség van, de a magyar állam, mint jogi személy mellett itt él egy­pár millió magyar ember is,, égy csomó ma­gyar kereskedő, egy csomó magyar iparos, akik mind szeretnék már, ha el tudnának menni a világ többi részébe és a maguk tudá­sát, a maguk képességét, a maguk szervezett­ségét, a maguk összeköttetését ki tudnák fej­teni hazájuk érdekében. (Vásáry István (msz): Mi lenne a WestLOrienittel?) 2 * 9 Arra kérem a külügyminiszter urat. aki itt jelen van, hegy a külkereskedelem szabadsága érdekében pró­báiion odahatni, (Némethy Jenő (msz): Hogy a West-Orient véglegesen megszűnjék!) hogy egy lépéssel előbbrejussunk és tényleg meg­induljon a közvetlen kapcsolat Magyarország és a világ^ minden népe, minden állama között. Ne csak állami szerv intézze ezeket a dolgo­kat. (Némethy Jenő (msz): Monopólium!) ne csak az állam s'aabja meg, hogy mi jó nekünk és mi nem (Lévay Zoltán (msz): Egy­kezek!), hanem legyen kereskedelmi szabadsáv, mely nélkül nincs; haladás és nincs fejlődés. A kereskedelem éppen olyan tfonitos, mint f m ilyen fontos a fölldtmívelés, vagy az ipar. T. miniszter úr, vigye ezt ^előbbre egy léoéssel, hogy meginduljon a szabad kereskedelem a világ összes államaival. T. Nemzetgyűlés! A stabilizációs javaslat tényleg csak egy kény szer keret, tájékoztató javaslat, ezért n'em kell kritikát gyakorolni felette, mindenki érzi, hogy egy kényszerhely* évi július hó 30-án, kedden, 592 zet szüleménye és nem is költségvetés, nem is annak'Szánta a miniszter úr. Meg kell azon­ban említenem azt, hogy a stabilizációnak van egy nagy gyengéje, s ezt valahogyan korri­gálnia kell a, kormányzatnak. A kormány ugyanis rögzíti az élelmiszeráraikat, de nem rögzíti az ipari árakat. En úgy érzem, ha a kettő, nem megy egymás mellett és az élelmi­szer árak mellett nem tudjuk rögzíteni az ipari árakat is, akkor ipari vonalon a forint fúrást fog kapni. Egypárszor már előadtam a nemzetgyűlés színe előtt, hogy az ipari termékek szorzószáma amúgyi's túlméretezett és igazságtalan, mert hiszen az iparcikkek alapáraiban benne vannak a védővámolk, tehát a munkanélküli jövedelem árai, s benne vannak a kartelárak, és ezeket az 1938-as árakalt vették most alapul a szorzó­számnál. Ezzel szemben a mezőgazdasági ter­melvényeknél, tehát ami a parasztság érdekeit képviseli, mint Rákosi miniszterelnökhelyettes úr is nagyon helyesen leszögezte, óriása diffe­rencia van a mezőgazdaság rovására. T. Nemzetgyűlés! Ha csak az élelmiszerek» tehát a "termények árait rögzítjük, de ugyan­akkor nem fogjuk meig. az ipari vonalat, akkor először is olyan politikai méltánytalanság tör­ténik a parasztsággal, a kisgazdatársadalóm­mal, a földmívesi néppel szemben, amelyre jo­gosan mondhatják azt, hogy miért megint ők az úgynevezett >>Prügelknabe«-k, 250 megint nekik kell vistelniök a szanálásnak és mindennek a terhét, az ipar pedig nem viseli. De a dolog­nak csak kisebb része az, hogy mi lesz a gaz­datársadalom politikai véleménye; nagyobb része, súlyosabb része az, hogy a gazdatársa­dalom elvérzik, elhull, anyagilag elpusztul. Márpedig bármennyire az élen áll az ipari munkás, az ipari proletariátus a politikaiküz­delmekben, — ami kell, szükséges, ami erőt és motort jelent, — egy percig se feledjük el azt, hogy e hazának alapja mégis csak a parasztság; ha ezt a paraszti vonalat, ezt a mezőgazdasági vonalat nem erősítjük és nem támogatjuk, nem iparkodunk fejleszteni és emelni, akkor lema­rad, elbukik és minthogy az alap a paraszt­ság, vele együtt a földinívelés, az ipar, a keres­kedelem is gyengül, pusztul és sorvad. Megértem azt, hogy a jóvátétel szempont­jából rendkívül fontos volít elsősorban a gyár­iparnak, a bányaiparnak a rendbehozatala. Ez meg is látszik a tájékoztatóban, mert csaknem minden pénzt oda fektettünk be. Ez rendben is van, de most már nem mehet ez a végletekig; meg kell már egyszer kezdeni a mezőgazdaság talpraállítását, modernizálását, felszerelését is. T. Nemzetgyűlés! Egy másik kérdésről kell még beszélnem, a külföldi kölcsönök kérdésé­ről. Az álláspontok etekintetben megoszlanak. A kommunistapárt álláspontja — amint ezt a Szabad Nép február 17-i számában kifejtette — az, hogy. (olvassa): »akik külföldi kölcsönt akarnak, sajátságos stabilizációt akarnak. Arra számítanak, hogy a külföld ellenőrzi pénz­ügyeinkén keresztül állami életünket és akkor nem kell félnie a reakciónak a dolgozók előre­törésétől, az államosítástól és akkor a szanálás minden terhét a dolgozókra háríthatja.« A külföldi kölcsönnek ilyen beállítását, ha mondjuk, egy százalékban igaza is van, — mert lehet, hogy igaza van egy százalékban — nem tartom szerencsésnek és nagyon kérem éppen a stabilizáció érdekében azt, hogy a kül­földi kölcsön kérdését abszolúte higgadtan és nyugodtan kezeljük és vitassuk mee, mert már

Next

/
Thumbnails
Contents