Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-44

593 A nemzetgyűlés 4á. ülése 19Í6, Jiem kétséges, amint Rákosi miniszterelnökhe­lyettes úr is kifejtette, Faragó László képvi­selő úr is kifejtette, a miniszterelnök úr, a pénzügyminiszter úr kifejtette és kifejti az előttünk fekvő törvényjavaslat is: aftihoz, hogy mi a végleges stabilizációt meg tudjuk csinálni, külföldi kölcsönre feltétlenül szüksé­günk van. Ha tehát külföldi kölcsönre szükségünk van, akkor megnyilatkozásainkban, magatartá­sunkban és modorunkban olyanok kell le^ gyünk, hogy a külföldi tőke, amely esetleg be fog ide jönni és segíteni akar hazánkon, nyu­godtan tudjon bejönni, ne legyen kitéve annak a veszélynek, hogy esetleg megtámadják, elsze­dik, vagy egyéb kellemetlenségei támadnak. Ezért, amikor nagy táblákon viszik az embe­rek azt a f elinaitot, hogy »Döntsd a tőkét«, 251 azt szeretnők, ha azt. írnák oda: »Döntsd a tőke monopóliumait, kiváltságait«, mert — ismét­lem — nem a tőkében van a hiba, hanem abban a monopóliumban, abban a kiváltságban és abban a oolitikai hatalomban, amelyet eddig a tőke mindig élvezett és — ha nem vagyok szerénytelen — a legutóbbi egy esztendőben is még^ mindig élvezett, mert a magyar" népet a pénzen, a tőkén keresztül sikerült levetkőz­tetni, az aranybeváltókon keresztül, az arany­beváltókhoz adta a tőké jet és nem a terme­lésbe adta, az aranvbeváltók a magyar néptől elszedtek mindent és mindaz arannyá és dol­lárrá változott a zsebükben. Azért mondom ezt, mert hiába vantniak ma az üzemi bizottságok a nagyvállalatoknál, a tőkés vállalatoknál, épp­úgy folyik ma is az úgynevezett jövedelemszer­zés és a munkásság kizsákmányolása, mint ahogyan azelőtt folyt. T. Nemzetgyűlés! Ennek a tájékoztatónak . és a kormány gesztiójának van még egy nagy hibája. Ha méltóztatnak emlékezni, én az első felszólalásoim alkalmávaJ. 252 is anr&i kértem a nemzetgyűlést és arra kértem a kormányt, hogy a megmaradt magyar nincstelen, földnélküli földmunkásságról ne feledkezzék meg, gondos­kodjék róluk, mert azok földet sem kaptak, semmijük sincs, majdnem négyszázezer a lélekszámuk e hazában, nagy nyomorban van­nak, nem tudnak annyit keresni, hogy a be­tevő falatjuk meglegyen, ruházatuk nincs, ci­pőjük nincs. A t. Nemzetgyűlés tapsai köze­pette Bán miniszter úr azt mondotta: megbe­szélem Dobi István földmívelésügyi miniszter úrral és az ő feladata előteremteni az anyagi eszközöket. Megvallom egészen őszintén, én, a nadrágos ember, én, az ügyvédember, nyugodt voltam és vagyok abban, hogy ha egy mezít­lábas ember kerül a földmívelésügyi minisz­teri székbe, annak első gondja és első dolga természetszerűleg az kell legyen, hogy saját sorstársainak, a legtöbbet szenvedett és szen­vedő nincstelen, mezitlábas föíldmunkásságnak legalább cipővel, bakanccsal vagy ruhával való ellátása érdekében valamit fog tenni. Ahogyan nem tett semmit az érdekükben her­ceg Esterházy, éppúgy az igen t. földmunkás < földmívelésügyi miniszter úr sem tett semmit a mai napig az érdekükben. T. Nemzetgyűlés! Ebben a tájékoztatóban benne látom azt, hogy az iparügyi miniszter úr — nagyon helyesen ?— ipari vonalon az ipari munkásság felruházására 9 millió béke­pengőt adott ki. Korrekt álláspontnak tartom, de elvárom a földművelésügyi miniszter úrtól. aki maga is mezítlábas volt és részes arató hogy szál Li nn Iß' ftcrvszp.v a miniszteri szék NEMZETGYŰLÉSI FAPLÖ II, évi július hó 30-án, kedden. 594 olimpuszi magaslatáról és lássa meg a mezít­lábasok ruihátlanságát és cipőtlenségét (Bog­nár József (kg): Sohasem játszott Olimpusüt! Nem vettem észre! — Közbeszólás a kisgazda­pánt oldaláról: Sokkal alacsonyabban járt!) . ,T. ; Nemzetgyűlés! Visszatérve a stabilizá­ció kérdésére, ismétlem, ez nem forradalmi stabilizáció, amint a pénzügyminiszter nevezte előttünk, ez egy törvényes devalváció, amelyre szükség van és amely devalvációt — nagyon helyesen — az arany értékéhez kötött, miután annak fedezete is megvan nagyjából ebben az országban. Ennek következtében minden ok és minden alap megvan arra, hogy a forint, amely kijön, stabil legyen, de kell hozzá — én is azt mondom, amit mondanak a koalíciós pártok — a magyar nép részéről, a magyar nemzet egyeteme részéről biza­lom és abszolút fegyelmezettség. Mert be­következhetik, t. Nemzetgyűlés, el tudom kép­zelni, hogy bármilyen komolyan veszik a kö­tött gazdálkodás betartását, bármennyire meg­tettek minden előkészületet, mégis előfordul­hat, hogy valamely nékülözhetetlen életszük­ségleti cikkben hiány fog mutatkozni; akkor ne veszítsék el az emberek a fejüket, hogy: ja. kérem, nem adtak jegyre ezt vagy azt, mert ha így lenne, akkor meginldlulna a pánik és meg­indulnia a forint romlása. Ehhez fegyelmezett­ség kell és ezt értem a magyar nép fegyelme­zettsége alatt, mert fegyelmezettség r nélkül nem tudunk kilábalni a gazdasági és pénzügyi bajokból. Ne ringassuk magunkat illúziókban. Az" első szanáláskor, 1924-ben, amelyben szin­tén résztvettem, másfél évig tartott a pengő ingadozása. Ne ringassuk tehát magunkat itt se illúziókbam, hogy a forint egyszerrei meg fog szilárdulni és rögtön változhatatlan forin­tunk »lesz s nem lesznek ingadozások. Lesz, de ez nem azt fogja jelenteni, hogy a forint ér­téke csökkenne, romlana. Ehhez kell fegyel­mezettség, ehhez idő kell és lassan el fogunk jutni a végleges stabilizációhoz. A t. pénzügy­miniszter úr is beszélt tájékoztatójában arról, hogy csak az első lépés az, amit most csiná­lunk a forint bevezetésével kapcsolatban. Ké­rem, hogy ezeket a rendeleteket, amelyeket ki­adott, egészítse ki azzal is, hogy belső köl­csönt kell kivetni az országban. Pénzünk sta­bilizációjának az legyen a biztosítéka, hogy maga a nemzet becsülje meg a saját pénzét; Ha nem becsüli meg, akkor a bizalom a kül­földön is meginog iránta. Pénzünk megbecsü­lésének első bizonyítéka az lesz, ha a belső kölcsön iránti felhívást a kormány kibocsátja és mi, a magyar nép minden rétege kives­szük részünket a belső kölcsönből. Ha a kül­földi tényezők azt fogják látni, hogy itt a ma­gyar nemzet bizalma megvan a magyar forint iránt, akkor jön a külfölidü kölcsön, jön a kül­földi segítség és támogatás. T. Nemzetgyűlés! Miután (Közbekiáltás a kisgazdapárt oldalán: Az idő előrehaladott! — Derültség.) az idő is előrehaladott, két részre osztom beszédem lényeigét. Az egyik a felhatalmazás kérdíéise:, ezt az, általam kifejtett okoknál fogva nem adom meg, nem szavazom mes'; (Hehjrsilés a saabadsáopárton.) ellenbeu a stabilizáció és költségvetésünk szempontjá­ból teljes bizalommal viseltetem a kormány­zat iránt. (Taps.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A napirendünk tárgyalására szániti idő letelt, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napi­rendiére nézva. 38 *

Next

/
Thumbnails
Contents