Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-44
5?3 r A nemzetgyűlés 44. ülése 1946. alapján a magyar célkitűzés csak ez lehet: a történelmi Magyarország határai között nagy nemzeti erőfeszítéssel«...stb. Másik helyen ez áll (olwass®): »Külpolitikánk célja Magyarország függetlenségének, nemzeti jellegének, ősi határai között szabad kulturális és gazdasági fejlődésének biztosítása.« i Mélyen, t. Nemzetgyűlési Ha a mai ellenzék sorailban valakinek a felszólalásában ezeknek az elveknek érvényesítése érdekében szó esett, az csak a kisgazdapárti programjaihoz való hűségnek leheítí a bizonyítéka. (Némethy Jenő (msz) : Feladott program!) Ez semmijesetre sem lehet alkalmas arra, hogy ezért elítélő kritikát alkalmazzanak vele szemben. (Némethy Jenő (msz)^ Ez az igazi program!) Ennek a mai ellenzéknek soraiban nincsen senki, aki akár most, lafeár a múltban, a letűnt rendszer ténykedését ne elítélő bírálattal illette volna Nem lehet a műit országgyűlés naplójában találni olyan felszólalásokat, amelyekben ennek az ellenzéknek az onsízággyűlésen résztvett és. most itt ülő tagjai részéről valaha is a megelégedés vaigy pláne a dicséret szava hangzott volna el a múlt rendszerről sízemibem En megint nagyon '" sajnálom, hogy meg kell mondanom azt, hogy a [miniszterelnök úr azonban 1940. november 2tf-én azt mondotta (olvassa): »Itt voltam ebben a Házban, mint ennek a pártnak egyszerű főtitkára 1938 tavaszán, amikor Imrédiy Béla t. képviselőtársam« (Zaj a komnvunisia és a szo~ ciáldemokratapáfton. Felkiáltások a szabad* ságpárion: Nem Ő mondíja! A miniszterelnök úr mondj a ! — Zaj a kisgazdapárton.) »benrntatkozott itt a Háziban mint újonnan kineyezetlt miniszterelnök. Amikor a minis zterelniök úr bemutatkozó beeszédét hallotitiam, monidhatom, ujjongott bennem a lélek...« Én bennem sohasem Ujjongott a lélek, amikor Imrédy Bélát szólani hallottam. (Egy hang \a\ szocidld&mokraiapártow: Mit mondott még 1 ? Az sem érdektelen! — Zaj.) Megmondom, hogy mit mondott tovább. (Olvassa): »...mert a Függetleni Kisgazdapárt programiját csaknem változatlan formában, emelté kormányprogrammá.« Én tiltakozom az elleni, hogy a Független Kisgazdapárt programjai, valaha is Imrédy* Béla programja lett volna. (Zaj a kisgazdapárt soraiban. ~ Saláta Kálmán (kg): Rosszindulatú beállítás! Némethy Jenő (msz): Homo novusok honnan tudják eztí — Az elmok csenget.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Űs"v látstzik, hogy most, amikor demokráciát hirdetnék, amikor szeretnénk, ha demokrácia lenne, az ellenzéknek sokkal keserűbb a kenyere, mint a reakció idején volt (Zaj és eUentmondások a kisgazdapárt soraibem.) En az ellenzéken ültein a miniszterelnök úrral anmakidejéni és jogom van ezt mondani, mert a magam bőrén tapasztaltam mindezt. (Szélig Imre (szd): Nem tartották valami nalgy ellenzékinek, ha jobb kenyeret adták önnek, mint amilyen ma van!) Pedig tanulják meg a túloldalon is Kaut sky Károlynak a megállapítását arról, hogy mit kíván a demokrácia. Azt mondja »A kereszténység eredete« című művének 359. oldalán (Szélig Imre (szd): Az egész Kautskyt vallja? — Zaj. — Olvassa): »Az az állatai azonban, amely bizonyost véleményeket üldöz, párttá lesz. A demokrácia követelése nem az, hogy a pártok ne legyenek partok, hanem, hof^ az állam ne legyfen párt.« Tehát tessék tisztában lenni azzal, hogy demokrácia ellenzék nélkül nem lehet. Demokrácia csak akkor van, mint ahogy megmon1 évi július hó 30-án, kedden. 674 dotta az angol miniszterelnök is, ha az ellenzéknek módja van működni, joga van hangját, szavát hallatnia nyilvánosan. (Marosán György (szd) : Az osztályokat hol hagyta*? — Zaj ) Elnök: Csenldtet kérek, képviselő urak. Vásáry István (msz): Amikor a miniszterelnök úr itt ilyen kritikával illette az ellenzéket és elsősorban természetesen ennek a vitában résztvett kijelölt szónokát, nem emlékezett meg .arról, hogy mi történt április 24-én a külügyi bizottság ülésén, milyen ki* jelentések hangzottak ott el. Kovács Imre t. képviselőtársain már utalt az ezen a külügyi bizottsági ülésen elhangzott egyes kijelentésekre és hozzátette azt, hogy nem lehet a demokráciában zárt ajtók mögötti politizálást folytatni. Ez a külügyi bizottsági ülés t. Nemzetgyűlés, zárt ülés volt. Kovács Imre képviselőtársam felszólalása nekem megadhatná a jogot arra, hogy én is előhozzak itt a plénumban olyanokat, amik ezen a zárt ülésen történtek. Én nem hozok elő ilyeneket ennek ellenére sem, hanem kérem a külügyminiszter urat, aki olyan nagyon vidáman érzi magát, ('Derültség.) mondja el itt azokat, amiket azon a külügyi bizottsági ülésen mondott el abban a tekintetben, hogyan és mint történt, hogyan és mint haladt a magyar békecéloknak a kormány és a pártok által való megállapítása. (Ternay István (msz): Talán mi is vidámak lennénk akkor!) Mondom, én nem árulok el semmit, de nagyon szeretném, ha a külügyminiszter úr ilyen vidám hangulatban tájékoztatná a nemzetgyűlést azokról, amikről a külügyi bizottságot tájékoztatta. (Ternay István (msz): Talán nincs mit elmondania!) T. Nemzetgyűlés! A kormánynak tárgyalás alatt álló javaslata tulajdonképpen sem nem költségvetés, sem nem indemnitás, sem nem felhatalmazási javaslat. Azt hiszem, azt, hogy nem költségvetés, nem kell bizonyítanom. Hogy nem indemnitás, erre vonatkozólag elég utalnom arra, hogy indemnitás csak akkor lehetne ez a javaslat, ha lenne előzetesen egy megállapított költségvetés, amely helyett a kormány újat valami ekból törvényes határidőben nem tudott előterjeszteni, hanem felhatalmazást kér arra, hogy addig, amíg az új költségvetést elkészíti és az szabályszerűen letárgyalva törvényerőre emelkedik, a kiadásokat és bevételeket az előző költségvetés keretei között hajthassa végre. Tehát ez nem is indemnitás. De nem is felhatalmazás, mert a felhatalmazás pedig sokkal szélesebbkörű annál, aminek a keretei ebben a javaslatban meg vannak állapítva. De nem itt van a baj, hogy ez sem nem költségvetés, sem nem indemnitás, sem nem felhatalmazás. A baj ott vau hogy az 1945 :X. te. 3. Vában csak arról van szó, hogy a kormány az 1945. évre vonatkozólag a költségvetésnek a törvényhozás elé terjesztése alól kap felmentést. Tehát arra kapott a kormány felhatalmazást, hogy az 1945. évre ne terjesszen elő költségvetést. 1946-ra azonban már az alkotmány értelmében költségvetést kellett volna beterjesztenie, vagy.pedig felhatalmazást kellett volna kérnie arra, hogy továbbra is költségvetés nélkül lehessen az áll amúgy eket vinni, kiadásokat teljesíteni, bevételeket be : szedni. A mélyen t. kormány annyira tulteszi
