Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-32
45 . A nemzetgyűlés 32. ülése 1916. , karlendítéetől egyenes út vezetett 600.000 magyar állampolgár extirpálásáig. (ügy van! ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Ez.t nem szabad egy pillanatig sem elfelejteni, mert a történelem malmai talán lassan őrölnek, de kérlelhetetlen biztossággal őrölnek s a történelemnek belső tartalma, kényszere és logikája van- Tehát ne felejtsünk, s ne legyünk elfogultak és ne legyünk egyoldalúak» Ma, amikor minderre visszaemlékezem» fel kell hogy vessem a kérdést, mint ahogyan belsőleg mindenki . ezzel foglalkozik, ezen töpreng: megbékélhet-e Európa, nem túlságosan nagy és nem túlságosan mély-e a gyűlölet, amelyet ia fasizmus brigantijai és a gyűlölet pápája, Hitler elhintett, kigyógyítható-e a fasizmusnak ebből a mételyéből Európai (Sulyok Dezső (pk): Kigyógyítható!) Kéréseim és kutatom a feleletet, keresem itthon nálunk, keresem másutt, keresem a külföldön, keresem az angolszász folyóiratokban, ahol ugyancsak foglalkoznak azzal a kérdéssel, például az illusztrált Picture Post, hogy lehet-e demokráciára tanítani iá német hadifoglyokat A német hadifoglyokra nézve kétely nélkül és reménytkeltően kitűnik ez egy igen szerenesésen illusztrált cikkből, ^ahol a .sötét, konok, javíthatatlanul elfogult és gyűlölködő arcok mellett vannak már derengő és eszmélő arcok is, vannak már olyanok, amelyeken átsüt a gondolkodás fénye. Nagyon jellemző a British Foreign Affaire Intelligence Servicere az, hogy három csoportba osztja őket, a feketék és a szürkék csoportjára, a javíthatatlanul konok reakciósokra és a talán már fehérre mosottakra vagy mosdatottakra és a kettő között félúton valahol a középen állókra és eszerint keverik, eszerint szelektálják, eszerint igyekeznek őket hazabocsátani. Egy ilyen nagy lelki mosdatás az, amire egész Európában és egy kicsit nálunk Magyarországon is szükség van akkor, amikor a történelem kényszerű logikája folytán az ilyen törvényjavaslatok becikkelyezésével vagyunk kénytelének ' foglalkozni: megérteni nemcsak a mát, hanem megérteni a tegnapot is, megérteni nemcsak a ma szenvedését s annak megrövidítésére törekedni, azt kiradirozni akarni, de megérteni azt is, hogy milyen gazdasági és politikai mulasztások és bűnök szülték ezt a jelenlegi állapotot é? felfogni, hogy egy demokratikus és szociális új világért való küzdelem — küzdelem a szó legteljesebb értelmében, elsősorban a lelkek frontjának küzdelme, elsősorban a szellem eszközeivel való küzdelem, elsősorban iá félrevezetettek és félreneveltek ellen, küzdelem, azért, hogy megértsék, — és ez vonatkozik a magyar fiatalságra és a magyar értelmiség széles rétegeire is — hogy az a totális háború, amelynek ebben az országban nagyon, de nagyon sokan örültek és tapsoltak, amíg másokra hullottak a bombák, ez a totális háború szükségképpen gazdasági csődöt és nyomában egy ideológiai csődtömeget is jelent. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán) Én, mint a magyar demokrácia legrégibb pártjának szónoka, ezektől a gondolatoktól áthatottan és nehéz szívvel fogadom el ezt a javaslatot (Nagy Vince (pk): Nem lehet még nehéz szívvel sem!) azzal, hogy minden lehető módot és alkalmat meg fogunk ragadni a csehszlovák testvéreinkkel való állandó és szerves érintkezésben csakúgy, mint a világ minden fórumán való jelentkezéssel és érintői május hó 11-én, szombaton. . 46 kezes során, hogy ez a megegyezés mihamarább egy megbékéltebb, emberségesebb és megnyugtatóbb új rendezésnek adjon helyet. (Éljenzés és taps a Ház minden oldatán. — Nagy Vince (pk): Nehéz szívvel sem lehet ezt elfogadni!) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Kovács Imre képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. Kovács Imre (pp): T. Nemzetgyűlés! Nagyon nehéz a helyzetem, amikor pártom nevében az előttünk fekvő javaslathoz hozzászólok. Még az sem könnyítette meg a helyzetemet, hogy minden előttem felszó/Iialt képviselőtársam helytelenítette ennek az egyezménynek egyes paragrafusait, azonban nekem úgy kell beszélnem erről a javaslatról, hogy egyrészt a magyar kormány lojalitására gondoljak, másrészt pedig nehogy szerződésszegők legyünk. Az egyezmény fogyatékosságai, pongyolasága talán menthető, magyarázható azzal, hogy még nincs elég diplomáciai gyakorlatunk. (Sulyok Dezső (pk): Nem is ezen van a hangsúly, ez másodrendű szempont!) Ugyanakkor sok százezer magyar sorsáról döntöttünk (Nagy Vince (pk): Ez a fontos!) és félő, hogy esetleg precedenst is teremtettünk. (Nagy Vince (pk): Nagyon is!) Visszavonni már nem lehet, nehogy a világ azt mondja, hogy a demokrácia sem tartja be szerződéseit, ez katasztrofális lenne, különösen a békekötés előtt. Hozzá kell járulnom a javaslathoz, de kritikai megjegyzéseimet megteszem. T. Nemzetgyűlés! Ezt a javaslatot nem lehet magában elszigetelten tárgyalni. Ezt a javaslatot be kell illeszteni a csehszlovák tervek nagy összefüggéseibe (Nagy Vince (pk): A magyarok illesszék be odal) és ugyanakkor át kell tekintenünk a kisebbségi látóhatárt is a Dunavölgyéberu A cseh tervek ismeretesek. (Nagy Vince (pk): Es a magyar tervek?) Hivatalos nyilatkozatok hangzottak el a magyarság likvidálásáról. Engem is eltölt az a tisztelet Benes köztársasági elnökkel szemben, amelyet előttem szólott t. képviselőtársam hangoztatott, de tárgyilagosan meg kell mondanom, hogy amikor Benes elnök úr cseh földre lépett és Kassán beszélt, már ostorozta a magyarságot. 23 . (Ügy van! a pártonkívüli képviselők csoportjában.) A kassai kormányprogramm lefektette a csehszlovák állampolitika alaptételeit; ez, úgy szól, hogy a csehek és a szlovákok új nemzeti államot akarnak felépíteni a régi nemzetiségi állam határain belül. (Mozgás.) Hivatalos nyilatkozat akár Benes elnök úr részéről, akár a miniszterelnök úr részéről 1 , akár pedig a szlovák nemzeti tanács vezetősége és minden felelős politikai és párttényező részéről elhangzott, ezt a programmot tehát hivatalos programúinak lehet tekinteni. Ezt a programmot úgy gondolják megoldani, ha a csehek a németeket, a szlovákok pedig a magyarokat telepítik ki. Kezdetben tekintet nélkül a demokratikus magatartásra, az államhűségre, a kisebbségi jog írott és íratlan törvényeire, minden magyart el akartak távolítani. Emlékszünk még azokra a hetekre és hónapokra, amikor százával és ezrével dobálták át a határon a magyarokat, akiknek jóformán még arra sem volt idejük, hogy egy csomagban legszükségesebb holmijaikat összeszed-
