Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

545 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946. évi július hó 26-án, pénteken. 54 6 Futó József jegyző (olvassa): »Horváth János nemzetgyűlési képviselő által a nemzetgyűlés folyó évi mújus hó 22-én tartott ülésen a szövetkezeti kérdés rendezetlensége tárgyában hozzám intézett interpellációra válaszomat az alábbiakban közlöm. A kormány gazdasági programjának egyik .jelentős részét képezi a szövetkezeti szervezet tek országos kiépítése, a meglévő szövetkezeti szerveknek a demokratikus eszméknek megfelelő újjászervezése olymódon, hogy a létesítendő és újjászervezendő szövetkezeti , szervezet a legelőnyösebben szolgálhassa egyfelől a szövetkezeti .tagok magángazdasági érdekeit, másfelől a közgazdasági érdekeket. Ahhoz, hogy a kormánynak a.szövetkezetekkel kapcsolatos gazdasági programja megvalósítható legyen, elsősorban szükséges, hogy a szövetkezeti szervezet kiépítéséhez^ megfelelő jogi keret álljon rendelkezésre. A régi szövetkezeti jog helyett korszerű, a demokrácia elveivel egyező, új szövetkezeti jogrendszer kiépítése szükséges. Éppen ezért már hónapokkal ezelőtt intézkedtem, a szövetkezti intézmény egész területére kiterjedő, korszerű, új szövetkezeti törvény életrehívása érdekében. A vezetésem alatt álló minisztérium már elkészítette az új szövetkezeti törvény tervezetét, , s az hozzászólás végett szakértőknek és a pártoknak kiadatott. A szakértők és a pártok észrevételei alapján átdolgozandó tervezetet remélhetőleg rövidesein a nemzetgyűlés elé terjeszthetem. Az új szövetkezeti törvénytervezet intézkedései alapján az interpelláló képviselő úr által. felvetett összes kérdések is rendeződnek. A. tervezet a magántulajdon elve alapján teljessé kívánja tenni a gazdasági életben a demokráciát, A tervezet 'intézkedései megszüntetik azokait a visszásságokat (álszövetkezetek működése, stb.), amelyek ma a szövetkezeti életben tapasztalhatók. — Budapest, 1946. evi június hó 12-én. — Eónai Sándor s. k.« Elnök: Horváth János képviselő urat nieglilleti a viszontválasz joga. A képviselő ur'nincsjelen, kérdem a t. Nemzetgyűlést, meltoztatnak-e a kereskedelem- és szövetkeze tügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza Tárkány Szűcs Ferenc képviselő úrnak a jóvátétel céljára be szolga Irtatotn gabona és jószág árának kifizetéséről es a csereüzletről folyó évi mams ho 8-an eloteijesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): Párkány Szűcs Ferenc nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés május,no 8-an^tartó» 29. ülésén előadott interpellációjára válaszomat a következőkben adom meg: ' Tudomásom van arról, hogy a Vörös Hadsereg 1945. évi IV. negyedévi ellátására igénybevett termények, termékek és állatok jelentós részének a vételára mindezadeig nem került KiSetésre. Ezen a címen a kormány < artozasa a gazdálkodókkal szemben meghaladja az 500 milliárd adópengőt. A tartozás annak követ keztében állott elő, hogy a rendkívül gyors üteművé vált infláció folytán a pénzügyi kormány a szükséges hitelkeretet nem tudta ren

: delkezésemre bocsátani. •NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ U. A vételárhátralékot a kormánynak kétségtelenül rendeznie kell és azt rendezni is kívánja. A jelenlegi kimélyült inflációra tekintettel a gazdák érdekével ellentétesnek tartanám azonban az adósságnak készpénzzel való kifizetését. A gazdálkodónak nem feltétlenül akkor van pénzre szüksége, amikor a vételárat közigazgatási úton kézhez kapja, s mivel a pénz vásárlóereje naponként lényegesen csökken, a gazdálkodó a vételárát vagy nem. feltétlenül szükségelt beszerzésekre fordítja, vagy pedig napokon belül súlyos értékmorzsolódást kénytelen elszenvedni. Éppen ezért a kormány a vételárhátralékoknak búzakilogrammra szóló, tehát értékálló államkötvények útján való kiegyenlítését tervezi. Az idevonatkozó előkészítő inunk álatok már folyamatba tétettek s a kötvények kibocsátása a közeljövőben meg fog történni. Tárkány Szűcs Ferenc képviselő úr azt a kívánságát fejezte ki továbbá, hogy a Vörös Hadsereg ellátásával és a jóvátétellel kapcsolatos terheket ne csak a 'mezőgazdaság viselje, hanem annak egy része az iparra és a kereskedelemre háríttassék át. Felhívom a képviselő úr szíves figyelmét, hogy a jóvátételre, valamint a Vörös Hadsereg központi ellátására szükséges szarvasmarha és sertés igénybevételének szabályozása tárgyában kiadott 3.630/1946. M. E. számú rendelet (megjelent ' a Magyar Közlöny 1946. évi április hó 4-i 77. számában) e tekint étben már intézkedett., A rendelet 2. % (1) bekezdése értelmében az igénybevett állatért a közellátásügyi miniszter által erre az esetre megállapított árat kell fizetni. r Amennyiben ez az ár a helyi forgalmi árat nem éri el, a községi elöljáróság (polgármester) az állattulajdonos részére — kérelemre — a hatóságilag megállapított ár és a forgalmi- ár különbözetét az erre a célra létesített alapból térítésként köteles kiutalni. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint pedig a térítés fedezésére szolgáló alap céljára a községi elöljáróság (polgármester) a község lakosaitól hozzájárulást szed. A hozzájárulást a . földadó, az általános kereseti adó és a társulati adó után — a mutatkozó szükséglet mérvéhez képest megállapítandó — százalékos kulcs alkalmazásával kell kivetni. Az intézkedés tehát már az interpelláció előterjesztése előtt megtörtént a tekintetben, hogy az igénybevett állatok vételárának kifizetéséhez az ipar és a kereskedelem is hozzájáruljon. Kifogás tárgyáyá tette még a képviselő úr, hogy vidéken a textilkereskedelem, a gazdálkodókra nézve sérelmes iparcikk-élelmiszer csereforgalmat bonyolít le. Idevonatkozóan közölhetem, hogy tárcám hatáskörébe csupán az úgynevezett hatósági árucsere és az egyes iparvállalatok és bányaüzemek részére általam engedélyezett árucsere forgalmának irányítása és ellenőrzése tartozik. Ennek keretében azonban az iparcikk az általam meghatározott arányban kerül élelmiszerért elcserélésre. A hatósági árucsereforgalom, az ellenőrzésre vonatkozó jelentések szerint a cserearányok lebonyolításának állandó ellenőrzése nagy nehéz- . ségekbe ütközik s etekintetben kétségtelenül előfordulhatnak zökkenők. Előfordulhat azonban-az is. hogy a kereskedelem engedélyem nélkül bonyolít le csere forgalmat, amit a helyi hatóság engedélyez, vagy megtűr. Ennek a kérdésnek a minden szempontot kiielégítő szabályozása csak az új termés utáni időre r^mél--,-