Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-43
543 A nemzetgyűlés 43, ülése 1946. évi július hó 26-án, pénteken. 544 adóval kapcsolatosan a közeljövőben kiadandó rendeletben rendelkezés történik majd arra nézve is, hogy az iparos a tanoncának járó szolgáitatásak után nem köteles illetményadót fizetni. Kérem, a t. nemzetgyűlést, hogy a választ tudomásul venni szíveskedjék. — Budapest, 1946. evi május hó 24^én. Bán Antal s. k., iparügyi miniszter.« . Elnök: Dávid János képviselő urat a viszontválasz joga megilleti. Dávid János (szd): Igen t. Nemzetgyűlési ±ia Ugyeiembe veszem iaz —arosság szörnyű elesettseget, valamint flevelembe veszem a kormányzatnak a mai időkben nehéz helyzetét, csak ebből a ket szemszögből bírálva tudom a választ tudomásul venni. Meg kell azonban mondanom, hogy a kisiparosiság helyzete olyan súlyos esolyan tarthatatlan, hoey ennek a kérdésnek tárgyalására később bármilven formában vissza fogunk térni. Csak mllaniatnyilag vagyok abban a helyzetben, hogy az iparosisásr neveben meg türelmet és megértést tanúsítok a kormányzat iránit, mert feltételezem, ho<^ a \ magyar demokratikus kormányzat az iparosságról nem fog megfeledkezni akkor, amikor a gazdasági helyzet megjavul, illetve <a> e-azdasagi élet megindul. Ezeknek alapján tudomásul veszem a miniszter úr válaszát. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztató ak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés & választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr írásbeli válasza GsaJla István képviselő úrnak az Ausztriából való lóbehozataJl tárgyában folyó évi máíus hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urait, isizíveskedjék a választ felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): CsalaIstván nemzetgyűlési képviselő a nemzeti°*vűlés folyó évi májusi hó 8. napján tartott ülésében a kereskedelem- és szövetkezetügyi, valamint a külügyminiszter úrhoz azt a kérdést itette fel hogy: 1. tudomása van-e az illetékes miniszternek arról, hogy a magyar mezőgazdaságban a taviatszi munka az igásállatok hiánya és a traktor-, üzemanyagok kifizethetetlen drágiasáfra miatt lassan halad előre; 2. tudnak-e arról az illetékes miniisizterek, hogy Ausztriában nagy ilófelesleg van és ennek folytán a lovakat nem győzik takarmányozni, hanem emiatt a lovak nae-v részét levá^ák: 3. hogyan lehetne módját találni annak, hogy Ausztriai lófeleslegét legitim kereskedelem" útján a magyar mezőgazdasági termelés részére megszerezzük 1 ? Ezekre a kérdésekre — a külügyminiszter úrral, valamint a kérdésben szintén érdekelt földmívelésügyi miniszter úrral earveitértve — az alábbi választ adom: ad 1. A mezőgazdaság céljára szolgáló ásványolajtermékek ára az 1946. év február havának elején olyan színvonalon mozgott, hogy ilyen üzemanyagot még a legszegényebb rétegek, tehát a kellő tőkével nem rendelkező újonnan földhöz juttatottak is minden különösebb nehézség nélkül meg tudták vásárolni. Ettől az időtől azonban a helyzet fokozatosan rosszabbodott és egy hónap leforgása alatt az üzemanyag ára a február hó 1. napján érvényben volt ár százötvenszeresére emelkedett. Erre tekintettel a Gazdasági Főtanács kiadta a 24/1946. Gr. F. számú rendeletét, amely egyfelől a mezőgazdasági üzemanyag jegy alapján kiszolgáltatható ásványolajtermékek utáni ásványolaj adót és kincstári árrészesedést az eddiginek fele összegére szállította le, másrészt lehetővé tette, hogy az arra rászorulók a szükséges üzemanyagot hitelben vásárolhassák meg. A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hitelt igénybevők az üzemanyagot az 1946. évi november hó 30. napjáig terményben vagy a terményegyenérték minderikor érvényes hatósági árán fizethessék vissza. A terményegyenérték megállapításánál egy kg benzin, petróleum vagy gázolaj egy kg búzának felel meg. A földmívelésügyi miniszter úr gondoskodott arról is, hogy az újonnan földhö?jutottak a traktorszántáshoz szükséges kenőolajat ugyancsak hiteiben kapják olymódon, hogy a kenőolaj tengeri-ellenértékét az új termésből fizethetik meg. ad 2. Magánértesülés alapján tudomásom van arról, hogy Ausztriában azokat a lovakat, amelyek igen gyenge állapotuk miatt menetképtelenné váltaik, közélelmezés céljaira levágták. ad 3. Az interpelláló képviselő úr a mezőgazdaságban jelentkező igaerőhiány csökkenése és ezáltal a mezőgazdasági termelés előmozdítása céljából segítséget kér az Ausztriába kivitt magyar lovak behozatala tekintetében. Idevonatkozóan előadom, hogy a nyugatra hurcolt magyar javak és ezek között az elhurcolt lóálíomány hazahozatalának kérdésében a kormány tárgyalást folytat és mindent elkövet, hogy ezek a javak mielőbb hazakerüljenek. Ettől függetlenül a kormány az Ausztriából való lóbehozatalt kompenzáció keretében lehetővé teszi. A kompenzáció engedélyezésénél, az igásállatok behozatalához fűződő rendkívüli gazdasági érdekekre való tekintettel, a vezetésem alatt álló kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium a kérdésit. messzemenő jóindulattal kezelte eddig is és fogja ezután is. Ha ezt a közellátás érdekei is megengedik, a lóbehozatalt élelmiszerkompenzációval is lehetővé kívánom Itenni. Egyébként ilyen kompenzációs alapon már eddig is több mint száz ló behozatalára adtam ki engedélyt és egyetlen ilyen irányú kérelmet sem utasítottam el. Budapest, 1946. évi június hó 4-én. Rónai Sándor s. k.« Elnök: Csala " István képviselő urat megilleti a viszontválasz joga. Csala István (kg) : A miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem, a t, Nemzetgyűlést, méltóz : tatnak-e a kereskedelem- és szövetJkezetügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A memzetgyfűlés a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr írásbeli válasza Horváth János képviselő úrnak a szövetkezeti kérdés rendezetlensége tárgyában folyó évi május hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ! felolvasni. % (
