Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-43
537 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946. évi július hó 26-án, pénteken. 538 Bizonyítani kell* hogy a deUkeleteairópai kisállamokat a német politika ügyesen felhasználta, látásukat nemzeti önzésük táplálásával megvakította s ezáltal a valamennyiök közös érdekét és biztonságát szolgálni hivatott együttműködés minden lehetőségét feloldotta. A magyar kormányzatnak megfelelő sajtópolitikával le kell törnie minden olyan irányzatolt, amely indokolatlan bűntudatot és lelki bénultságot igyekszik beoltani ebbe a iiuemzetb© s ki nem deríthető szándékokból mindent elikiövet, hogy a magyarság öfnömmagát állítsa a vádlottak padjára, elvállalja azt az aljas szerepet, hogy öuömagával szemben fogalmazza meg vádiratát és maga ellen kierőszakolt hamis adatokkal és beállításokkal önönmaga ellen marasztaló ítéletet kérjen.« (Egy hang a szabadságpárt oldalán: Igaza van! Ez igaz!) »A kintről jelentkező háhorús vádlakkal szemben őszinltén és bátran fel kell vetni a kérdést: hogyan viselkedett volna Amerika, ha a szomszédságában — Magyarország és Németország arányait tekintve — egy- egymilliárd és száztmilliónyi német nagyhatalom terpeszkedett volna és ha az amerikai németség az TJSAi közigazgatásának, kormányzásánakt hadseregének, közvéleményt formáló intézménye vezető állásainak 70—80%nát tartotta volna kezeiben. >• Bizonyítanunk keli, hogy a magyar demokrácia az egyenjogúság elve alapján éppem a fídi politikát mereve q svábsá eret i» beengedte minden vezető állásba. Az aggódó ellenvéleményeket a liberális eszmeáramlat elf ojtotta. A. sváb kisebbség Magyarországon veszedelmet jelentett,, mert ennek a kisebbségnek nagy rokonai Magyarország közvetlen szomszédságában hatalmas birodalomban tömörültek. Ez a birodalom a magyarországi svábság nagy többségét centrifugális elemekké mezgósította- abban a pillanatban, amikor a nagy német birodalom elindította az egész Délkelet-Európát behálózó penetrációiát. Ezzel az ötödik ihadoszloppal a kis magyar /nemzet elbánni nem tudhatott. A következmé, nyékért nem lehet a magyar tnépet, a dolgozó milliókat megbüntetni, mert a magyarság végkép kiábrándulna a nyugati demokráciák igazságot hangoztató jelszavadból és élet-, elveiből. Bizonyítanunk kell, hogy a német erő újra éledni fog. AJ német lelkekben változatlanul szunnyad az a gondolat, hof?y ők kultúrájuknál, gazdasági potenciáljuknál, nagy tömegüknél fogva egyedül elhivatottak, egyenesen predesztináltak Európát német vezetés alatt egységbe fogni. Az az Ausztria, amely óriási többséggel szavazta meg a náci német birodalom/hoz való csatlakozást s teljes népi erejét odaiad+a P német ihábo' n ús génezet. szirmára, továbbá résztvett az európai Oroszország s a többi állam 'katonai kirablásában, ma szinte hihetetlen gyorsasággal éled úiiá és jelentős területi követelések igényével lép fel Olaszországgal és Magyarországgal szemben. Az ausztriai németség lelkes csatlakozása a náci német birodalomhoz , könnyen (kianalizálható lelki gyökerekből táplálkozott,« Elnök: Kérem képviselő úr, a házszabályok 87. §-a értelmében beszédet tartóban olvasni tilos. Tessék magát ehhez tartani. Buzas Marton (pk): Ez egy memorandum! Elnök: Memorandumot sem lehet tartósan olvasni, csak elvi nyilatkozatot, (amelyet a képviselő úr saját maga nevében mond el. Búzás Márton (pk): Bocsánatot kérek, akkor leteszek arról, hogy a memorandumot tovább olvassam, de azt hittem, hogy egy memorandumot csak olvasni lehet. Egyébként is annak tartalma nem az én intencióm, hanem a beadott memorandum aláíróié. Elnök: Méltóztassék a memorandumot letenni a Ház asztalára, képviselőtársaink majd el f oigják olvasni. Buzás Márton (pk): Tisztelettel tudomásul veszem (Közbeszólás a pártonkívülieknél: Inkább halljuk szóval!) Arról van tehát szó, hogv a magyarság közszellemében, iá- közvéleménynek a lelkületében, vágyaiban hiába él benne a magvar területek visszaszerzése és egy új, a magyarságot Trianonnál jobban biztosító béke vágya, ha innen a parlamentből már eleve vita szelleme árad ki, ha itt is vitássá teszik ezeket a kérdésekati és eteklntetben ta. koalíciós pártok és nem koaliciós pártok pártkülönbség nélkül ném ugyanazt követelik. Ez azután történelmileg na^on súlyo« következményekkel iárha + ._ Ebben á kérdésben ezek a magyarok, akik a memorandumot aláírták — a további neszekben még lényegesebb kérdésekről van szó s amit felolvastam, az csak & bevezető rész volt — azt váriak, hogy az etyész magyar közvélemény melléjük áll, melléjük áll a parlament, melléjük áll a kormány és azt hisszük, hogy ezzel az együttes összefogással, egységes akaratnyilvánítással talán elérhetnénk még valamit, a béketárgyalásokon. L A magam részéről csunan azt mondom, hogy a jövőben, amikor közös, nagyvonalú magyar ügyekről lesz szó, ne próbáljuk szétszaggatni és összetörni azt a kevés _kis erőt. amelyet egységben talán ki tudnánk festem, es olyan bel- és külpolitikát próbáljunk folvtatni, próbáljunk a magyar közéletbe belevinni, amely a magyarság egyetemet part- felekezetés faji különbség nélkül szolgába. (Helyesles a kisaazdapárton.) » ' r r . Elnök: A pénzű—miniszter úr kivan szólni. Gordon Ferenc pénzügyminiszter: T. Nemzetsvűlés! Bemutatom jóváhagyás végett a magyar kormánynak az 1?46:VI te 1 \-aban foglalt felhatalmazás ialap^an kiadott 9.000/194b. M E. számú rendeletét a forintérték megállapításáról és az ezzel összefő rendelkezésekről. Kérem a t Nemzetgyűlést ezzel kapcsolatban a további intézkedések megtételére. f Elnök: A nemzetgyűlés a miniszter ur öejelentését tudomásul veszi. • ' T Nemzetgyűlés! Az ido előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom és javaslatot teszek legközelebbi ulesuník idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó évi július hó 30-án, kedden délelőtt 10 órakór tartsuk s annak napirendjére tuzzuk ki első pontként a miniszterelnök úr beszámolója feletti vita folytatását, második pontként a államháztartásnak az 1946.. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot, harmadik pontként pedig a magyar minisztériumnak »az államhatalom^ gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945:XI. törvénycikkben foglalt felhatalmazás alapján