Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

529 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946 zött Magyarország magyarlakta területeit és határait lemorzsolta, feldarabolta és ezáltal Magyarországot gazdaságilag életképtelenné tette, el nem ismeri, miután háborús büntetés eredménye és ellenkezik a nagyhatalmak által lefektetett alapelvekkel is, A trianoni békemű által feldarabolt Magyarország gazdasági életképtelensége egyik oka. volt a második világháború előtti húsz esztendő gazdasági válságának Európában és különösen a dunamedencei államokban. Ennek az életképtelenségnek volt folyománya, hogy magyar szakmunkásaink és iparosaink tízezrével voltak kénvtelenek külföldi államokba kivándorolni, hogy mindennapi kenyerüket megkereshessék. A román-ma^ar ellentét, végleges felszámolása céljából Ternes, Torontál, Arad, Bihar Szatmár, Szilágy megvéknek Magyarországhoz való visszaosatolásához ragaszkodunk. Ugyanekkor a politikai egyensúly-versengés kizárása céljából a Királyhágótól kezdve füigigetlen, önálló magyar-román nemzeti állam legyen: Románia, a független Erdély 'és Magyarország államszövetsége alapján egy teljes gazdasági és politikai egységbe lépjen. Amennyiben Románia ezit a megoldást el nem fogadná, abban az esetben román-magyar államszövetsiégű nolitikai és gazdasági egység mellett iái most román-megszállás alatt álló egész Erdély két részre osztódjék: nyugat-keleti irányban a Maros mentén kijelölendő határvonal által Tövisig, onnan pedig a vasúti vonal mentén keletre úgy, hogy az egész Székelyföld maigyar fennhatóság alá kerüljön. A csehszlovákiai, magyarok által egy tömbben lakott területeket magyar-szlovák bizottság határozza meg, a magyarlakta területekről Csehszlovákia vonuljon ki és adja át a magyar államnak népével és egész vagyonával együtt. , Ezeknek a megoldási terveknek tárgyalási alapul történő elfogadása mellett a mapvar nemzet a nagyhatalmaktól és az Egyesült Nemzetektől kéri, uitlasitsák az érdékelteket közvetlen tárgyalások azonnali megkezdésére és tűzzenek ki erre sürgősen megfelelő időpontot. Ha az érdekelt államok megegyezni nem tudnának, az Egyesült Nemzetek által kiküldendő döntő bizottság folytassa le a Nagy Ferenc miniszterelnök úr által a bajai beszédében kért vizsgálatot és tegyen javaslatot az Egyesült Nemzeteknek.« »A tárgyalások teljes befejezéséül a néfv nagyhatalom egy-egy képyiseleitléből és azok által választott elnökből álló bizottság ellenőrzése alá kell helyezni az egész vitás trianoni területet.« »Ezek azok a megoldások, amelyek megegyeznek a nagyhatalmak által hirdetett és lefektetett igazságos békealapelveknek s amelyeket a magyar nemzet elfogadhat és el is fogad.« »Három millió magyar és e három millió magyar lakta terület ismételt elszaikításába a magyar dolgozó nép milliói soha bele nem nyugödlhaitkiak.« {Ügy naml

f Tïgy nam! a\ szabadságpárt sönaiifocwij T. Nemzetgyűlés! Mielőtt befejezném beszédemet, méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak arra, hogy nekem ezen deklaráció megtételére tápot és döntő alapot nyújt Darnley lordnak a lordok házában tett és a lapokban megjelent határozati javaslata, amelyet az angol kormány nevében lord Addison gyarmatügyi miniszter úr elfogadott, tehát ez ma már az angol kormány hivaNEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ II. '• évi július hő 26-án, pénteken. 530 talos álláspontját képviseli. Ez a határozati javaslat a következőképpen szól (olvassa): »Mondja ki a Ház azt a meggyőződését, hogy a nemzetek között a békét csak a felebaráti szeretet keresztényi elvének elfogadásával lehet helyreállítani. Határozza el ennélfogva a Ház, hogy nyomatékosan felszólítja az Egyesült Nemzeteket, alapítsák a békeszerződéseket keresztény irányelvekre és ennek megfelelően a békeszerződések legyenek mentesek bárminő büntető intézkedésektől, amelyek a bosszú szüleményei vagy bosszút ébreszthetnek.« T. Nemzetgyűlés! Azéritl rendkívül fontos ennek a határozati javaslatnak idevonatkozó passzusa, mert állandóan azzal gyötörtük önmagunkat, hogy szenvednünk kell, mert boszszút állnak rajtunk a

1 háború miatt és mert bűnhődnünk kell, büntetést kell kapnunk. Az angol kormány íme hivatalosan leszögezte azt az álláspontját, hogy- kiküszöböli a bosszút és büntetést ennél a békeszerződésnél és erre nyomatékosan felszólítja az Egyesült Nemzeteket. Ez a határozati javaslat a továbbiakban a ^következőket mondja (tovább olvassd): »Határozza el továbbá a Ház. hogy sürgeti és előmozdítja a jóindulat megteremtését a barátok és a volt ellenségek között, mert teljes és együttes erőfeszítésre van szükség az emberek testvériségének megvalósításához és az atomfegyverek által való megsemmisítés veszélyének elhárításához.« — »Lord Addison dominiumügyi miniszter a kormány nevében elfogadta a javjaislatot.«

227 T. Nemzetgyűlés! Lord Darnley a következőkkel indokolta meg ezt a határozati javaslatát (olvassa): »A mai kor politikusai a hatalom politikáját alkalmazzák, tovább folyik a legyőzött országok területeinek és határainak lemorzsolása, amelynek eredménye nem biztonság lesz, hanem újabb és még rettenetesebb bosszú. A békeszerződéseket úgy kell megállapítani, hogy ki kell zárni azokból minden háborús büntetésit, minden feldarabolási, határmódosítási, területváltozási tervet, 'kivéve azokalfe amelyekbe az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának ígérete szerint az összes érintett nemzetek beleegyeztek.« T. Nemzetgyűlés! Miután ez az igazság, amelyet ez a határozati javaslat leszögezett, amelyet az angol kormány magáévá tett, a magyar igazságnak százszázalékig megfelel, arra kérem a t. nemzetgyűlést és arra kérem a t. kormányt, hogyha nem téttte volna meg ebben a szellemben, amelyet voltam bátor részletesen ismertetni, a maga béke javaslatait, akkor ne restelje, üljön össze gyorsan, haladéktalanul és tegye meg azokat a békejavaslatokat, amelyekkel számíthatunk arra, hogy a nagy nemzetek, — az Egyesült Nemzetek Szövetsége — azokat el fogják fogadni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor megérdemeljük utódaink magvetését. T. Nemzetgyűlés! Miután mulasztásokat, hibákat látok a kormányzat részéről a békekötéssel kapcsolatban, a beszámolót természetszerűleg tudomásul nem vehetem. (Éljenzés és taps a szabadságpárton. — Révész Ferenc (szd) : Pártja nevében nem veszi tudomásul? Vagy nincs pártja? — Vásáry István (msz); . 34