Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-43
515 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946. évi július hó 26-án, pénteken. 516 lesz?) T. képviselőtársaim, aminthogy nem tudok azon változtatni, hogy ez a parlament itt áll a Dunaparton, és ha nem nyugszom bele, akkor is itt áll, azonképpen megváltoztathatatlan tényekkel szemben csak ez az egyetlen helyes politika! (Hám Tibor (kg): Még nem megváltoztathatatlan! — Gyöngyösi János külügyminiszter: Nem megváltoztathatatlan! Nagy tévedés! — Erőss János (kg): De rossz hasonlat volt ez! — Egy hang ugyan* ott: Éppen csakhogy csipkelődjék, azért állította így be!) Nem lehet azt állítani egy befejezett tényről, hogy ez be nem fejezett tény, amikor ez megint csak arra lesz alkalmas, hogy a nemzet nagy tömegeit illúziókba ringassa és azután csalódásokba döntse. Ezzel a kapkodó, habozó; határozott vonalvezetést nélkülöző politikával szemben, t. Nemzetgyűlés, határozott magyar külpolitikát kell inaugurálni. Ennek a határozott magyar külpolitikának pedig első tétele legyen annak a kijelentése, hogy Magyarország soha többet nem akar háborút, (Törő József (kg): Megtörtént Szegeden!) hogy semmiféle háborúban részt venni nem kíván, katonai szövetséget senkivel nem hajlandó kötni és bármiféle hatalmi csoportosulást távol kíván magától tartani. Ez a nemzetnek elsőrendű érdeke és mint illetékesnek, a magyar nemzetgyűlésnek kellene deklarálnia Magyarország semlegességét. (Helyeslés a szabadságpárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Ha a határoknak a helyreállítása a mi kívánságunk szerint nem sikerül, — ami valószínű, sőt bizonyos — még ebben az esetben is ki kell zárni jövő politikánkból az ultima rációt: a háborút, nehogy megint úgy járjunk, ahogyan a megtévedt Horthy-rendszer járt, hogy Scyllát kerülve Charybdisbe ütközzünk, amikor ő is a trianoni határokat akarta megváltoztatni és belevitte az országot egy olyan háborúba, amely Trianonnál is nagyobb katasztrófát zúdított az országra. Mi tehát jövő politikánkból egyszersaninidienkorra ki akarjuk zárni a háborút, mint az ügyek elintézésének eszközét. Semlegeseik és békéseik akarunk maradni imindenkivel szemben. Nem vagyunk tehát háborús uszítók, ellenkezőleg : a fenntartásnélküli békepolitikát hirdetjük. (Egy hang a kisgazdapárton: Ezt akarjuk mi is!) Ennek további folyománya az, t. Nemzetgyűlés., hogy nem akarunk többé soha senkinek a csatlósa lenni. Nem akarunk uszályhordozója lenni egyetlen nagyhatalomnak sem. Minden nagyhatalommal szemben fenntartás nélküli tiszta békevágy és lojalitás tölt el bennünket. Egy szalmaszálat sem kívánunk érdekeik útjába tenni, de nem akarunk érdekeik végrehajtó közegeivé sem aljasodnU És végül eninek a békedekllarációnak és semlegességi nyilaltikozatnak következményeként és ennek előrebocsátása után egyiszersminderikorra megíogaimazhatjuJi azuKai ^a. minimális miagyar békeoélokat, amelyek mélkül élni nem tudunlk. Ment ha a népeknek tudomásukra adtuk azt, hogy mi nem akarunik fegyvert fogni, s a mi arzenálunkban csak békés eszközök vfannak, akkor megmondhatjuk azt is, hogy az a béke, amelyet most kapunk, (nem •• végleges béke a magyarság számára, és békés eszközeikkel, a rosszul informált hatalmasoknak jól informálásával, demokratikus .magatartásunkkal, az emberiség érdekében kifejtendő önzetlen munkásságunkkal oda kívánjuk juttatni a hatalmakat, hogy belássák azt, hogy ami együvétartozik, azt össze is kell kapcsolni. Ilyen érteleimben kell megszövegezni az örök magyar békeoélokat. Ki kell jeleintenünk azt, hogyi idegen népeket magyar impérium alá vonni nem kívánunk, de ami «a miénk, ahhoz ragaszkodunk és annak visszakerüléséért békés eszközökkel harcodul is fogunlk. (Helyes- \ lés és taps a szabadságpárton. — Vásáry István (msz) — a nemtapsoló kisgazdapárt felé: Lemondás!) (Aj miniszterelnök úr kijelentette, hogy Bevin brit külügyiminiszter úr közölte vele, hogy olyan haltárokat kívánnak húzni, amelyek rugailimiasak, ós hogy amint távolodunk időben a háborútól, annál közelebb érünk ahhoz az időhöz, amikor a magyar békecélokat újból tárgyalás alá lehet venni ós a magyar sérelmeket enyhíteni lehet. Ezen az alapon lehet felépíteni az előbb elmondottakat, ezen az alapon lehet remélnünk, hogy még ránk is ki fog sütni egyszer a nap Európában.. Politikánkban pedig, t. Nemzetgyűlés, bele ke 1 ! illeszkednünk az általános európai politikába, abba az általános európai politikába, amely ma nines. Ez a háború azzal ia szerencsétlen eredménnyel végződött, hogy az úgynevezett »három nagynak«, amely megnyerte a háborút Hitlerekkel szemben és amely a világ^ sorsát irányítja, egyike sem európai. Angflia Monroe szerint túlságosan közel és 'túlságosan távol fekszik az európai kontinenstől ahhoz, hogy európainak legyen tekinth «tő. közvetlenül és a szó legsaiátosahb értelmében. Amerika természetesen nem európai hatalom* Szovjetoroszország pedig egy világrész, amelynek nagyobb része Ázsiába nyúlik át, és egészen sajátos alakulása az emberi közösségnek, amelyet Európával azonosítani nem lehet. (Ellentmondások a szociáldemokrata- és a kommunistapárton. — Révai József (kp): De azért Európa!) És a »három nagy« lábai előttt ott hever a darabjaira széttört, mélyre hullott és porban fetrengő Európa, amelyről mint negyedik hatalmi tényezőről alig esik szó. Nekünk tehát, habár Európa keletén vagyunk már tettünk egyetmás+ multunkban azért- hosv ez az Európa Európa maradjon, fel kell vetnüník itt a magyar nemzetgyűlésben az egységes és megbonthatatlan Európa gondolatát. Ki kell alakítani egy egységles Európát, amely ezzel a »három naggyial« nem szemben, hanem meMéttük megalkotja a világpolitikának azt a negyedik tényezőjét» a világpolitika szekerének azt a negyedik kerekét, (Buchinger Manó (szd): Ezt már a kapitalisták se vallják!), amely ma hiányzik és am elv nélkül a világpolitika szekere eSak tengve-lengve és döcögve tud haladni. (Rudas László (kp:)' Ez egy reakciós utópia! — Buchinger. Manó (szd): Már a (kapitalistáknak is kiesi Európa! — Mozgás.) T. Nemzetgyűlés! Amikor Európának erre a politikai regenerálására gondolunk és amikor proklamálom itt^ az egységes Európa megteremtésének szükségességét, akkor rá kell mutatnom a francia nemzetre, amelynek a géniusza hosszú időn keresztül vezette ezt az Európát és Európa addig volt nagy, amíg a francia nemzet uralmának árnyékában fejlődött. Sajnos, ezt a népet Hitlerek borzasztóan
