Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

517 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946, tönkretették, ez a nép rettenetesen sokat szenvedett, de én bízom a francia erő és a francia szellem regeneráló hatásában!, bízom Bidault miniszter elnök úrnak és munkatársainak páratlan energiájában, rátermettségében és képességeiben, hogy újra oda tudnak állni az európai népek elé, fáklyavivői tudnak lenni a haladásnak, és amit századokon keresztül csináltak, megitat a francia szellem felemelő erejével fogják egységesíteni azt az Európát, amely, ha így marad, ahogyan ma van, egyértelmű lesz az európai kultúra megsemmisítésével. Európa ebben a széjjeltöredezett állapotában csak gyarmati sorsot érdemel meg. Össze kell szetdini az európai népeket, rá kell világítani arra, hogy egyek vagyunk, közös az érdekünk, nincs köztünk lényeges különbség, egymásra kell találnunk és a francia szellem vezetése mellett meg kell csinálni az egységes Európát! A tömbalkotások ideje egyszersmindenkorra lejárt..(Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Nagyon rövidlejáratú politikus az, aki regionális szövetségek létrehozásával és államszövetségek kiépítésével szeretné az új külpolitika irányelveit a gyakorlatban megvalósítani. Nincsen annak már semmi értelme, és a világ vezető nagyhatalmai — elsősorban a Szovjetunió — ismételten kifejezésre is juttatták, hogy perhorreszkálnak minden tömbalkotásra irányuló törekvést és kísérletet. Nincs semmi értelme például-annak, hogy mi Ausztriával valamilyen államszövetségre lépjünk^ (Révai József (kp): De ezt nem javasolja senki!) akár engednék ezt, akár nem. Nincs a dunai államok tömb kialakításának sem gyakorlati jelentősége, amint például nem lehet egy nyugati blokkot sem kialakítani anélküL hogy ez megint merénylet ne legyen Európa jövője ellen. (Rudas László (kp): De egy európai tömböt?) Európa egy, és csak egy egységes, demokratikus szellemben felépülő, progresszív Európa tudja azt a feladatot vállalni, amely az emberiség történelmében reá vár. (Egy hámg a kommunistapárt oldalán: Milyen ideológiával? — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: A demokráciával! — Parragi György (kg): Az Egyesült Nemzetek (alkotmányával!) Ezt az Európát kell beilleszteni — mint legnagyobb drágakövet és értéket — az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Az Egyesült Nemzetek szervezetében nem Belgiumnak, Hollandiának, Magyarországnak, Svájcnak, és így tovább, nem ezeknek a kis államoknak kell benne lenniök, hanem benne kell lennie az egész egységes Európának és így kell eljutni oda, hogy a nacionalista államok uralmát váltsa fel egy világszervezet, amely végre erővel is tud rendelkezni a béke fenntartására. Kovács Imre beszédémeik ez az egyetlen pontja, ahol nem értünk egyet. Ö a nacionalizmus új kiépítéséről, új fe lángolásáról beszél és az emberiség jövőjének útját a (nacionalizmus regenerálódásában, új alapokra fektetésében látja. Én velle számiban ázom a szerény nézeten vagyok, hogy a nacionalizmus — mint az emberiség irányító eszméje — befejezte a küldetését, és a nacionalista államoknak a maguk szuverenitását eiőbb vagy utóbb önkéntes eu korlátozniuk kell (Padányi Gulyás Béla (kg): "Ügy van! — Bognár József (kg): Nincs ellentétben ezzel!) és egy világszervezetre kell évi július hó 26-án, pénteken. 518 rábízniok, mert különben az emberiség békéje nem valósulihat meg. Kevés olyan összetett szó van, amelynek a két tagja olyan nagy ellentmondást fejezne ki, mint ez: békeszerződés. »Béke« és: »szerződés« — nem azonos fogalmak. Kötöttek ezen a viliágon már ezerszámra szerződéseket, amelvek sohasem hozták meg a békét', mert szerződéssel békét teremteni nem lehet, és nagyon nagy a gyanúm, hogy amit most köitnek, az is szerződés lesz, de nem lesz béke. (Marosán Gyöngy (szd): A .szocializmus majd meghozza a békét!) A béke egyenlő a törvényen alapuló renddel. (Zaj. — Marosán György (szd): A felé haladunk! Lesz, csak alusznak sokan! — Közbekiált tás a kisgazdapárt soraiból: Te beszélsz!) Béke tehát csak akkor lesz, t. Nemzetgyűlés ha lesz egy törvényes erő, egy olyan szuverenitás birtokában levő hatalmi tényező, amely az egész világnak törvényt tud szabni és tötrvénnyel tudja a békét szabályozni. A béke egyenlő a törvényen alapuló rendiel. (Padányi Gulyás Béla (kg); Pax romána!) iliZ pax humana lesz már, nemi pax romána, és a béke sohasem egyenlő az egyes szerződő államok között létrejött pontozaltok megtartásával. AJbban a pillanatban tudniillik» amikor szerződóst kötnek államok egymással- az emberi természetben rejlő tulajdonságúiknál fogva máris azon törik a fejükeit, hogyan lehet fordítani és az ellenfél terhére kijátszani (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Ez nem lesz mindig így! — Somogyi Miklós (kp): Jó, de mégsem mindenki ügyvéd!) Ez mindig így volt és mindig így lesz, amíg ember él a világon. Ezzel szemben ugyanesaík emiberi tulajdonság az is, hogy ha törvényt érzünk a fejünk felett és tudjuk, hogy aki a törvényit hozta, erővel végre is tudja hajtani,, akkor enged elme sfeedünk. (Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Amerika egyik legtöbbet olvasott és legnépszerűbb könyve az, amelyejt Emery Beeves«, magyarul Révész Imre, egy Amerikába szakadt hazánkfia »A béke anatómiája« címmel

222 írt. Millió- ós millóiszámra olvassák Amerikában ezt a könyvet Ez mutat rá arra, hogy az eddigi eszfközökkel természetes és tartós békét fenntartani nem lehet. Azok a békeszerződések, amelyek az emberiség történ elmének' során egymásután kötettek és bomlottak fel, azt hiszem már empirikus úton is elég adatot szolgáltatnak arra, hogy meggyőzzék az emberiséget, hogy az eddigi utakon nem lehet járni, és békét teremteni csak a szuverén akaratok önkorlátozásával és egy világfeletti szuverén szervezet létesítésével lehet. T. Nemzetgyűlés! Én azt hiszem, hogy a történelemben semmi sem történik hiába. Én nem hiszek a történelmi irracionalizmusban es nem hiszek a töriténelmi tragikumban. Én azt mondom, hogy a történelem vonalvezetése előre megfontolt akaraton nyugszik és a történelem fejlődése meghatározott' irány felé mutat. Ha pedig azt keressük, hogy mi lehetett a két hatalmas tragédiának, amely a hátunk mögött van, — az 1914-es és az 1939-es világháborúnak — a történelmi célja akkor oda lyukadunk ki, ahová Kovács Imre kilyukadt beszédében: szűk lett a világ. A világ egységes lett» sokkal egységesebb» 33*