Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

383 A nemzetgyűlés il. ülése 19è emberekből áll. (Pásssthor y latrán (msz): Nem kell szakértelem!) Nem támadni kívánok ezen a helyen, azért» mert ellenzéki képviselő vagyok, hanem fel akarom hívni a t. földmívelésügyi minisz­ter úr figyelmét arra, hogy ma, 1946 július 24-én ott tartunk, hogy vármegyémben, Nóg­rád vármegyében több traktor kénytelen üzemianyaghiány miatt állni s a cséplőgépek nem tudnak működni azon egyszerű oknál fogva, mert már hónapok óita nincs mezőgaz­dasági üzemanyag. Hála a magyar geológusoknak és egyéb szakembereknek» akik a magyar föld mélyé­ben fekvő ásványi és egyéb kincseket felfe­dezték, minden gyermek előtt közismert tény, jhojgy Magyarország ige,n gazdag külörybözö (mezőgazdasági gépek hajtásához szükséges anyagokban, mint amilyenek a gázolaj, petró­leum, stb. A mezőgazdasági erőgépek 80 szá­zalékát üzemképes állapotba helyezték a há­ború után. Természetes, hogy a mezőgazdasági ter­melésnek alapfeltétellé és legfontosabb kér­dése a talajelőkészítés, márpedig a tala^elő­készitést éppen |az állatállománynak,, főleg az igásállatállománynak a háború alatt tör­tént elpusztulása miatt csakis traktorok be­állításával tudjuk elvégezni. A tavasz folya­mán, amikor megindult az úgynevezett min­dent elsöprő mezőgazdasági termelési munka, még volt bizonyos készlet a múlt évből. Most elérkeztünk a oséplésnek idejéhez s a trakto­rok igen nagy százalékban kénytelenek állni. De nemcsak a traktorok, amelyeknek folyé­kony üzemanyag mellett kenőolajra is szük­ségük van, hanem a fűthető gőzgépek is áll­nak, mert azokhoz is szükséges kenő- és hen­gerolaj, amely szintén nem áll a mezőgazda­ság rendelkezésére. Sajnos, a mezőgazdasági üzemanyagkér­désnek megvan a másik kellemetlen oldala, ami a magyar gazdatársadalmat meglehetős szomorúsággal tölti el, nevezetesen az, hogy feketén, tehát hatósági kiutalás nélkül mindez úgyszólván korlátlan mennyiségben kapható Budapesten, majdnem minden olajjal és mű­szaki cikkekkel kereskedő üzletben. (Stühmer­né Oberschall Ilma (msz) : Ezt is a West-Orient csinálja?) A mezőgazdasági kamarák és általában a magyar mezőgazdaság szervei foglalkoznak hatósági kiutalással: a minden vármegyében és járásban működő úgynevezett gazdasági ^felügyelőségek adnak hivatalos kiutalást és< ennek alapján lehet megszerezni a mezőgaz­dasági traktorok hajtásához szükséges üzem­anyagot. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy van egy gazdasági főtanácsi rendelet, amely szerint egy kiló petróleumot, benzint vagy gázolajat — attól függ, hogy melyik üzem­anyag szükséges , a traktor meghajtásához — másfél kiló búzáért lehet kapni, csak történe­tesen olyan formában, hogy egy hitelvélemé­nyező bizottságnak kell a hitelt/ véleményez­nie és akkor a gazdia igénybevehetné hitel formájában a mezőgazdasági üzemanyagot. Sajnos, a kiutalásoknak kézben levő papirjiai nem elegendőek, azokat nem lehet beletenni a gépekbe, azoktól nem indulnak meg és nem fejtenek ki munkát. A jó békeidőben, amelyekre annyira sze­retünk hivatkozni, az volt a helyzet — a 40-es éveket veszem — hogy egy kiló gázolaj vagy petróleum körülbelül 40 fillérbe került, ugyanakkor egy mázsa búza ára 20 pengő I évi július hó 24-én, staerdán. 3Ö4 volt, tehát az arány sokkal elviselhetőbb volt, mint ma; azonkívül megvolt az a szerencsés helyzet, hogy az állam elfogadta a saját maga által kibocsátott bankjegyet, míg ma még az állam sem fogadja el fizetési eszköz gyanánt a jegybank által kibocsátott bank­jegyeket, vagy a pénzügyminiszter által leg-, utóbb kibocsátott adójegyeket, hanem egye­dül és kizárólag csak terményért hajlandó adni a mezőgazdaságnak üzemanyagot. Ez az intézkedés azt a mezőgazdaságot sújtja, amely terményeiért csak pénzt kap. mert iparcikk csak ígéret formájában van; azt a mezőgazdaságot, amely eleget tesz beszolgál­tatási kötelezettségének; azt a mezőgazdasá­got> amely igazán eredményes rohammunkát végzett ebben a gazdasági évben és tényleg annyi produkált, hogy a kormány minden ©gyes tagja elismeri: a mezőgazdasági ter­melés eredménye az új pénzegységnek legfon­tosabb alapja. . Tekintettel arra, hogy az interpelláció bejegyzése és elmondása közötti időt vissza­menő intézkedésekkel áthidalni nem lehet, erről a helyről is fel szeretném hívni a föld­mívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy tegyen meg minden lehetőt és mindent kövessen el, hogy a mezőgazdaságnak üzem­anyaggal való ellátása zavartalan legyen. Különösen fontos ez most napjainkban, mert végeredményben, ha ez nem történik meg, akkor az erőgépek leállanak s a munka meg­szűnik, márpetdlig ezeket emberi vagy állati munkával nem lehet pótolni, azon egyszerű oknál fogva, mert az ember és állat nem ké­pes kifejteni azt a munkát, amelyre egy gép van beállítva. Másrészt fontos ez azért is, mert minél későbben történik az idei kenyér­magvak elcséplése, annál nagyobb a veszte­ség, harmadrészt a jövőre nézve különösen azért fontos, mert régi jó közmondás az, hogy kasza után mindjárt következzék az eke, tehát a cséplési munkák: befejezése után rögtön következzék a talajejőkészítési munka, amely azonban csak akkor tud száz­százalékig meglenni, ha a mezőgazdaság üzemanyagellátásában zavarok nem lesznek. Elnöki: Az interpelláció kiadatik a föld­mívelésügyi miniszter úrnak. Következnék Sulyok Dezső képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A kép­viselő úr interpellációjának elmondására ha­lasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen.) A nemzetgyűlés a halasztásít megadja. Következik Kováts László képviselő úr interpellációja a közellátási miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Ma­gyarország talajtérképe szerint a hazai termőtalajok 55%-a homokos talajt 2. A beszolgáltatási rendelet nem tesz különbséget elsőrendű vagy silányminőségű talajon gazdálkodók beadási kötelezettsége között. 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar­ról, hogy Magyarország egyes vidékein a tar­tós szárazságok — aszálykár — éyenkint megismétlődő vagy fellépő elemi csapás? 4. A mezőgazdaságban alkalmazott éves bérmunkások gabonafizetése miért nem szá­mítható be egy bizonyos százalék erejéig? 5. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni a miniszter úr a sovány homoktalajok

Next

/
Thumbnails
Contents