Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

3ő5 A nemMeigyűlés 41. ülése Í9áé. azért, mert minden párt magyarságát mind- . addig meg kell becsülni, míg annalk ellenkezője bebizonyítva nincs. (Helyeslés. — Marosán György (szd): De nagyon sokan kétségbevonják ezt a magyarságod!) Ez azonban nem fasiszta összeesküvés, hanem gyermekes csíny, amelyet pár pofonnal el lehet intézni, az a pár pofon bőségesen elegendő. (Egy hang a kommunistapárton: Az előbb megkifogásolták! — Ternay István (msz): De a szülő adja! — Némethy Jenő (msz): Es ne a demokratikus rendőrség! — Zaj és ellentmondások a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Ez volt a váci állítólagos fasiszta összeesküvés. Nemhogy fegyvereik nem voltak, de még csak egy csuzllit sem találtak ezeknél a diákoknál. (Kiss Roland (szd) államtitkár: Mázlijuk volt! — Derültség.) En nem abból a szempontból akarom nézni a kérdést, amelyből Nyirjessy képviselőtársam és barátom nézte. Itt ezekkel a fasiszta Összeesküvésekkel kapcsolatban egy tendencia indult meg. (Ügy van Ügy v\am! a szabadságpárton. — Pászthory István (msz): 'Üldözik a diákságot!) A tendencia az volt, hogy országos hangulatot teremtsenek ahhoz az akcióhoz, hogy a felekezeti iskolákat megszüntessék (Úgy van! Ügy van! — Tetszés és taps a szabadságpárton. — Vásáry József (msz): Tüzérségi előkészítés!) és a kötelező vallásoktatást az iskolákban eltöröljék. (Kováts László (msz): Ez a cél! — Vásáry István (misz) : Hetényi-anócKsaeiri!

148

. — Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) És tartott ez mindaddig, amíg az ország közhangulata elementáris erővel meg nem nyilvánult pontosan az ellenkező pólus felé, (Ügy van! Úgy van! a szabadságpárt oldalán.) & felekezeti iskolák fenntartása mellett. (Sulyok Dezső (msz): Fenn is fogjuk tartani őket!) Ezt a célját tehát nem érte el, elért azonban akaratlanul egy másik célt és ez az, amiért itt felszólalok. Ezeket a híreket ugyanis átvették a külföldnek azok a sajtói, (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárt és a szabadságpánt oldalán.) amelyek velünk ellentétes érdekűek. (Egy hang a szabadságpárt oldalán: A Magyar Távirati Iroda! — Vásáry József (msz): Ortutay gondoskodik róla!} Sikerült az egész világon elhíresztelni azt, hogy Magyarország egy állandó, permanens fasiszta forradalom jegyében él, (Ugy vtan! Ugy van! a kisgazdapárt és a szabiadságpárt oldalán. — Prieszol József (kp) — a szabadságpárt felé: Ennek önök az okai! — Gábor József (kp): Nem is volt sohasem ilyesmi?) amely forradalom kitörését csak a politikai rendőrség (hallatlan ébersége tudja megakadályozni. (Derültség a szabadságpárt soraiban. — Némethy Jenő (msz): Még az angolokat is félrevezették!) Ezért v,alaki felelősséggel tartozik. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Ez biztos!) Szerintünk elsősorban felelős ezért a belügyminiszter úr, {Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárt oldalán. — Révész Ferenc (szd): Dobják ki a Gyulaiakat!

149 De azokat nem adják ki az urak!) mert a belügyminiszter úr kötelessége az, hogy a rendőrség munkáját ellenőrizze

: es megakadályozza azt, hogy a rendőrséget bizo; nyos politikai pártok bizonyos politikai céljai érdekében használják fel. (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Ezért azzal a kéréssel fordulok a belügyminiszter úrhoz, (Felkiáltásaik iái kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán: Mondjon le! — Vásáry István (msz): A testvéreit fogassa le! — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Dulin a közrendésiöt vea»tőj»! — Némethy Jenő évi július hó ii-én, sMfdán. 366 (msz): A családjában csináljon előbb rendet! — Sulyok Dezső (msz) : Rajk Endrét

150 fogassa le!) gondoskodjék arról, hogy ilyen természetű hireüet... (Jüöbrenteí Károlyné (kp): Beszéljen talán magukról! — Ternay t István (msz): Na ne mondja! Most maguk vannak soron! — Lévay Zoltán (msz) — a kommunistapárti közbeszóló felé: Ne védje, még ha Eajk is! — Sulyok Dezső (msz): ßajk Endrét ne védjék! — Vásáry István (msz): Nem is kis nyilas volt, hanem nagy nyilas!) Te interpellálsz vagy én interpellálok? (Derültség. — Az elnök csenget. — Révész Ferenc (szd): Stühmer! Jó lesz lapulni! — Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Ne rágalmazzon a képviselő úri Ismételje meg a nyilvánosság előtt, hogy bíróság elé mehessek! — Révész Ferene (szd): A Stühmer-gyárat sem a tulajdonosai dolgozták össze! Stühmerné OberschaÜ Ilma (msz): Nekem semmi közöm nincs hozzá! Ismételje meg vádjait a Házon kívül, hogy bíróság elé állitr hassam! — Az elnök csenget. — Ternay István (msz): Ahhoz gyáva! — Némethy Jenő (msz) — Révész Ferenc felé: Maguk csak a gyerekekkel szemben bátrak! »Mind! hősök ők, mind férfiak!«)

151 Azzal a kéréssel fordulok innen a belügy; miniszter úrhoz, jelöljön ki megfelelő rendőri közegeket, akik a jövőben az ilyen ügyekkel kapcsolatosan tájékoztatást adhatnak a sajtónak, (Kováts László (msz) : Azokat B-listázták!) hogy felelőssé lehessen tenni Őket, ha a sajtóhoz) propagandiacélból tudva valótlan hírek kerülnek ki a rendőrségtőL Mindazokat a rendőrségi közegeket pedig, akiktől ezek az ország külpolitikai érdekeit súlyosan veszélyeztető hírek kikerülteik, a legsürgősebben vonja felelősségre. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Sulyok Dezső (msz): Nekünk szabad tapsolni kisgazdáknak, de megfordítva nem. — Némethy Jenő (msz): Taps-tilalom van! — Vásáry István! (msz): Léptessíék elő őket! Szomorú dolgok ezek!) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Nyirjessy Sándor képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az ipari középiskolai érettségi bizonyítvány egyenrangúsítása tárgyában. ^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa):. »Haj* landó-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr olyan intézkedést tenni, hogy az ipari középiskolai érettségi bizonyítvánnyal, rendelkezők a műegyetem megfelelő fakultásaira feK vehetők legyenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóNyirjessy Sándor (kg): T. Nemzetgyűlési (Halljuk! Halljuk!) Az 1938:XIII. te az, addigi egyetlen gimnáziumi középiskola mellé azzal ikiimondottan egyenrangú iskolatípusként életrekeltette az úgynevezett gyakorlati irányú középiskolákat és pedig a három,termelési ágnak megfelelően a mezőgazdasági középiskolát, az ipari középiskolát és a kereskedelmi középiskolát. Kétségtelen, hogy ez a törvényalkotás már akkor demokratikus törekvés is volt, mert hiszen az addigi előkelő helyen álló gimnáziumok mellé rangsorolta a dolgozó néprétegek gyermekei által leginkább látogatott szakiskolákat. Biztosította ez a törvény a gyakorlati középisteolák érettségi bizonyítványának a gimnáziumi érettségi bizonyítványt megillető