Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

367 A nemzetgyűlés il. ülése Î9à6. képesítő erőt a közszolgálati ágazatban, ellenben e három iskolatípus egyikét, és pedig az ipari középiskolát végzőiteknek egyetemi továbbtanulását csak kilátásba helyezte, de nem oldotta meg. Ma a gimnáziumot végzettek az egyetemek bármelyik fakultására, a mezőgazdasági középiskolát végzettek az agrártudományi egyetem mezőgazdasági fakultására, a kereskedelmi középiskolát végzettek pedig a közgazdasági egyetem kereskedelmi fakultására iratkozhatnak be,

r egyedül az ipari középiskolát érte az a méltánytalanság, hogy az ott végzettek számára a. szakegyetemre való eljutás csak különbözeti érettségi vizsga letétele után válik lehetségessé. T. Nemzetgyűlés! Ez az iskolák közötti megkülönböztetés nemcsak igazságtalan, hanem antidemokratikus is. Igazságtalan, mert csak egyik: középiskolát sújtja és nem valamennyit, de igazságtalan azért is, mert a különbözeti érettségi vizsgálatra kijelölt tananyag legnagyobb részét az ipari középiskola tanulója ugyanolyan terjedelemben tanulja, amint azt a gimnázium tanítja, viszont a kétszeri vizsgáztatás költségeivel és az e vizs- . gákkal járó kellemetlenségekkel és izgalmakkal esak az ipari középiskolák tanulóit sújtja. De antidemokratikus is, mert az ipari középiskolákat több, mint 50%-ban éppen az ipari munkásság és a kisiparosság gyermekei látogatják, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) tehát ez a méltánytalanság a dolgozó társaidlalmi rétegek egyik igen tekintélyes csoportját érinti, amelynek részére a továbbtanulást éppen úgy kell biztosítani, jnint minden más ember gyermeke számára. De ha figyelembe vesszük azt, hogy az ipari középiskolába csak külön felvételi és külön alkalmassági vizsgával _ lehet bejutni, tehát az oda bekerült tanuló ifjúság a többi középiskolához viszonyítva máris szelekción, máris kiválasztáson esett át, ez az igazságtalanság még szembetűnőbb. Én a törvény) megalkotása óta hivatali állásomnál fogva is több esetben igyekeztem erre felhívni a kultuszkormányzat figyelmét. Őzike Gáborral, az ipari középiskolák szervezőjével dolgoztunk együtt e méltánytalanság megszüntetése érdekében, sajnos, azonban kellő megértésre a kultuszlkormáiniyzat részéről meni nagyon találtunk. (Egy hang a kisgazdapárt oldalún: Egyenlő elbánást!) De maga a műegyetem is elzárkózott e kérés teljesítése előtt, sőt Kotsis Endre egyetemi tanár még ma is azt a nézetet vallja, hogy a műegyetemet az ipari középiskolát végzettek előtt csak bizonyos feltételekkel lehet megnyitni. így kell magyaráznom Kotsis Endrének a Köznevelésben 1945 november 15-én megjelent cikkét, amelyben azt mondja, hogy

! ä szakközépiskolai oktatás a számítási sablonok, az úgynevezett Ökölszaibályok begyakorlására szorítkozó módszeren mozog, szemben az egyetemi oktaítás gondolkodásra és önálló működésre késztető módszerével. Látom, hogy Kotsis professzor úr véleményét még korábbi tapasztalatai alapján tette meg, olyan időben, amikor az ipari középiskola még nem a kultuszkormányzat hatásköre alatt állt. lAl régi, még az ipari szakiskolai (módszerre alapította feltevését, ahol tényleg a lélek nélküli begyakorlás módszere\uralkodott. Üery látom, a professzor úr nem tudja, hogy 1938 óta a kultuszkormányzat ezt a módszertani szellemet tökéletesen kiirtotta, és az egészséges öntevékenységre és a gondolkodó készség kifejlesztésére tért'át.' '•• "•-»•..' • u

''--"'',' i évi július hó 24-én, szerdán. 368 Szeretném, ha erről û műegyetem meggyőződne és a kérés igazságos és jogos teljesítése elől a maga hatáskörében sem zárkóznék lel. Mindezektől függetlenül az emberiségnek megvan a joga a tanuláshoz, az államhatalomnak pedig ezt nem lakadállyoznü>

,| ^harniem/ elősegíteni kell. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán') T. Nemzetgyűlés! Az ipari középiskola nemcsak általános középiskolai műveltséget ad, hanem ezekkel együtt szakismereteket és alapos gyakorlati szakképzést is. Eminek következtében egészem természetes, hogy a gépipari középiskolások részt vehetnek a továbbtanulásban a gépészmérnöki fakultáson, az építőipariak az építészmérnökim,. a vegyipari középiskolások pedig a vegyészmérnöki karon. Ezt minden akadály nélkül biztosítani kell. A magyar kormány 1140—1945, M.E. számú rendeletével a hat elemi végzettségűeknek is egyetemi tanfolyamokat szervezett és ezzel az egyetemi végzettség megszerzésének lehetőségét számukra biztosította. Mennyivel indokoltabb azonban ez jelen esetben az ipari (középiskolát elvégzettekkel szembe/n. Ezek után kérdezem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hajlandó-e ezeket az eddig fennállott igazságtalan és antidemokratikus, a múlt időkből ránk maradt sérelmeket sürgősen orvosolni és ezzel az ipari középiskolák érettségi bizonyítványát az esvetemi felvételek tekintetében a többi középiskolák bizonyítványává! egyenrangúvá tenni! (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök : A nemzetgyűlés ai képviselő úr interpellációját kiadja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja a kormányhoz a békecélokról. Kérem a jegyző urait, szíveskedjék íazt 'felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Amikor a világ győztes nagyhatalmai az emberiségnek igazságos béklét ígérnek, milyen indokok késztették a magyar kormányt, hogy kellő időben mem képviselte az igazságos békének megfelelő, az egész nemzet lelkében élő magyar kívánságokat,, hanem csak később pro-* bálkozott ezen súlyos mulasztást jóvátenni?« Vásáry József (msz): T. Nemzetgyűlés! Vannak az életünkben olyan pillanatok, amikor az események olyan megrázó hatással nyomakodnak a lelkünkbe, hogy képtelenek vagyunk azoknak kifejezést adni. Jóllehet a »béke«, ez a szó már hosszabb idő óta él^ a magyar emberek lelkében, nem tudok elképzelni olyan becsületes magyar embert, akit hazája szeretete hevít és hazája sorsáért aggóIdik, hogy meg ne fogná lelkét, amikor a békéről, az elkövetkezendő jövőről gondolkodunk. Súlyos az a szó, amelyet belevittem interpellációmba, hogy a kormányt mulasztással vádolom. Kénytelen vagyok azonban ezt tenni, mert ez a béke remélhetőleg hosszú időre fogja eldönteni a magyar nemzet sorsát. Feltételezhetjük a kormányról, hogy ha más kérdésben habozó is. ebben a kérdésben tudnia kellett a legelső pillanatban, hogy mi a kötelessége és ismernie kellett volna a magyar nép lelkét ebben a kérdésben. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) A vádakat igazolni kell. Méltóztassanak megengedni, hogy itt felolvassak olyan nyilatkozatot, bármennyire is terhére megy az időnek, amelyek elhangzottak.