Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
347 A nemzetgyűlés Ü. illése ÍUé. elhagyták a községet,, majd a nép is szétoszlott, mindenki megnyugodva hazatért s másnap reggel tovább folytatták megszokott, békés munkájukat. Délután azonban meglepő dolgok történtek. Körülbelül '200—300 főnyi rendőr és orosz katonaság érkezett különvonaton. Körülzárták a községet és fegyverek után kutattak minden lakásban. A házkutatás alól az én lakásom sem volt kivétel, hiába tiltakozott feleségem a jogtalan cselekmény ellen, sőt a nyomozók még néhány boroshordót is kinyitottak és megnézték, vájjon nem pálinkát tartalmaznak-e. A házkutatások eredménytelenül végztődtek. Tudomásom szerint nem találtak mást, mint egy kétcsövű vadászfegyvert, melyhez engedély is volt és egy légpisztolyt, egyéb fegyvert nem, amit az is bizonyít, hogy senki elleni sem indult eljárás jogtalan fegyverA házkutatások után, pártállásra való tekintet nélkül összeszedtek húsz egyént, köztük Jászai Pált és dr. Idrányi Barnát is. Elkülönítették őket és a legközelebbi hozzátartozókat sem engedték közelükbe elbúcsúzni, sőt még vizet sem 'akartak nekik adni. Ez a bánásmód nem volt indokolt, mert az egész idő alatt egyetlen rendőrnek sem esett bántódása, sőt a község bírája még élelmet is szedetett össze a lakosságtól a rendőrök részére. Aiz előbb említett összeszedett embereket előbb Sátoraljaújhelyre vitték, majd szombat éjjel Miskolcra, szállították. Ennyi történt Olaszliszkán. Ezzel szemben egyes vidéki újságok, sot egy budapesti naipilap is a legvalótlanablb beállításban adtak hírt az eseményekről: nehéz puskát, géppisztolyt és több halottat _ emlegetve, az egész eseményt egy fasiszta # jellegű megmozdulásnak .igyekeztek feltüntetni. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Hallatlan}) Pedig nem történt más, mint hogy a község egész lakossága, pártkülönbség nélkül kiállt vezető jegyzője mellett s nem nézhette, hogy egypár dologkerülő alaptalan és hamis vádaskodása érvényesüljön a község összes dolgozóinak demokratikus akaratával szemben. Többször elég magas helyen jóváhagyták a nép ítéletét, sokszor nem is a többség akaratát akkor, amikor egyének_ elbocsátásáról volt szó: tehát jóvá kell hagyniok akkor is amikor a község egész lakossága; pártkülöníbség nélkül kéri a felettes hatóságot, hogy vezető jegyzőjét hagyja meg hivatalában. A lakosság kérte, hogy ismertessék előtte a vádakat és vádlókat s adjanak módot igazsága bebizonyítására és egy pártközi bizottság vizsgálja ki az ügyet. A rendőrség kihallgatás után 15 egyént már április 29»én szabadlábra > helyezett,, a visszamaradt öt egyén ellen internálása eljárás van folyamai ban. Ezek még ma is fogva vannak minden kihallgatás nélkül. Nagy megnyugvásra szolgálna, ha ezeket bíróság elé állítanák, hogy bebizonyíthassák igazukat. Egyben kérem annak megállapítását, hogy kit terhel a felelősség ennek az ügynek ilyen irányú eltorzításáért, ami olyan izgalomba hozta ,a. közham gulatot. Ez nem basznál sem a termelésnek, sem a f demokratikus szabad fejlődésnek a békekötés tárgyalásának előestéjén. Ha megvan a tettes, az adjon számot sötét mesterkedéséről. Ezeket kívántam az olaszliszkai üggyel kapcsolatban nyilvánosságra ihozni s a legéví július hó Sí-én, sxerdán. 348 határozottabban 'visszautasítok minderii, az elmondottakkal ellentétes sajtóközleményt. (Taps a kisgazdapárton s a szabadságpárt soraiban.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Némethy Jenő képviselő úr interpellációja a miniszterelnökhöz a magyar rádió hírszolgálatával és a 6770/1945. M. E. rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes körülményekről. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter. pelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak a magyar rádió politikai hírszolgálatának egyoldalúságáról? Ha igen, hajlandó-e a visszásságot megszüntetni és a hírszolgálat tárgyilagosságát biztosítani 1 ? 2. Van-e tudomása a (miniszterelnök úrnak a 6770/1945. M. E. rendelet végrehajtása körüli visszásságokról'? Ha igen, mit szándékszik tenni azok megszüntetése tárgyában*?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! A magyar-cseh egyezimény parlamenti tárgyalása végén megállapítható volt, hogy a nemzetgyűlés felfogása annyira a javaslat ellen hangolódott, különösen a pártunk részéről elhangzott felszólalások után, hogy május 13-án a Ház határozatképtelen lett és másnap, 14-én is csak a pártvezetőségek nyomására lehetett 152 embert összehozni. Ebből a 152 emberből a kisgazdapárt részéről 51 ember vett részt az ülésen, közülük a nagyobbik rész az értelmiségből. Tizennyolc gazda volt köztük, ezek közül azonban tíz vagy a pártban, vagy a közéletben tölt be magasabb állást és mindössze nyolc ember volt a gaizdaképviselők közül olyan, aki nem ilyen körülmények miatt jelent meg itt a Házban. Ez a tény is mutatja, hogy a magyar nép legszélesebb, legnagyobb rétegének ezzel a javaslattal nagyon kevés kapcsolata volt, ezzel a javaslattal igen kevesen értettek egyet. (Az elnöki széket 12 óra 08 perckor Kossa István foglalja el.) Ennek a tárgyalásnak során, május ll«én az általános vitában néey .képviselő vett részt: Farkas Mihály, Kertész Miklós, Kovács Imre és Sulyok Dezső. Mind a négyen értékesen és a magyar szempontok feltárásával szóltak hozzá^ a javaslathoz. Az első három fanyalogva bár, de elfogadta a jayaslatot. Sulyok Dezső éles logikával fejtette ki, miért tartotta ezt a javaslatot a magyar nemzetre károsnak és elfogadhatatlannak. (Ternay István (msz): Neki volt igaza! — Lévay Zoltán (msz): Az események őt igazolták!) A magyar rádió aznap este foglalkozott a parlamenti üléssel és meghamisította azt, ami itt történt. Megemlékezett az első három szónokról, beszámolt arról is, hogy mit mondottak, ^ellenben egy szót sem szólt Sulyok Dezsőről, • még csak meg sem említette a nevét. (Felkiáltások a szabadságpárton: Furcsa!) Alkalma lett volna a magyar rádiónak az egész világ közvéleménye előtt kihirdetni, hogy ezzel a javaslattal nem mindenki ért
