Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
S49 A nemtetgyülés 4L Ütése 1946. egyet, hogy a parlamentnek volt olyan pártja és szónoka, aki nem értett egyet azzal, .ami ebben a törvényjavaslatban foglaltatott. (Lévay Zoltán (msiz): Mieg imierte mondani!) Hallgatott róla ,a magyar rádió, ez azonban csak a kisebbik bűne, van súlyosabb is. Aki hallgatta a, magyar rádió adásait ez év januárjában, februárjában és márciusában, különösen a 8 órai adásokat, az úgynevezett kommentálásokat, az a következőket tapasztalta. A magyar népet ezekben a fejtágításokban állandóan szidtáik és gyalázták. Ez voilt az utolsó nemzet, a legfőbb háborús bűnös. Terhünkre írták a fasizmus minden bűnét, és mindig kihangzott a következtetés, hogy a magyar nemzetnek semmiféle joga sincs ahhoz, hogy a trianoni határok revízióját kérje. Különösen felhívom .a> figyelmet a január 4-i és a február 9-i rádiókommentálásokra. Ezeket a kommentálásokat Losonczy Géza, Horváth Márton és Dessewffy Gyula végezték. Nem tartozik szorosan ide, de talán ennek következménye az, hogy február 9-én azután a miniszterelnök úr is nyilatkozott ebben ai kérdésben, amikor a kisgazdapárt hozzájárulása nélkül — tudom, mert akkordén is tagja vo ! ltam a kisgazdapártnak — közzététetett egy kommünikét, amelyben a világ tudomására hozta, hogy a kisgazdapárt nem ért egyet azokkal, amiket előtte való nap, február 8-án, Sulyok Dezső itt a revízió szót még csak meg sem említve, a nemzet kívánságát tolmácsolva, a magyar határokról' elmondott. (Ternay István (msz): Nem ért egyet velük és ma már kormányprogramul! — Lévay Zoltán (msz): Most kormányprogramm lett!) Annak, hogy ai magyar rádió így viselkedik, két oka van. Az egyik az, hogy ez nem a magyar nemzet rádiója, hanem pártrádió. A másik pedig az, hogy ennek a rádiónak az ellnöke Ortutay Gyulai. Erről a demokratikus képviselőről, demokratikus politikusról, csak © napokban hozott a Szabad Száj 135 egy igen jellemző és találó képet, elnevezvén őt a magyar parlament, illetőleg ,a magyar közélet Cyrano de Stréberac-jának. (Derültség. -— Lévay Zoltán (msz): Közölte a helyreigazítást is!) A Kis Újságban megjelent a helyreigazítás, talán az ő iniciatívájára, s ebben róla mint régi demokratikus politikusról, nagy tudósról és a magyar tudomány jövő reménységéről emlékeznek meg. (Felkiáltások a magyar szabadságpárt soraiban: Na! Na! — Hegymegi Kiss Pál (msz): Boldog ország!) Ez a demokratikus képviselő úr nemrégen igen éles hangon kérdezte meg egyiík képviselőtársától: Mióta vagy te a kisgazdapárt tagja! ö kérdezite ezt, aki 1943-ban lépett be a pártba, egy olyantól, aki már 1933 óta tagja a kisgazdapártnak. (Vásáry József (msz): De nem igazgató!) De lássuk, hogyan került a rádió a pártok kezébe. Ügy hiszem, minden képviselő kiváncsi arra, hogy milyen feleletet lehet adni erre a kérdésre. (Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól tudjuk, hogy a rádiónak és különösen ,a rádió vezetőségének súlyos bűnei voltak. Erős fasiszta propagandát folytatott, a magyar nép érdekeit igen súlyosan sértette. Természetes, elkerülhetetlen és szükségszerű volt, hogy; a rádió vezetőségét ezért felelősségre vonják. Ez bizonyára meg is történt. De történt más is. A kormány 1945 augusztusában hozott egy rendeletet, a 6770. számú renévi július hó 24-én, suteraán. 3Ö0 deletet, amellyel elkobozta a rádiónak és - a vele összefüggésben levő öt részvénytársaságnak a vagyonát. Elkobozta, rendben van, ezt már korábban (kellett volna, már az előbbi kormányoknak át kellett volna venniök a rádió vezetését és vagyonát. De hová adták, kinek adták? Ugyanez a rendelet megszervezi, illetőleg bejelenti a Központi Híradó Részvénytársaságot. Ennek ä részvénytársaságnak kellett átadni a rádió teljes vagyonát, mégpedig azonnal. Ez meg is történt. Értesülésem, szerint azonban az átadásról leltárt nem vettek fel. Ez a Központi Híradó Részvénytársaság elkezdett gazdálkodni ezzel a vagyonnal, pusztította a papírkészletét, írókészletét, felszerelését anélkül, hogy a magyar állam, amelynek ez a tulajdonába ment volna át, kellően ellenőrizte volna. Ma sem tudja senki, milyen szerződés jött létre a Központi Híradó és a magyar állam ' között (Lévay Zoltán (msz): Kik a boldog .tulajdonosai!), mit fizet a Központi Híradó azért, hogy az a sokszázezer biékepengő értékű vagyon a kezébe került. Mi ennek a (magyarázata! (Drózdy Győző (msz): A korrupció!) A magyarázat az, hogy a Központi Híradó Részvénytársaság részvényei a pártok kezébe kerültek. (Zaj.) Megalakult a részvénytársaság 150.000 pengő részvénytőkével 1945. évi pengőérték mellett. Ebből 50.000 pengőt a Kommunista Párt, 50.000 pengőt a Szociáldemokrata Párt, 50.000 pengőt a Parasztpárt, a szakszervezetek... (Felkiáltások a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán: Nem futja! — Zaj és derültség. — Vásáry István (msz): Az elv a fontos!) A Kisgazda Párt 30.000 pengőt szavazott meg. Befizetés azonban nem történt csak minden párt részéről 10.000 pengő. A Kisgazdapártnak azonban nem jutott még 30 darab részvény sem, mert egy részvényt Ortutay Gyula, egyet pedig Cso>rnoüäy Viktor mester 13 ** kapott. {Éljenzés, zaj és derültség a szabadságpárt oldalán.) Megalakították az igazgatóságot is. Az igazgatóság elnöke Ortutay Gvula lett, aki azért került a rádió élére, mert legközelebb lakott a rádióhoz. (Egy hang a szobadvágpárt oldalán: Majdnem miniszter lett!) Tagjai lettek Csornoky Viktor. Révai József, Kállai Gyula, Szakasits Árpád, Ries István, Darvas József, Farkas Ferenc, Kossa István és Piros László. A legutóbbi kivételével valamennyien nemzetgyűlési képviselő urak, 137 (Gúnyos felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Éljenek!) / Külön kell foglalkozni még az elnök. Ortutay Gyula személyével. (Kováts László (msz) : Volt miniszter, leendő miniszter!) Ortutay a pártok határán terpeszállásban álló képviselő. (Elénk derültség a Ház minden oldalán. — Taps a szabadságpárt oldalán.) ö a felelős azért, ami a rádiónál történik, vagy ami a rádiónál nem történik. Ez a nagy demokrata, (Kováts László (msz): 160 centiméter ! i:M '— Derültség.) aki, amikor a kisgazdapárt úgynevezett városi tagozata megindult, ott megjelent és olyan sokszor volt látható, mintha külön jelent volna meg mint a rádiónak egy szerény lektora, vagy mint az Eötvös Collégiumnak egy előadó tanára, vagy mint néprajzi szakos egyetemi magántanár, vagy pedig mint az Alföldi Néprajzi Bizottságnak sóirendben az utolsó tagja. Ezt a polimorf természetét megtartotta a felszabadulás után is. iEgy hang a szabadságpárt oldalán: Átmentette!) Azonkívül, hogy ő a rádió elnöke és hogy egyik igen tisztelt képviselőtársunk, tagja a városi törvényhozásnak, (Kováts
