Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

S45 À nemneigyűlés ál. ülése ÍUe. évi július hó 24-én, szerdán. 346 adópengő vásárlóképességét tönkretette. Miért tette ezt a miniszter úr éppen a forint-pénzrendszer behozatala előtt? — Hegy­megi Kis® Pál s. k. nemzetgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a közlekedésügyi miniszter úrnak. Következnek a szóbeli interpellációk. Következik Lénárt Iván képviselő úr inter­pellációja a külügyminiszter úrhoz a békeelő­készítés hathatósabbá tétele, a külföld kellő tájékoztatása és a hazai közvélemény előtt ia békecélok ismertetése tárgyában. A képviselő úr interpellációjának halasz­tását kérte. Kérdem a t. nemzetgyűlést, mél­toztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen! — Egy hang a szabadságpárton: Majd mi el­mondjuk helyette!) Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja. A képviselő úr interpellá­ciójának halasztását kérte. Kérdem a t. nem­zetgyűlést, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. (Ko­vát« László (msz): Harmadszor!) Kérdem, mél­tóztatnak-e hozzájárulni? (Igen! _— Felkiáltá­sok a szabadságpárton: Leszerelés?) Következik Kossa István képviselő úr in­terpellációja. A kéviselő úr interpellációját törölte. (Egy hang a szabadságpárton: Öt is leszerelték?) Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja a közellátási és a belügyminiszter­hez. A képviselő úr interpellációjának halasz­tását kérte. Kérdem, méltóztatnak-e; a halasz­táshoz hozzájárulni? (Igen!) Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja az igazságügyminiszter úrhoz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. nemzetgyűlést, méltóztat­nak-e ia halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Következik Futó Dezső kénviselő úr inter­pellációja ia miniszterelnök úrhoz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kér­dem a t. nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a ha­lasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja a belügyminiszterhez. A r képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kér­dem a t. nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a ha­lasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) Következik Szakáts József képviselő úr interpellációja a belügyminiszterhez az olasz­liszkai népí'télettel kapcsolatos eseményekről. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. (Felkiáltások a szabadságpárton: Végre! Bátor ember!) Hegy esi János jegyző (olvass ): »Van-e tu­domása a belügyminiszter úrnak az olaszliszkai népítéletről, és hogy ott egy szerény megmoz­dulást forradalmi jellegűnek tüntettek fel egyes lapok? A rendőrség is úgy kezelte, ' mint e^y forradalmi megmozdulást. Tudatában van-e a belügyminiszter úr annak, hogy ha, a rendőrség így kezelj ilyen csekély dolgokat és a sajtó is ilyen felelőtlenül és felnagyítva ir, az árt az ország bel- és kül­politikájának is? Szigorú vizsgálatot kérünk, hogy kik az okai a történtek elferdítésének.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szakáts József (kg): T, Nemzetgyűlés! 1946 április 17-én Olaszliszkáról lenn volt egy bizott­ság Tokajban ési ott tudomásukra jutott, hogy Jászai Pál olaszliszkai vezető-jegyzőt internálni akarják. Erre a Nemzeti Bizottság elnöke, aki a Magyar Kommunista Párt titkára is, össze­hivatta a Nemzeti Bizottságot, ezzel egvidejű­leg a községi bíró — szintén kommunístapárti tag — összehivatta a községi képviselőtestü­letet, és közös határozatot hoztak, hogy egy­hangúlag állást foglalnak Jászai Pál mellett. Kimondták, hogy meg vannak elégedve magatartásával, ismerik demokratikus gondol­kodását, munkáját kiváló szakértelemmel látja el, és a folyamatban lévő beszolgáltatásokra való tekintettel a község számára nélkülözhe­tetlen, tehát nagy veszteség lenne, ha néhány alaptalan vádra, amely rosiszindulatú és fele­lőtlen emberektől ered, állásából elmozdítanák. A közös .gyűlés egyhangúlag felelősséget vál­lalt érte és elhatározták, hogy kérésükkel meg­keresik a főispán, alispán és járási főjegyző urakat, valamint a politikai osztályt is. Egy küldöttség, melyben mindhárom párt vezető tagja résztyett,^ a közös gyűlés határozatát írásban és élőszóval előadta az illetékes helye­ken, ahol megígérték, hogy a község jogos ké­rését magukévá teszik és támogatni fogják. Es mi történt erre? Április 24-én megjelent a községben három politikai nyomozó, akik íigy nyilatkoztak, hogy Jászai Pálért jöttek, de egyúttal elviszik dr. Idrányi Barnát is. Közben az a^ hír terjedt el, hogy a községből elvisznek még vagy harmincnégy személyt. Erre ismét összehívták ia Nemzeti Bizottságot és a községi képviselőtestületet közös gyűlésre, és ott egyhangúlag egy ötös bizottság kikül­dését határozták el. A bizottság a politikai nyomozókhoz ment azzal a kéréssel, hogy Jászai Pál vezető jegyzőt hagyják a községben rendőri felügyelet alatt, mert a folyamatban lévő jóvátételi beszolgáltatásokat csak az ő közreműködésével tudják • lebonyolítani, ezek­ben Ő fog tudni felvilágosításokat adni. A po­litikai nyomozók azt válaszolták, hogy ők csak Hámori századosnak, a politikai osztály vezető­jének utasítására teljesíthetik a kérést. A bi­zottság egyben kérte a nyomozókat, hogy ne vigyenek el ártatlan embereket mindenféle koholt és rosszakaratú vádra. Közben a nép a rossz hírek hatására gyüle­kezni kezdett a községháza előtt és kérte, hogy sem Jászai Pált, sem más ártatlan embere­ket B ne vigyenek el. A nyomozók közül az egyik, látva a közhangulatot, a postára ment, hogy telefonáljon Sátoraljaújhelyre, azonban mem sikerült összeköttetést kapnia, imént a telefon mem működött. Ai nyomozó ezután mo­torkerékpárra ült és Sátoraljaújhelyre íneat. Egy idő múlva visszatért, iiárom .autó kísérte rendőrökkel megrakva. Maguikfeall hoztak Gralkov orosz őrnagyot is. Amikor az autók megérkeztek Olaszliszkára* a már oszladozó néptömegből valaki felment a toronyba és,a harangot ifélreverte. Az illető kilótét a sötét­ség miatt nem lehetett megállapítani. A tömeg az éj leple alatt egyre nőtt és követelte, hogy ártatlan embereket ne vigyenek el. Az orosz őrnagy tudni akarta a nép kívánságát és kerté hogy küldjenek be valaikit,. aki a köz ohaoat ismerteti. Miután az őrnagy megtudta az elé­gedetlenség okát, megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet >s nem visznek el ártatlan embereket. Ai nép megéljenezte; ezután az őrnagy kilá­tásba helyezte hogy vasárnap eljön és jbesze­det fog tartani. Erre újból megéljeneztek. A rendőrök ezután felültek az aratokra es

Next

/
Thumbnails
Contents