Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-31

19 A nemzetgyűlés 31. ülése el, nem gáncsoljuk el és nem utasítjuk vissza. Ellenben a törvényjavaslat, amelynek végrehajtása során meggyőződéseim szerint ez a kérdés elintéződni nem fog, legalább is nem teljesednek be olyan remények, amelyeket egyes oldalról hozzáfűztek, mindenesetre megadja a magyar nemzetnek elévülhetetlen és vitathatatlan jogát ahhoz, hogy ezt a kérdést a nemzetek közti kérdések közé felvétesse, méppedig azzal az előnnyel, hogy ez a kérdés azért vetődik fel akár a békeszerződésnél,, akár a nemzetközi fórumok előtt, mert a kérdés megoldhatatlanná vált kétoldalú szerződéssel, és ennélfogva a nemzetközi fórumok előtt való megoldása pillanatában eleve nem fogadható el olyan határozat, olyan tanács, amely ezt a kérdést továbbra is a két nemzet magánügyeive óhajtja tenni. (Tiaps a kisgazdapárt oldalán.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szavaimat befejezem. Diplomáciai, külpolitikai szempontból, de még az ottmaradó magyarság: szempontjából is több előnyt látok ebben a javaslatban, mint hátrányt a magyar nemzetre nézve. (Kováts László (pk): Kérdezze meg őket!) és a magam részéről azzal zárom szavaimat, hogy ezt a javaslatot elfogadom. Mi ennek a kitelepítési gondolatnalk szülőatyjai nem vagyunk, a magunk részéről ezen az úton semmiféle középeurópai államot követni nem kívánunk, mert mi a demokráciát továbbra is úgy értelmezzük, hogy embert faja, vallása, nemzetisége miatt tűzhelytől és temetőtől lehetőleg ne szakítsunk el, ellenkezőleg igyekezzünk KözépEurópában olyan demokratikus állámiokat teremteni, amelyekben nyelvre, fajra és vallásra való tekintet nélkül -egyenjogúság és emberi méltóság uralkodik. (Nagy taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Felhívom a nemzetgyűlés t. tagjainak figyelmét arra. hogy Károlyi Mihály képviselőtársunknak (Éljenzés.) a nemzetgyűlésben megtörtént üdvözlése után őt az Országház főbejárata előtti téren gyülekező küldöttségek fogják üdvözölni. Az ünnepségnek ezen a részén a képviselő urak számára a téren külön hely van fenntartva, ezért kérem, hogy az ünnepség kezdetére az Országház VII. kapuján át az említett külön kijelölt helyen r szíveskedjenek gyülekezni. Az ünnepség után az ülést folytatjuk. Az ülést felfüggesztem. (A szünet 11 óra 42 perctől 12 óra 42 percig tartott.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. (Károlyi Mihály az ülésterembe érkezik Révész László háznagy kíséretében és az elnöki emelvénnyel szemben előkészített helyére lép. A képviselők felállanak és hosszantartó lelkes ellenzéssel és tapssal ünneplik.) Jelentem a t Nemzetgyűlésnek, hogy Károlyi Mihály, (Lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) a második magyar köztársaság elnöke, jelenlegi nemzetgyűlésünk képvi• seloje, huszonhét évi száműzetés után visszatért hazánkba és megjelent közöttünk. (Percekigtartó, meg-megújuló lelkes éljenzés és tatps a Házminden oldalán."—A képviselők felállva tapsolnak.) Amikor itt a magyar nemzetgyűlés ülésén első alkalommal van szerencsém őt üdvözölni, köszöntöm Önt, Elnök Ur, a nemzetgyűlés nevééin május hó 10-én, pénteken. 20 ben őszinte, igaz örömmel, a hazatérése felett érzett mély meghatódottsággal, a magyar szívek meleg ragaszkodásával. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Sok vésszel, szomorúsággal teli történelmünk ezer esztendejében a nagy magyar bujdosók között Önnek engedte meg a Gondviselés egyedül, hogy ilyen hosszú számkivetés után visszatérhetett hazájába. Huszonhét ,év nagy idő az ember életében. Itthon ezalatt egy generáció nőtt fel, amely keveset hallhatott Elnök úrról, mégis mindenki tudta, hogy él, és ha a magyar nép lelkületével akarom köszönteni, akkor el kell mondanom, hogy hogyan élt ennek a népnek emlékezetében. A szabadság, az emberi megbecsülés, a nagy magyar miégbékülés, a nyomortól ment élet után sóvárgó népünk nem feledte el egy pillanatra sem, hogy az első vesztes világháború után ezen az árva magyar földön Ön volt az, Károlyi Mihály, aki a feudalizmus vápáit le akarta bontani, hogy helyébe felépítse a magyar demokrácia világát. (Ügy van! Ugy van! — Hosszantartó lelkes taps-) Nem sikerült. Itt kellett hagynia népét, amelyet boldogítani akart az egész férfi minden erejével, országát, melyet a fenyegető vészek ellen egyetlen szilárd bázisra, a magyar népre akart építeni. Annyi magyar bujdosó könnyes útja, keserű számkivetése lett a sorsa. Itthon a föld népe nem feledte, hogy volt egy grófi nagybirtokos, aki ősi jussához^ akarta juttatni földtelen, kivándorlásra szorított paraszti népünket és saját birtokán kezdte meg a földosztást. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) A földosztó gróf önzetlen és áldozatos cselekedete mélyen beleírta magát a nép leikéibe ; bár munkáját nem folytathatta, mégis első harcosa maradt továbbra is ennek a nemzetmentő feladatnak.* A magyar nép jogos vágya az ősi föld után viharrá fokozódott és az első alkalommal pozdorjává törte a feudalizmus korlátait. Elnök Ur! Az Ön által kezdett munka befejeződött. A nép birtokába vette jussát és az Ön szelleme is ott járt a határokon, amikor megosördült a mérőlánc, hogy a leláncolt földet felszabadítsa. Az ideiglenes nemzetgyűlés és az általános titkos, egyenlő választójog alapján, a legtisztább választás után egybegyűlt magyar nemzetgyűlés az Ön végzett munkája és személye iránt érzett megbecsülésnek adott kifeiezést, amikor távollétében a magyar törvényhozók tagiai sorába meghívta. A nemzetgyűlés azzal a ténnyel, hogy önt tagjai sorába választotta, annak a reményének is kifeiezést adott, hogy Ön, Elnök Úr, aki a magyar belső szabadságunknak harcosa volt, a magyar nemzet egyenjogúságának és emberi jogainak bátorszavú 'képviselője maradt, felhasználta nemzetközi tekintélyét, és összeköttetéseit a világ fórumain is. v Egyedül szenvedni kettős kín. Hogy ön a számkivetés megmérhetetlen keserveit elviselhette és talán azt is. hogy nem törte össze a hontalanság keserűsége, azt hiszem, a számkivetést önnel megosztó feleségének is köszönheti. (A képviselők felállanak és hosszantartó, lelkes tapssal üntöepHk a, karzaton helye* foglaló Károlyi Miáh/nAt.)

2 Nem mulaszthatom tehát el, hogy ebből az alkalomból őt is ne köszöntseim Elnök TJrral együtt. Hosszú életet, eredményes munkát kívánok s adja az Isten, hogy láthassa nemzetét szabadom, boldogan.