Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-38
249 A nemzetgyűlés 38. illése 1946. juk eredményesnek, ha az nem. az államkapi* talizmus céljait szolgálja, (Ügy van! Ugy van! a 'pártonkívüliek csoportjában.) hanem a munkavállalók, tehát elsősorban a . bányászok életnívójának emelését, (Nagy taps a pártonMvüliek csoportjában. — Justus Pál (szd) gúr nyosan: De jó, hogy valiaki ia bányászokkal is törődik, végre valaki megvédi a bányászokat!) másodsorban a termelés olcsóbbá tételét, tehát a haszon kikapcsolásával ta szénnek a fogyasztókhoz való olcsóbb juttatását (Taps a pártom kívüliek csoportjában. — Zaj a szßcialdemokratapárton. — Sulyok Dezső (pk): Nem tetszik önöknek, hogy más is tud énekelni 1 ? — Révész Ferenc (szd): De nagyon hamisan! — ~ Sulyok Dezső (pk): Azt hiszem, a füle rossz Önnek, azért hall rosszul ! Hosszul áll a füle. — Az. elnök csenget. — Nagy Vince (pk): Halljuk a szónokot!) Mélyen t. Nemzetgyűlés Az előbb már belekezdtem abba a témába, hogy az ország gazdasági helyzete sok mindent megfontolás tárgyává kell, hogy tegyen. Tudom azt, é$ meg kell hogy állapítsuk mindannyian, hogy azéri, 1 ami miatt ma ebben a súlyos gazdasági helyzetben mindannyian — legyen az bányamunkás, tisztviselő, földmíves, kisiparos, vagy bármilyen foglalkozású ember az országban (Egy hang a kommunistapárton: Például nagyiparos!) — együtt szén védünk és együtt kínlódunk, nagyrészben azok a kormányzatok felelősek, amelyek az elmúlt esztendők folyamán ezt az országot belehajszolták az esztelen, oktalan, minden cél nélküli háborúba. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezért, akik itt vagyunk a törvényhozásban, kivétel nélkül egyikünk sem tehető felelőssé, de egyben tisztában vagyunk azzal is, hogy ha kizárólagosan a sirámokon fogunk elindulni, a sirámokból fogjuk mindenegyes ténykedésünket elindítani, akkor újjáépítést teremteni ebben az országban nem lehet. Ezért nem kívánok részleteiben foglalkozni azokkal a jogosan kifogásoliható bűnökkel, amelyek úgy az ország vezetésében, mint az egyes rétegek szociális elesetfcsége tekintetében megnyilvánultak, hanem próbáljuk meg a javaslatot inkább konkretizálva boncolni és megnézni, hol látjuk a fő veszélyeket. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Bán iparügyi miniszter úr nemrégiben kint járt Svájcban. Ha jól vagyok értesülve — és igen sajnálom, hogy nem tudja állításom itten megerősíteni -— a külföldi tőkecsoportok igen nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar államosítás kérdése iránt (Justus Pál (szd) csóválja a fejét.) Hiába csóválja igen t. képviselőtársam ott a fejét, (Juhász István (szd): Mindenki azt csinál a fejével, amit akar!) ha nem tudok Bán miniszter úrhoz fordulni e kérdésben, akkor szabad legyen annyit megjegyeznem, hogy a pénzügyi bizottság ülésén Nógrádi államtitkár úr kérte, hogy a törvényjavaslat 1. §-át a pénzügyi bizottság ne tárgyalja, még hozzá azért ne, mert a, szövetségre« hatalmak részéről ezen 1. § ellen kifogás emeltetett és ameddig ez a kérdés tisztázva nincsen, addig kéri a pénzügyi bizottságot, és — ha jól tudom. — az előadó úr kérni fogja a nemzetgyűlést, hogy ennek félretételével és függőhentartása mellett tárgyaljuk elvileg és részleteiben a javaslatot. (Kertész Miklós (szd) előadó: Már nem kérem!) De ez a kérdés tulajdonképpen külpolitikai vonalra tartozik. (Kertész Miklós (sad) előadó: A 27. § évi mágus hó 2i-én, pénteken. á'SO tisztázza!) Nógrádi államtitkár bejelentette. (Kertész Miklós (szd) előadó: Ez a kérdés egy értekezleten tisztázódott!) Ezt köszönettel vesszük tudomásul, de ez mind nem zárja ki, hogy a 27. $ alapján is úgy a szövetséges hatalmak, valaimrnt — .amire igen t. képviselőtársaim a fejét csóválta — igenis a külföld is igen nagy érdeklődéssel ne kísérje ezt a javaslatot. Jegyzékek jöttek a szövetséges hatalmak részéről, érdeklődések a semleges hatalmak részéről. Olyan kérdéseket érintettünk ebbe n a javaslatban, amelyeknél sajnos, nem tudjuk megállapítani, hogy mi lesz azok hordereje. Tudjuk azt, hogy külföldi segítségre szorulunk. Tudjuk azt, hogy kapunk külföldi segítséget, egyelőre UNRRA-segítséget élelmiszerszállítmányok formájában, kapunk segítséget gyógyszerekben, de az az érzésem, hogy ezek az élelmiszer- és gyógyszersegítsiégek a mindennapi pusztulásnak az elkerülését jelentik, ezek a nagy szükségletekhez képest csak alamizsnák, de nem oldják meg az ország gazdasági nehézségeit, (Ügy van! Ügy van! a pártonkívüli képviselők soraiban.) mert áruhitelek nélkül ezt az országot nem lehet talpraállítani. (Ügy van! Ügy van! a pártonkívüli képviselők soraiban és a kisgazdapárton ) Áruhiteleket pedig nemcsak a szövetséges hatalmaktól kell kapnunk, hanem máshonan is, mert van Európának számos semleges állama, amelyek igen nagy tőkefelesleggel rendelkeznek és ezeket a tőkéfeleslegeket szívesen bocsa* tanúk egy demokratikus, új Magyarország életképességének, biztosítása céljából rendelkezésünkre. (Ügy van! Ügy van! a pártonkwüli képviselők soraiban.) Még egy félreértést szertnék tisztázni, mélyen t. képviselőtársaim. Többször emlegettük itt ezeket a szavakat: tőke és kapitalizmus. Azt hiszem, egyikük sem tételezi fel rólam és én sem tulajdonítok saját személyemnek olyan jelentőséget, hogy bárki megvádolhatna azzal, hogy én itt külföldi kapitalista érdekeket kívánok szolgálni. (Felkiáltások a kommunisfaés a szociáldemokratapárton: A hazait! — Ratkó Anna (kp) : A. belföldit! — Marosán György (szd): És a hazai nincs összekötve a külföldivel?) Kedves Ratkó képviselőtársam, engedje meg, hogy erre is rátérjek. (Ratkó Anna (kp): Na, na! — Az elnök csenget.) Nem fogok szégyenkezni senki előtt sem, kitérek mindenre, erre is rá fogok térni. (Marosán György (szd): Nem szégyen kapitalistának lenni, csak kellemes! — Derültség a szociál' demokratapárton.) Ami a külföldet illeti, azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy a kártalanítás kérdésével kapcsolatban figyelembe kell venni azokat az érdekeket, amelyek a jövőben lehetővé teszik, hogy a tőke ebbe az országba még egyszer bejöjjön. Mennyire igaza van a javaslatnak is ebben a kérdésben, amikor az indokolásban kifejezésre jut, hogy vagy meg tudjuk oldani kielégítően a kártalanítás kérdését, vagy az ország hitelét tesszük kockára; de a javaslat egyúttal azt is leszögezi, hogy sajnos, a kártalanítás kérdésének mostani tisztázatlansága a javaslatnak egyik fő és nagy hibája. Mélyen t. Nemzetgyűlés! A javaslat három főliibáját a következőkben vagyok bátor öszszefoglalni. Az első a külföldi részvényesek ügyének tisztázatlansága, — az előadó úr megnyugtatott, hogy a 27. § utal erre, szerény vé-
