Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-38

251 A nemzetgyűlés 38. ülése 19i6, leményem szerint azonban ezzel a kérdés még nincs teljességgel lezárva — ,a második a kártalanítás mérvének nem ismerése, illetve elökészítetlensége, a harmadik a II. fejezet 4. §-ána!k, vagyis a karbidgyárak államosításának vétkes mulasztása indokolása. T. Nemzetgyűlés! Ezek olyan tényezők, amelyek indokolttá tennék, hogy a miniszter úrnak a javaslatot visszaadjuk és ezeknek a kérdéseknek tisztázására, gondom előkészíté- sere kérjük fel. (Közbeszólások a kommunistaés a szociáldemokratapárton: Nem adjuk viszsza!) Hangsúlyozom, mi nem kívánunk ilyen messzire menni ebben a kérdésben, de amikor ezeket a hiányokat újból leszögezem, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy rést látok ezeknek a kérdéseknek nyitva hagyása miatt, s ez veszélyeztetni látszik azt az elvi álláspontot, amely pedig az ország hitelképessége szempontjából okvetlenül fontos. Az államiháztartás teherbíróképességét olyan nagy mértékben teszi ez a javaslat próbára az aktívák és passzívák kellő ismerete nélkül, hogy szerény megállapításom szerint vagy a magántulajdon elvétől kell eltérnünk, vagy pedig, mint az előbb is mondottam, az ország közhitelét kellene kockára tenni. Magyarország nemzeti vagyona, 1930-ban 34.7 milliárd pengő volt, a bányászatra és kohászatra másfélmilliárd pengő esett. Ha levonjuk a kohászatra eső értéket, megállapíthatjuk, hogy a szorosan vett szénbányászatra, eső nemzeti vagyon 1.1 milliárd aranypengő volt 1930-ban. Ha ehhez hozzávesszük az azóta, tehát 1930— 44 között a szénbányászatban eszközölt nagyarányú beruházásokat, akkor, ezt az összeget 1.4 milliárd aranypengőre, tehát kereken 250 millió dollárra kell becsülni. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, mindannyian ismerjük az ország jelenlegi pénzügyi helyzetét, ez nem szorul bővebb magyarázatra. Ehhez legfeljebb azt vagyok bátor hozzáfűzni, hogy nemcsak a kártérítési teherrel kell az államnak számolnia, hanem óriási pénzügyi feladat hárul az államra abból is, hogy a meglévő bányákat fejlessze, új sziénterületeket tárjon fel, új területeken bányákat nyisson; mindez óriási pénzügyi erőfeszítéseket jelentÉhhez csatlakozik még éz a kockázat is. Arra» hogy ez a 250 millió dollár hogyan oszlik meg belföldi és külföldi vagyon alapján, megfelelő megbízható számadataink nincsenek, bár van egy melléklet csatolva a javaslathoz, ne vegyék azonban rossznéven az igen t. előkészítő urak, ha egy ilyen mellékletet nem tudok hitelesnek elfogadni és újból csak a javaslat pongyolaságát tudom említeni. Megjelent ugyanis egy hivatalos közlemény, amely a következőképpen szól (olvassa): Érdekeltségi arányok a bányáknál. Az iparügyi minisztérium a következők közléslát kérte: A szénbányák államosításával kapcsolatban benyújtott törvényjavaslat mellékleteinek és ahhoz csatolt kimutatásoknak a külföldi érdekeltségeket felsorolt részei hírlapi ismertetésében i lényegbevágó közlési tévedés történt, mert a vonatkozó számokhoz adott és a szovjet érdekeltségeket feltüntető részekhez kapcsolt csillag alatti magyarázatot nem közölték. így például a Kimamurányi—•Salgótarjáni Vasműveknél feltüntetett 14.7 százalék szovjetérdekeltség 0.3 százalékot jelent, a Salgótarjáni Kőszénbanyánál az érdekeltség pedig 14.3 százalék helyett 0.001 százalékot tesz ki, tehát ez egy elenyésző ezrelék. Hasonló eltérések mutatkozévi május hó 24-én, pénteken. 252 nak a többi adatoknál is. (Egy hang a pártonkívüli ellenzékiek soraiból: Szép kis tévedés!) Ezt a közleményt a Magyar Távirati Iroda adta ki. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, ehhez különösebb kommentár nem szükséges. (Nagy Vince (pk): Jó előkészítés. Ez is olyan, mint a békeelőkészítés ! — Kertész Miklós (szd) előadó: A lapok közlóséneik helyreigazítása! — Nagy Vince (pk) : A melléklet helyreigazítása! Ilyen ezrelékes reményeink vannak a nó békére! — Egy hang a szociáldemokraták soraiból: Ne izguljanak! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Nagy veszélyt látok abban is, hogy a külföldi és belföldi részvényesek között a kártérítésnél lényeges különbséget teszünk.^ Saját állampolgáraink érdekeinek megvédése elsősorban sajátmagunkra tartozik. Nem szabad, hogy a külföldi tőke előnyösebb elbírálás alá kerüljön, mint a belföldi, bár elismertem az előbb azt, hogy a külföldi tőkére igenis nagy mértékben szükségünk van ; de legyen szabad itt rámutatnom arra, hogy azok a belföldi tőkék, amelyeket egy józan kártalanításnál a szénbányák államosításával kapcsolatban újból be lehet vetni az újjáépítésbe, sokkal előnyösebben, sokkal helyesebben tudják ^megtalálni azokat az utakat, ahol az újjáépítéssel, a termelés fokozásával, a helyi ismeretek szükségességével el tudiák a kérdéseket bírálni. (Egy hang a pártonkívüli ellenzékiek soraibói: És mini külföjldi [tőkék jelentkeznek, ha elriasztják! — Egy hang a kommunistapárton: Nagyon profit-szaga van ennek! — Zaj. — Az elnök csenget.) Az aktivá és a passzíva kérdésénél rá kell világítanom, 'hogy a szénbányászat eddig, ellentétben a javaslat indokolásával, úgy szerepelt, mintha Magyarországon monopólium lett volna. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent az a szó: »monopólium«. Hetvenhárom barnaszénbánya van Magyarországon, öt feketeszénbánya, összesen kilencvennyolc szénbánya működött ezideig Magyarországon. Ezek nem egy vállalat tulajdonában voltak, tehát magában az, hogy volt egy egészséges verseny, volt konkurrencia, kizárta annak lehetőségét, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban monopóliumról lehessen szó. (Zaj és ellentmondások a kommunistapárton- •— Németny Jenő] (pk)r^ Most is a szén indítja meg mindig a drágítást! Az kezdi, nem Halter Béla! — Egy hang a kommunistapárton: Megértették egymást! — Zaj.) Én várok uraim» nekem van időm. Elnök: Kérem a képviselő urat, folytassa beszédét. Halter Bélia (pk): Meg kell állapítanunk: monopóliumról ebben a tekintetben nem lehet szó. A javaslat indokolása megállapítja, hogy külföldről szenet nem fognak nagy mértékben behozni engedni s a rentabilitást így kellőkép ellenőrizni tudják. A szénbányászat ugyanis az elmúlt időkben nem volt mindig olyan rentábilis foglalkozás a külföldi verseny folytán. (Justus Pál (szd): Szegény bányakapitalizmus! — Marosán György (szd): Akkor örülni kell, hogy megszabadulnak a bányáktól! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Halter Béla (pk): Kedves képviselőtársam, méltóztassék az indokolást elolvasni. (Nagy Vince (pk): El kell olvasni!) Az indokolásban benne van. Ha nem méltózitiatotft elolvasni, ak-