Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

201 A nemzetgyűlés 37. ülése 1946. melésnek olyan ágai, ahol nem a nagytőkések üzleti politikája teremt ilyen monopol helyze­tet, hanem ahol a monopol helyzet egy kész adottság. Ilyen a helyzet a szénbányák terén, amelyekről az előttünk fekvő törvényjavaslat szól. Általában minden, a föld méhében lévő ásvány-, vagy fém-, vagy akár energiaforrás kihasználására létesült vállalkozás monopol­vállalkozás, mert nyilvánvaló, hogy a föld mé­hében lévő szénmennyiség adott mennyiség, amely nem növelhető. Nyilvánvaló, : hogy a vízesésekben lévő energiamennyiség, amelyet villamosításra lehet felhasználni, ugyancsak nem növelhető. Fejlődjék a technika még oly rohamlépésekkel is, nem hiszem, hogy akadna egy fantáziadús ember, — hacsak nem elme­beteg — aki el tudja képzelni, hogy egyszer egy új Niagararvízesést teremtünk azért, hogy abból energiaforrást nyerjünk a villamosítás számára. A Magyar Függetlenségi Front programm­jában benne foglaltatik többek között a föld méhe kincseinek szocializálása, illetve államo­sítása is. A Függetlenségi Front Szegeden megalkotott programmjában egyedül csak egyet kifogásolok és ez alapos kifogás, meg­mondom, éppen most, ezzel a javaslattal kap­csolatban, nevezetesen hogy megfeledkeztek a névre szóló részvények azonnali, sürgős meg­alkotásáról. Ez a kérdés éppen e javaslattal kapcsolatban válik időszerűvé. A Függetlenségi Front programmját én jó programúinak tartom és ezt az egész ország felszabadulása után minden párt vezetősége elfogadta* sőt, tovább megyek, ezzel a pro­grammal indult, illetőleg e Programm meg­valósításának szándékával indult a koalíció valamennyi pártja a választási küzdelembe. Így mi, független kisgazdák is vállaltuk ezt a koalíciós programmot és ehhez kaptuk meg a7 ország dolgozó népének bizalmából a több­séget. Ez a megállapítás önmagában azt jelenti? hogy tulajdonképpen teljesen felesleges lenne ennek a javaslatnak — vagy a később és re­mélem, igen gyors sorrendben benyúj­tandó további szocializálás! javaslatoknak — tárgyalása során minden indokolás és min­den vitatkozás. Vannak azonban még a be­nyújtást megelőző időkből olyan tendenciák, hogy rnégis alaposabban foglalkozni kell a kér­déssel. Ne méltóztassanak rossznéven venni, ha akkor, — amikor ezt megállapítom, — egé­szen természetes, hogy a nagytőke urai, még talán fullajtárjai sem örülnek túlságosan en­nek a javaslatnak, — egy olyan klasszikus ha­sonlatot idézek, amelyet én legkorábban ez­előtt tíz esztendővel ebben a Házban egy pau­képviiselőtől, Geiger Miklóstól, 76 legutóbb pedig Rákosi miniszterelnökhelyettes úrtól hallot­tam. Egészen természetes ugy-e, hogy a mo­csárlakók és a körülötte kuruttyoló békák nem szoktak mocsár-díszpolgárságot adni an­nak a mérnöknek és azoknak a munkásoknak, akik a mocsarat le akarják csapolni. Vannak azonban itt jóhiszemű aggrályok is és én a továbbiak során szíves türelmükkel ezeket az aggályokat igyekezem pártom szem­pontjából megvizsgálni és amennyiben sze­rény képességeimtől telik, azokat el is oszlatni. Az első, a legtöbbet hangoztatott dolog a magántulajdon kérdése. Mi egy, a magántu­lajdoni elv alapján álló párt vagyunk és egyi­künkben-másikunkban bizonyára felmerült az évi május hó 23-án, csütörtökön. 202 az aggály, vájjon nem jelent-e részünkről elv­feladást ennek a javaslatnak elfogadása. Van­nak, akiknek vallási aggályai vannak, mert azt mondják, hogy a magántulajdon szentség. (Mozgás.) Én a leghatározottabban azt vála­szolhatom ezekre az aggályokra, hogy nincs rájuk szükség. Nemcsak azért, mert a Magyar Függetlenségi Frontnak prognamtmját 77 Szege­den az Űrnak egy felszentelt katonája, egy fel­kent katolikus pap, Balogh államtitkár úr kö­tötte meg és ő, mint a kánonjog alapos isme­rője, nálunk, laikusoknál biztosan jobban tudta, hogy a magántulajdon milyen mérté­kig szentség és nyilván ismerte az én igen t. Katona Jenő barátomnak, a magyar haladó ka­tolicizmus megalkuvás nélküli és elvben kö­vetkezetes t harcosának Aquinói Szent Tamás magántulajdoni elvéről írott remek kis tanul­mányát, ismeri Aquinói Szent Tamásnak az állásfoglalását is, aki a magántulajdonnak a római jog merev, statikus, jogi értelmezésé­vel szemben egy dinamikusabb, mozgathatóbb, szűkíthetőbb magánjogi elvet állított fel, mond­ván, hogy mindenkinek magántulajdonára lát­hatatlanul intabulálva, bekebelezve van a dol­gozó embereknek tisztes béréhez, tisztes meg­élhetéséhez és boldogulásához váló joga. De nem szenved a magánjog elve sérel­met, szigorú polgári-, y civiljogi szempontból sem. Nem aduik fel elveinkből semmit ennek a javaslatnak elfogadásával még politikai, taktikai okoból sem tagadjuk meg azokat. Mint a magántulajdon elve alapján álló pártnak — de hiszen ez minden pártnak ter­mészetesen törekvése — célunk és szándé­kunk, hogy minél több és még A több harcos párthívünik (tegyen,.. Az a népmozgalom, amely Tildy Zoltán és Nagy Ferenc vezetése alatt éppen a kiartlelkaipitailizmus kiuzsorázó rendszerével szemben jött létre, a imagánW tulajdoni elv alapján áll, de nem yállalkoz­hatik arra, hogy hulláimtörő legyen ~a nagy­kapitaílizimus kis korallszigetiét védendő, ,, a nincstelenek'óceánjának áradása ellen. Politikánknak tarra kell i irányulnia ; és arra is fog irányulni, hogy éppen ebiben a magyar köztársaságban a rendelkezésre álló javakból minél több ember mondhasson valamit magáénak, a maga tulajdonának« Ezért küzdöttünk a földreformért, ezért váló-» sítottuk meg a koalíció többi pártjaival egyetértésben, hogy pár ezer kiválasztott helyett a dolgozók százezrei váljanak tulaj­donosokká. (Éljenzés, helyeslés és taps a Ház minden oldalán.\ Ezért fogjuk tisztessége­sen, becsülettel és fenntartás nélkül támo­gatni a magyar munkásságot, a miagyjar munkásság pártjait azokban a törekvéseik­ben, amelyek a dolgozó népnek és osakis annak érdekével összhangban állanak. (TaPs a Ház minden oldalán.) Ezért fogunk arra törekedni, hogy minél több magyar dolgozó­nak, munkásnak, bányásznak,^ értelmiségi­nek és tudósnak saját háza és saját telke legyen. (Úgy van! Ugy van! Taps a Ház minden oldalán.) Mert mi nem idegenforga­lomra beállított, nem bankett-Magyarországot akarunk építeni, hanem a dolgozó kisemberek országát és ezeknek a magántulajdonát véd­jük. (Taps minden oldalon-) Nyíltan megmondom, ne féltse tőlünk a magántulajdont senki. Hallok bizonyos ma­gántulajdont védő egyesületekrlőUí is. Mi a ma­gántulajdont igenis meg: fogjuk védeni. Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents