Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-6

18Î A nemzetgyűlés S. ülése 1945. ê% egész magyarságnak századok óta s így ter­mészetesen ennek a nemzetgyűlésnek is. Ezen­felül^ mindnyájan idehoztuk a magunk gond­jait és keserűségeit is a súlyos helyzet miatt, és mindnyájan — talán emberi adottságból — nagyon szeretnénk, ha lehetne valakit, jelen­lévőt okolni ezekért a bajokért, de én nagyon szeretném figyelmeztetni -nemcsak a nemzet­gyűlést, hanem az egész nemzetet, hogy ami­kor mai bajaink, nyomorúságunk és keserű­ségünk okait keressük, ezeket az okokat ne egymásban lássuk és egymásban keressük, ha­néni annak a körszaknak bűneiben és mulasz­tásaiban, amelyet — remélem — örökidőkre le­zártunk Magyarország történetében. (Ügy van! Ügy van! — a kisgazdapárt oldalán.) Szeretném .még^ figyelmeztetni a nemzetet arra, igyekezzék mindenki, aki a legkisebb fe­lelősséget érzi magában az élet bármelyik te­rületén éljen, fékezze ött. 'a maga környezeté­ben, az elégedetlenség túlzásait, mert ha az elégedetlenség nagy túlzásokban jelentkeznék akár a gazdasági életben, akár a nemzeti élet bármelyik területén, csak prolongálnánk a magunk szenvedéseit, de nem tudnánk megol­dani azokat a kérdéseket, amelyeknek megol­dásától várjuk épp ezeknek a szenvedéseknek csökkentését és megszüntetését. Ne felejtse el senk'i Magyarországon, hogy milyen mélyről jöttünk és hogy mégis tettünk már néhány lépést a fejlődés terén. Én jól em­lékszem arra — és el is mondtam azt egy-két helyen .— hogy amikor itt Budapesten, felsza­badíttatván, felkerültünk a pincékből 103 ron­gyosan, piszkosain és éhesen, valalhány emberrel találkoztam, még a gránátok zúgása közben a, pesti utcán, mindenkinek az arcán a megelé­gedésnek és az örömnek jeleit láttam, kivéve azokat, akik azokban a napokban temettek ta­lán valakit vagy akiknek családi életét szét­szaggatta ez a kegyetlen idő; általában azon­ban az emberekben volt valami elégedettség, pedig éheztünk, fáztunk, nyomorogtunk és életünket még bizonytalanná tette a felettünk zúgó háború. S ma már elégedetlenek vagyunk, olvan körülménvek közt is, amelyekért akkor hálát adtunk volna az Istennek! (Üoy van! a kisgazdapárt oldalán.) Amikor az elégedetlen­ség tüze bennünket magunkat is éget, ne fe­lejtsünk el soha rágondolni arra. hogy honnan jött fel, milyen mélyről jött fel ez az egész nemzet és a nemzeti társadalom. Varga Béla igen t. kénviselőtársam azt mondta, hogy meg kell tanulnunk kormány­pártinak lenni. Hadd jelentsem ki a kormány nevében, hogy ebben a tekintetben a nemzetgyű­lés minden pártja jól vizsgázott e vita során. De még egyet kell megtanulnunk, igen t. Nem­zetgyűlés, meg kell tanulnunk a koalíciós r kor­mányzás metodikáját, nemcsak a kormányon belüi, hanem meg kell tanulniok ezt maguknak a pártoknak is. Ez azt jelenti, hogy sok dolog­ban önként korlátoznunk kell magunkat és fe­gyelmeznünk kell Önmagunkat. (Taps a kis­gazdapárt oldalán.) Le kell mondanunk bizo­nyos jogokról és aspirációkról, amelyek ege­szén helyénvalók és igazságosak a ipart kere­tén belül, de le kell mondanunk azért, hogy megalapozhassuk e lemondás és fegyelmezett­ség útján a jövendő teljes szabadságának alap­jait. Jól esett, t. Nemzetgyűlés, hogy egyetértünk legfőbb kérdéseinkben, elsősorban a külpoliti­kai irányvonal tekintetében. Itt Ea3k László 'igen t. képviselőtársam azt mondta egy mon ­december hó 6-án, csütörtökön. 182 datban, hogy itt-ott bizonyos tartózkodást lát az új magyar demokrácia megítélése tekinte­tében. Mi nyugodtan és Öntudatosan rábízzuk a mi megítéltetésünket az időre és cseleke­deteinkre. Meg vagyunk győződve arról, hogy ennek az _ öntudatos és eggyéforrott magyar demokráciának a cselekedetei ország-világ előtt bizonyítani fogják, hogy Magyarorszá­gon valóban demokrácia van és hogy Magyar­ország valóban szakított bűnös múltjával. (Ál­talános taps.) Nagyon jól esett hallanom azt az egyet­értést az elszántságban is, amely a nemzetgyű­lés minden pártja részéről megnyilvánult a földreform megvédelmezése-tekintetében, Még­egyszer megismétlem: ezt a földreformot az egész nemzet fogja megvédelmezni (Altalános taps-) küzdelemben is, ha kell, minden táma­dással szemben. Meg fogja védelmezni jó ter­melési politikával, jó munkával, az újgazdák mély meggyökereztetésével abban a földben, amelyet nekik a nemzet juttatott Rajk László képviselőtársam tett egy meg­jegyzést arra vonatkozólag, hogy az ország egyes területein szinté roham indult az új gaz­dák ellen, még a nyugatról most visszatérő földbirtokosok részéről is. Kérem képviselőtár­samat.^ hogy h& ilyen konkrét adatok vannak birtokában, bízza nyugodtan a kormányra azo­kat az erélyes cselekedeteket, amelyekkel mi az új gazdákat háborítatlan birtoklásukban feltét­lenül meg fogjuk védelmezni. Egyetértünk a reakció elleni harc tekintc tében is. Egyetértünk abban, hogy a kormány­zatnak nagyon határozott eszközökkel kell a reakcióval szemben fellépnie. A fasizmus és a reakció még^csak hatalmi vereséget szenvedett, hatalmi pozícióit veszítette el az országban, szelleme és fertőzete itt van közöttünk. (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokrata- éÈ a kom­munistapárt oldalán.) Néha egészen megdöb­benten és értetlenül nézek becsületes, jó ma­gyar emberekre^ akik egyes alkalmakkor szinte' nem is tudják, mit moifáanak vagy mit cselekszenek, és ott látom mögöttük a reakció sötét kezét, amely befolyásolja, őket. (Ügy van! — Taps a kommunista párton.) Révai tisztelt képviselőtársam azt mondta, hogy a nemzet nem áll szemben elég keményen a reakcióval. A kormányzat és a nemzetgyű­lés keményen áll szemben a reakcióval. Hogy a nemzet is keményen és öntudatosan^ állhasson szembe vele, ahhoz bizonyos nevelő és^ felvi­lágosító munka elvégzésére van szükség. Ne méltóztassék elfelejteni, hogv ez a nemzet lé­nyegében évtizedeken keresztül el volt zárva a világtól. Nem volt alkalma arra. hogy a való helvzetet és az igazságokat — különösen a leg­utóbbi négy-öt esztendőben — megismerje. El volt zárva az eszmeáramlatoktól is, amelyek nem érkezhettek el hozzánk a maguk tisztasá­gában, amelyekről gondoskodtak egyesek, hogv torzképként álljanak a nemzet előtt. Ezen a té­ren türelemre és komoly nevelőmunkára van szükségünk. Helyesen mondta Révai József, hogy a ne­velők nevelésére is szükségünk van, hozzá­tette azonban, hogy ezen a téren semmi sem történt, különösen Budapesten. Emlékezem rá, hogy magam is résztvettem egy tanfolyamnak nevezett nagy összejövetelen, amelyen körül­belül ötezer budapesti pedagógus jelent meg. Lehet, hogy Révai József képviselőtársam ezt a tanfolyamot is semminek mondja, de ezen a tanfolyamon Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­12*

Next

/
Thumbnails
Contents