Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-5
145 A nemzetgyűlés 5. ülése Í943. a népoktatás hiányosságairól akarok beszélni, bár azt kell mondanom, hogy az egész huszonötéves ellenforradalomban egyetlenegy alkotó volt, Kléhels'berg, 82 aki iskolákat csinált a magyar népnek. Hogy azután abban nem a magyar népet és nem magyar népi szellemben oktatták, az másik kérdés. Egyet azonban kérhetnék a kultuszminiszter úrtól és ez az, hogy nagyon vigyázzunk az iskolára és az iskola szellemére, és vigyázzunk — ha szabad a magam névében beszélnem — a középiskolára. Vigyázzunk a középiskolára, amely minden fogyatékossága és bűne ellenére rendelkezik egy hihetetlen erénnyel, azzal, hogy metodikát tanított- Megtanította ,az embereket arra. hogyan kell tanulni, bogyan kell egy könyvet a kezünkbe venni. (Ügy van.[ Űffy van! a kisgazdapárt oldalán.} Mindazt, amit a középiskolában tanultunk, régen elfelejtettük már, de hogy hogyan kell tanulnunk, azt a középiskolában tanultuk meg, (Oltványi Imre (kg) és Ortutay Gyula (kg): Úgy van!) És vigyázzunk egyetemeinkre, amelyek «lsilányultak az elmúlt huszonöt esztendő alatt. A professzurákat . politikai szempontok szerint osztogatták s a másudés harmadosztályú tehetségek és tehetségtelenségek egész légiója jutott be az egyetemekre. Azt kell mondanom, hogy egy egészen különös és különleges^ kivétel Szent-Györgyi Albert igen t. képviselőtársunk, aki annak ellenére, hogy tudós, mégis professzor tudott lenni. 83 (Derült, ség.) Ennek a helyzetnek meg kell változnia. Az egyetemeket vissza kell adni a szakemberképzésnek, a tudósképzésnek és ezen a téren még valaminek: az emberképzésnek. Az emberképzésnek, amely egyetemeinknek eddig- legelhanyagoltabb területe volt. mert a Turulokban turulfiúkat, vezéreket, dominuszokat és Iközéleti nagyságokat képeztek. Mert diplomagyárakat alakítottak, úgyhogy az egyetem kapuját mindenki egv ígérvénnyel hagyta ott: mert ott az az ÁDOB-sizelIem 8 * uralkodott, amelv ÁDOB-nívót is jelentett: egy gátlás nélküli erkölcsiséget s egy szemtelen és harsány analfabétizmust. Ennek a szellemnek a mi egyetemeinken többé helye nem lehet. (Taps a Ház minden oldalán-) Varga Béla igen t. képviselőtársam azt mondta, hogy másként festett volna a magyar hadsereg és" a magyar tisztikar, ha paraszt- és ipari munkásfiúk vettek volna részt benne. Ezzel kapcsolatban legyen szabad szkepszisemnek kifejezést adnom. Én 1938-tól 1945-ig a legkülönbözőbb rangokban és minőségekben jónéhány ízben hordtam előbb az angyalbőrt, majd pedig a karszalagot. 85 Nekietoii tehát van tapasztalatom. Ha itt-ott akadtak parasztsorból származó tisztek, ezek rosszabbak voltak, mint a többiek, mert expiálniok kellett azt, hogy honnan jönnek. A lényeg nem a származáson, hanem a szellemben van, s a magyar szoldateszka szelleme olyan volt, hogy ebben csak asszimilálódni, ehhez csak hozzáidomulni lehetett. Ezért ezt a magyar szoldateszkát alapjaiban kell megváltoztatni ahhoz, hogy a hadseregről úgy beszélhessünk, mint amely a mi magyar közéletünknek integráns része, nem pedig annak állandó fenvegetnje. (Oltványi Tmre (kg): Igaza van!) T. Nemzetgyűlés! Koalícióban élünk. Az elnök úr bevezető beszédében mondta, hogy a koalíeíó komnromisszumot jelent. Bölcsen mondta, én is helyeslem, egyet azonban hozzá kell tennem. Ez a kompromisszum sohasem mehet odáig, hogy bennünket és eszményeinNEMZETGYŰLtfSI NAPLÓ I. 'Vt december hó 5-én,, szerdán, 146 ket kompromittáljon. (Ügy van! Ügy van! — Taps ß szociáldemokratapárt oldalán») Kompromisszum van, de kompromittálódás nem létezhetik. Ennek a koalíciónak egyik fundamentuma a mi szempontunkból a munkáspártok minél szorosabb együttműködése, (Taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán, szórványos taps a kisgazdapárt soraiban.) mert mi megtanultuk a weimari Németországtól, megtanultuk Ausztriától, megtanultuk Európa munkásmozgalmának tragédiájából, hogy a két munkáspártnak minden körülmények között együtt kell haladnia és — ha ellensége vagyok is minden pátosznak, különösen ezen a helyen — azt kell mondanom, fogadhatom hatvankilencünk nercéiben, 86 hogy mindaddig, amíg mi politizálunk, a munkáspártok együttműködésében részünkről soha semmiféle hiba nem lesz. (Taps a kommunista- és a szociáldemokrata-párt oldalán.) A kompromisszum nem kompromittálhat, mondottam az előbb és ennélfogva vállalnunk kell és büszkén vállaljuk is. hogy szociáldemokraták vagyunk. Hatvankilencen demokraták vagyunk minden erőszak és minden kényszer ellen, tartjuk és fenntartjuk a szabad szó és a szabad gondolkodás jogát, (Taps a szociáldemokratapárt oldalán.) a kritika sszabadságát, ami nem jelenti azt, — megint csak W e i marra emlékezzünk — hogy demokráciát kívánnánk a demokrácia ellenségeinek. (Taps a Ház minden oldalán.) Valljuk azit, t. Nemzetgyűlés» hogy szocialisták vagyunk, és feladatunk az, hogy még ma hordjunk egy-egy követ a szocializmus épületéhez. Ez a kőhordás itt, ebben a Házban, egy kissé emlékeztet egy másik kifejezésre, amelyet úgy használtak: »dacos téglahordók«, 87 de az a különbségi, amely a lekracholt dzsentri és a dzsentrifikált 'burger és másfelől a munkáspártok között van, különb" «égként jelentkezik a két kifejezés között is, amelyből az egyik komoly építő akaratot, a másik pedig a rosszhiszemű és üres frázispuffogtatást jelenti. (Taps.) A magyar nép történelmi pótvizsgára megy. 1918—19-ben egyszer csúfosan elbukott a történelmi vizsgán, most pótvizsgaalkalma van. Ha nem akar elbukni, és nem akar megsemmisülni, akkor jól kell vizsgáznia. Révai igen t. képviselőtársam 800.0Í10 kommunistáról beszélt; {Révai József (kp): Több van!) mi 820.000 szociáldemokratáról beszélünk. Ezt a tömeget nem a jobbfelé tolódás vágya és nem a radikalizálódás szenvedélye hozta ! közénk. Aki ide jött, itt is marad, és politikai létét a mi politikai létünkhöz köti, úgy tart ki mellettünk, ahogyan mi kitartunk a szociáldemokrácia mellett, (Taps a szociáldemokraták sor albán.) Igen t. Nemzetgyűlés! A szocializmusnak nincs pontokba foglalt hitvallása. De ha szabad hitvallást tennem, akkor azt így fogalmaznám erkölcsi hiszekegyünk gyanánt^ Hiszünk az értelemben, hiszünk a tisztességben és hiszünk abban, hogy jó és igaz ügyet szolgálunk- (Általános helyeslés és taps minden oldalon. — A szónokot sokan-üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi István (kg) iegyző: Kovács Imre. f j Elnök: Kovács Imre képviselő urat illeti a szó. Kovács Tmre (pr>): T. Nemzetgyűlés! Minden Programm annyit ér. amennyi megvaltV 10
