Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-30
1H7 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946. évi május hó 9-én, csütörtökön. 1048 képpen alakul is a magyar sors, az a magyar társadalom számára, a magyar közvélemény számára elviselhető legyen. Ha a magyar békecélok tekintetében bármilyen döntés is megrázza a magyarság be^'ső akaraterejét, megrázza a magyarságnak azt az igyekezetét, amellyel az ország újjáémtésén, a társadalom felemelésén fáradozik, akkor — t. Nemzetgyűlés — a békekötés számunkra nem lesz áldás. Bármi történjék is. bármilyen döntés történjék is, a ^magyarságnak élnie keil, (Fillér László (pk): TTgy van! — Taps.) a maga feladatát, teljesítenie kell, éppen ezért fogadig higgadtan, nyugodtan -és fegyelmezetten az elkövetkezendő napok, hetek vagy hónapok eseményeit. (Taps a Ház minden oldalán.) • Azokhoz pedig, akik lónak látják a magyarság külpolitikai érdeklődésén, idényein. betlteŐ érzelmein keresztül a maguk népszerűségé: énpen ezekben az. időkben növelni, csak az a kérésem, tekintsenek el most ettől a törekvésüktől, tekintsenek el. mert az egyéni vagy politikai csoportbeli népszerűség növelésére való törekvés mérhetetlen károkat okozhat a nemzetnek. (Marosán György (szd): Hazaárulás!) Ebben a tekintetben kell ma a legfegyelmezettebbnek, a legönmegtartóztatóbbnak lenni. A moszkvai út nagy biztonságérzetet ad nekünk magyaroknak és gyümölcsözni fog a jövőben egészen bizonyosan, A moszkvai út nagyjelentőségű esemény az új magyar külpolitika történetében és eredményeit, értékét ebben a pillanatbán még a mi meglátásaink alapján sem lehet telies egészében felmérni. Ahosryan az idő múlik, ahogyan a-politikai helyzet alakul, űgv focink csak meglátni, hogy milyen na^y jelentősége volt ennek az útnak. , Tiszteletté*!' kérem a nemzetgyűlést, szíve=kerHék a moszkvai útról elmondott beszámolómat ezzel a néhány záró-szóval elfogadni. (Hosszantartó élénk, helyeslés és nagy taps a kommunistapárt, a sznciáldemokratapárt, a parasztpárt és a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Folytatjuk a törvényjavaslat tárgya/l ásat. Szólásra következik 1 ? Malasits Géza jegyző; Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzete-vűlés! A miniszterelnök úr szavait é» megállapításait nemcsak magamévá teszem, de nekem is szent meggyőződésem, hosry a nárisi akta nem lezárt akta, hanem folytatása lesz a béketárgvalásoknn is, ahol a magyar ügy, a magyar munkásság és parasztság ügye szerintem nem foselbukni. Magam is lehetetlennek tartom, hogy kilencvenöt, sőt maidnem száz százalékban színtiszta, magyarlakta területeket tőlünk elcsatoljanak. Tözártnak tartom ezt azntán, amit. fiz elmúlt huszonöt esytendő alatt ennen a nagyhatalmak képviselői parlamentiükben, a világsajtóban és má.sutt is elmondtak. Ezekután rátérek a törvényjavaslatba. A törvényjavaslatot elfogadom, de meg kell mór-dánom azt is, hogv amikor a köztisztviselő 1 ' részére, akik megsértik az alaptörvénveket, börtönt biztositnnk, ugvanakkor a kormán vázainak gondoskodnia kellene arról, hogv a kö?tisj'/i'vi's.plők necs^k börtönt, ha^em ^p-nrtpc. gs tisztességes megélhetést is kapjanak. (Helyeslés a perton^ívi'li ellenzékiek sora^ha^.) Lehetetlen megkívánni a köztisztviselőktől, hogy betartsanak alaptörvényeket akkor, amikor éheznek, amikor már az utolsó rongyaikat viszik piacra, amelyek szintén el fognak fogyni. Nem kívánhatjuk tőlük azt, hogy meg ne tévedjenek és ne vétkezzenek. (Zsedényi Béla (pk): Segítsük elő a korrupciót?!) Az emberi alapjogok törvényesen csak akkor biztosíthatók, ha társadalmunkat intézményesen, igazságosan berendezzük. Idestova egy esztendeje mar annak, hogy a parasztok és a munkások képviselői, sőt Nagy Ferenc miniszterelnök úr szavai szerint, a parasztok és munkások miniszterei ülnek itt. de a magyar társadalom igazságos berendezése tekintetében komoly intézményes lépések a mai napig még nem történtek. Az emberi alapjogok jelentik az embernek az élethez való jogát. Meg kel! állapítanom, hogy bár a múlt bűneinek folyományaképpen, de demokráciánkban a munkásság óriási zöme ma munkanélküli, kenyér nélkül van és képtelen mindennapi életét fenntartani. Ameddig a munkásság számára a munkaalkalmak biztosítva nincsenek és ameddig a munkásság mindennapi kenyere nincs meg, addig hiába hozunk alaptörvényeket, mert -a munkásság csak kínlódik, vergődik és szenved. T. _Nemzetgyűlés! Arra kívánok rámutatni, hogy á földmunkásság zöme május közepén munka nélkül áll. Ilyenkor már régen munkában volt a múltban, ma azonban munkaalkalom hiányában kénytelenek falvaikban vergődni, kínlódni és a kilónkint ötmillió pengős kenyeret megfizetni. Kérdem, vájjon tűrhetjük-e ezt, helyes-e ez? Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a földmunkásság megint kénytelen lesz munkáját eladni éhbérekért, kénytelen lesz megint olyan aratást, földmívelési szerződéseket vállalni, amelyek tönkreteszik őket és akkor hiába beszélünk alapjogokról, emberi jogokról, ha nem gondoskodunk olyan intézményes berendezésről, amely lehetetlenné teszi a munkásság kizsákmányolását. Ez az egyik része a do1 ognak, T. Nemzetgyűlés! A másik része ,a dolognak az, hogy a nagyipar, a nagytőke terén szintén még^ mindig adósak vagyunk azokkal az intézkedésekkel, amelyek kizárják ugyancsak a munkásság kizsákmányolását, kizárják az árdrágítás lehetőségét és ezáltal az egész magyar nép megsarcolását. T. Nemzetgyűlés! Azok a monopóliumok, amelyek fennálltak a reakciós rendszerben, a mai napig is változatlanul érvényben vannak. Tökéletesen közömbös az, hogy helycsere történt a személyekben- a vállalatokban, a kartellekben, a gyáripari üzemekben. Tökéletesen közömbös, mert' monopóliumuk révén épúgy fosztogatják a magyar népet ma is, mint ahogy fosztogatták eddig. Csak egyre kívánok rámutatni. Egy ásóért a földmunkásnak 75 kiló kukoricát kell fizetnie. Egy kapáért a földmunkásoknak 75 kiló kukoricát kell adniok, hogy tudjanak dolgozni és családjuknak kenyeret adni. T. Nemzetgyűlés! Ezek az emberi alapjogok rákfenéi, mert ha nem tudjuk biztosítani a munkásság kizsákmányolásának és a magyar nép megsarcolásának kizárását, akkor alapjogokról hiába beszélünk. Az én -zent meggyőződésem szerint rá kell térnie a kormányzatnak és a nemzetgyűlésnek arra, hogy meg valósítsa Magyarországon intézményesen az igazságos vagyon-, az igazságos
