Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

1H7 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946. évi május hó 9-én, csütörtökön. 1048 képpen alakul is a magyar sors, az a magyar társadalom számára, a magyar közvélemény számára elviselhető legyen. Ha a magyar békecélok tekintetében bár­milyen döntés is megrázza a magyarság be^'ső akaraterejét, megrázza a magyarságnak azt az igyekezetét, amellyel az ország újjáémtésén, a társadalom felemelésén fáradozik, akkor — t. Nemzetgyűlés — a békekötés számunkra nem lesz áldás. Bármi történjék is. bármilyen döntés tör­ténjék is, a ^magyarságnak élnie keil, (Fillér László (pk): TTgy van! — Taps.) a maga fel­adatát, teljesítenie kell, éppen ezért fogadig higgadtan, nyugodtan -és fegyelmezetten az el­következendő napok, hetek vagy hónapok ese­ményeit. (Taps a Ház minden oldalán.) • Azokhoz pedig, akik lónak látják a ma­gyarság külpolitikai érdeklődésén, idényein. betlteŐ érzelmein keresztül a maguk népszerű­ségé: énpen ezekben az. időkben növelni, csak az a kérésem, tekintsenek el most ettől a tö­rekvésüktől, tekintsenek el. mert az egyéni vagy politikai csoportbeli népszerűség növelé­sére való törekvés mérhetetlen károkat okoz­hat a nemzetnek. (Marosán György (szd): Ha­zaárulás!) Ebben a tekintetben kell ma a leg­fegyelmezettebbnek, a legönmegtartóztatóbb­nak lenni. A moszkvai út nagy biztonságérzetet ad nekünk magyaroknak és gyümölcsözni fog a jövőben egészen bizonyosan, A moszkvai út nagyjelentőségű esemény az új magyar kül­politika történetében és eredményeit, értékét ebben a pillanatbán még a mi meglátásaink alapján sem lehet telies egészében felmérni. Ahosryan az idő múlik, ahogyan a-politikai helyzet alakul, űgv focink csak meglátni, hogy milyen na^y jelentősége volt ennek az útnak. , Tiszteletté*!' kérem a nemzetgyűlést, szíve=­kerHék a moszkvai útról elmondott beszámoló­mat ezzel a néhány záró-szóval elfogadni. (Hosszantartó élénk, helyeslés és nagy taps a kommunistapárt, a sznciáldemokratapárt, a parasztpárt és a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Folytatjuk a törvényjavaslat tár­gya/l ásat. Szólásra következik 1 ? Malasits Géza jegyző; Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzete-vűlés! A miniszterelnök úr szavait é» megállapításait nemcsak magamévá teszem, de nekem is szent meggyőződésem, hosry a nárisi akta nem lezárt akta, hanem folytatása lesz a béketárgvaláso­knn is, ahol a magyar ügy, a magyar mun­kásság és parasztság ügye szerintem nem fos­elbukni. Magam is lehetetlennek tartom, hogy kilencvenöt, sőt maidnem száz százalékban színtiszta, magyarlakta területeket tőlünk el­csatoljanak. Tözártnak tartom ezt azntán, amit. fiz elmúlt huszonöt esytendő alatt ennen a nagyhatalmak képviselői parlamentiükben, a világsajtóban és má.sutt is elmondtak. Ezekután rátérek a törvényjavaslatba. A törvényjavaslatot elfogadom, de meg kell mór-­dánom azt is, hogv amikor a köztisztviselő 1 ' részére, akik megsértik az alaptörvénveket, börtönt biztositnnk, ugvanakkor a kormán vá­zainak gondoskodnia kellene arról, hogv a kö?­tisj'/i'vi's.plők necs^k börtönt, ha^em ^p-nrtpc. gs tisztességes megélhetést is kapjanak. (Helyes­lés a perton^ívi'li ellenzékiek sora^ha^.) Le­hetetlen megkívánni a köztisztviselőktől, hogy betartsanak alaptörvényeket akkor, amikor éheznek, amikor már az utolsó rongyaikat vi­szik piacra, amelyek szintén el fognak fogyni. Nem kívánhatjuk tőlük azt, hogy meg ne té­vedjenek és ne vétkezzenek. (Zsedényi Béla (pk): Segítsük elő a korrupciót?!) Az emberi alapjogok törvényesen csak akkor biztosít­hatók, ha társadalmunkat intézményesen, igaz­ságosan berendezzük. Idestova egy esztendeje mar annak, hogy a parasztok és a munkások képviselői, sőt Nagy Ferenc miniszterelnök úr szavai szerint, a parasztok és munkások mi­niszterei ülnek itt. de a magyar társadalom igazságos berendezése tekintetében komoly in­tézményes lépések a mai napig még nem tör­téntek. Az emberi alapjogok jelentik az embernek az élethez való jogát. Meg kel! állapítanom, hogy bár a múlt bűneinek folyományaképpen, de demokráciánkban a munkásság óriási zöme ma munkanélküli, kenyér nélkül van és kép­telen mindennapi életét fenntartani. Ameddig a munkásság számára a munkaalkalmak biz­tosítva nincsenek és ameddig a munkásság mindennapi kenyere nincs meg, addig hiába hozunk alaptörvényeket, mert -a munkásság csak kínlódik, vergődik és szenved. T. _Nemzetgyűlés! Arra kívánok rá­mutatni, hogy á földmunkásság zöme május közepén munka nélkül áll. Ilyenkor már ré­gen munkában volt a múltban, ma azonban munkaalkalom hiányában kénytelenek fal­vaikban vergődni, kínlódni és a kilónkint öt­millió pengős kenyeret megfizetni. Kérdem, vájjon tűrhetjük-e ezt, helyes-e ez? Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a földmun­kásság megint kénytelen lesz munkáját eladni éhbérekért, kénytelen lesz megint olyan ara­tást, földmívelési szerződéseket vállalni, ame­lyek tönkreteszik őket és akkor hiába beszé­lünk alapjogokról, emberi jogokról, ha nem gondoskodunk olyan intézményes berendezés­ről, amely lehetetlenné teszi a munkásság ki­zsákmányolását. Ez az egyik része a do­1 ognak, T. Nemzetgyűlés! A másik része ,a dolog­nak az, hogy a nagyipar, a nagytőke terén szintén még^ mindig adósak vagyunk azokkal az intézkedésekkel, amelyek kizárják ugyan­csak a munkásság kizsákmányolását, kizárják az árdrágítás lehetőségét és ezáltal az egész magyar nép megsarcolását. T. Nemzetgyűlés! Azok a monopóliumok, amelyek fennálltak a reakciós rendszerben, a mai napig is változatlanul érvényben van­nak. Tökéletesen közömbös az, hogy hely­csere történt a személyekben- a vállalatok­ban, a kartellekben, a gyáripari üzemekben. Tökéletesen közömbös, mert' monopóliumuk révén épúgy fosztogatják a magyar népet ma is, mint ahogy fosztogatták eddig. Csak egyre kívánok rámutatni. Egy ásóért a föld­munkásnak 75 kiló kukoricát kell fizetnie. Egy kapáért a földmunkásoknak 75 kiló ku­koricát kell adniok, hogy tudjanak dolgozni és családjuknak kenyeret adni. T. Nemzetgyűlés! Ezek az emberi alap­jogok rákfenéi, mert ha nem tudjuk biztosí­tani a munkásság kizsákmányolásának és a magyar nép megsarcolásának kizárását, ak­kor alapjogokról hiába beszélünk. Az én -zent meggyőződésem szerint rá kell térnie a kormányzatnak és a nemzetgyűlésnek arra, hogy meg valósítsa Magyarországon intézmé­nyesen az igazságos vagyon-, az igazságos

Next

/
Thumbnails
Contents