Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-30
5104 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946 az, hogy a magyar kormány nem tett eleget a békeelőkészítéssel kapcsolatban azoknak a feltételeknek, amelyeikkel a magy békecélokat alá kellett volna támasztani. Mulasztással, bűnös mulasztással vádolja a magyar kormányt, amiért ennek a rezsimnek felelnie kell. T. Nemzetgyűlés! Természetes, hogy minden tettéért, minden lépéséért felelni is fog ez a rezsim. Azért vonjuk ma felelősséere, nagyon súlyos felelősséere a hábonis bűnösöket, hogy példát mutassunk a nemzetnek arra. hogy minden időkben felelősségre kell vonni azokat, akik a nemzet érdekei ellen vétkeznek. (Általános élénk helyeslés és nagy taps. — Felkiáltások a pártonkívüli képviselők soraiban: Ezt aláírjuk!) Ezt a felelősséget soha semmiféle körülmények között nem kívánjuk magunktól elhárítani, (Helyeslés a pártonkívüli képviselők soraiban.) de ez a vád a legteljesebb mércékben al ap tal an. Meg kell mondanom itt a t Nemzetgyűlésnek, hogy a békeelőkészítést, a békeelőkészítés anyagának gyűjtését, a békeelőkészítő bizottságoknak és osztályoknak szervezését már az első, ideiglenes kormány idejében megkezdtük. Amikor kész. megfelelő és a mi érveinket minden tekintetben kifejezésre juttató adataink, tanuíDmányaink és egyéb munkaeredményeink megszülettek, azokat sorozatos jegyzékekben juttattuk el a nagyhatalmakhoz, úgy. hogy a magyar békeelőkészítés munkájáról lépésrőllépésre minden nagyhatalom tájékoztatást kapott. A jegyzékeknek egész sorozata eüőzte meg azt a jegyzéket, amely nem igaz, hogy elkésve érkezett meg most Párizsba, mert igenis, elég időben érkezett meg, még mielőtt egyáltalán a magyar kérdéssel foglalkoztak volna, elég időben ahhoz, hogy még a magyar kérdéssel való foglalkozás előtt nyilvánosságra is tudták ezeket ott hozni. Azután még a külügyminiszterek értekezlete előtt érkezett ki Auer követ úr a követségével Párizsba. Azelőtt is ott volt az ügyvivőnk és gondoskodott arról, hogy információkat szerezzen, és adjon. De még" a külügyminiszterek értekezletének megkezdése előtt kijutott Párizsba Kárász Arthur is, akit a békedelegáció gazdasági ügyeinek intézésével feMunk inneg: 4S2 A köaeDi napokban. (Egy hang a pártonkívülieknél: Elég későn!) talán már a hohüíalpi napon kerül ki Parisba, — miivel eddig itt volt neki mérhetetlen elfoglaltsága és itt volt nélkülözhetetlen — Kertészi István 1 , mint a magyar követség egyik beosztottja, annak ellenére, hogy itthon a békeelőkészítés felelős vezetője volt. (Némethy Jenő (pk) : Más ember nem volt, csak Kertész?!) Ismétlem, itthon volt neki dolga és az üres Párizsban nem volt neki mit keresnie. (Halter Béla (pk): Hányan és mikori — Kossa István (kp): Nem a mennyiségtől függ, nem attól, hogy hányan vannak kint! — Halter Béla (pk): A minőségtől is, sajnos!) Azonkívül, t. Nemzetgyűlés» hadd jelentsem ki itt azt is, hogy amint a moszkvai utunkról és megbeszéléseinkről', azok eredményeiről tájékoztattam a nemzetgyűlést, a közvéleményt, sürgős kötelességemnek tartottam külön tájékoztatni az angolszász nagyhatalmakat is.; Kellő időben megkapták tőlem ők is a tájékoztatást mind a magyar békecélok, mind a moszkvai út eredményeinek és tárgyalásainak tekintetében. (Helyeslés a kisgazdapárton.) A napokban egy híradás jött Párizsból, amely szerint a külügyminiszterek értekezlete évi május hó 9-én, csütörtökön. 1046 döntött a magyar-román kérdésben és ez az első pillanatban úgy volt értelmezhető és így is hatott :a magyar közvéleményre, hogy egész Erdélyt végképpen odaadták Romániának. A helyzet az. hogy a párizsi külügyminiszteri értekezlet élőkészítője a békekonferenciának, előkészítő tevékenység, amelynek nyilvánvalóan lesz hatása a békekonferencia döntéseire, de semmiképpen sem véglegesek és megmásíthatatlanok a elöntései. (Közbeszólások a párionkívülieknél.' Szerencse!) Ezt az újabb híradások már alá is támasztják, mert hiszen olyan* híradást is_ kaptunk, amely azt mondja, hogy Erdély tekintetében az történt, hogy semmisnek mondották ki mind ebben, mind minden más területi döntésben a háború előtt és a háború alatt a németek és az olaszok befolyásával történt területi változtatásokat, (Felkiáltások: Természetes!) Hozzáteszi azonban az egyik híradás azt is, hogy Románia nyugati határai tekintetében egyáltalán nincs döntés. (Némethy Jenő (pk): Talán meg kellene várni a hivatalos kommünikét! — Révai József (kp): Miért nem várta meg Nagy Vince tegnap 1 ? — Orbán László (kp): Egy kis pecsenyét csinált belőle! — Révai József (kp): Sütötte a pecsenyéjét! — Némejhy Jenő (pk): Nagy Vince beszéde nyomtatásban nem jelent meg! — Marosán György (szd): De maguk elmondották! — Zaj a kommunistapárton és a pártonkívülieknél.) Nincs is kétségünk az iránt, hogy a végső döntés előtt meg fognak hallgatni bennünket. Ebben a tekintetben annyi kijelentés hangzott el, főleg a nyugati nagyhatalmak vezetői részéről, hogy lehetetlenség egyetlen nemzet sorsa felett is úgy dönteni, hogy meg ne hallgassák. (Közbekiáltás a pártonkívüliek. nél: Ebben bízunk!) Hogy azonban még ebben a tekintetben se érhessenek bennünket az előbbiekhez hasonló vádak, közölhetem a t. Nemzetgyűléssel, hogy külön kéréssel fordultunk a nagyhatalmakhoz. — lehet, hogy nyitott ajtókat döngetve, de külön jegyzékben kértük, minden nagyhatalomhoz eljuttatva a jegyzéket — hogy feltétlenül hallgassanak meg bennünket a döntés előtt. (Halter Béla (pk) : Mikor? — Szabó Piroska (kp): A háború ellen miért nem agitált? — Stühmenne Oberschall Ilma (pk): Nem volt képviselő! — Marosán György (szd^): Akkor nem volt szabad!) T. Nemzetgyűlés! Bízom abban, — és azt hiszem, szavaimban az egész nemzet vágyát és akaratát juttatom kifejezésre — hogy semmiképpen sem történik döntés anélkül, hogy a magyar békedelegációt meg ne hallgatnák. Bízom abban, hogy a magyar békedelegáció meghallgatása után a döntést tárgyilagosan és igazságos alapon fogják meghozni, bízom abban, hogy egyetlen nagyhatalom sem törekszik arra, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanságokat kövessenek el. Kérem a t. Nemzetgyűlést, de kérem innen, a nemzetgyűlésből a magyar társadamat is. hogy ezekben a napokban tanúsítson a lehető legmagasabb mértékig józan és higgadt magatartást. (Űgn van! Űay van!) T. Nemzetgyűlés! Nem -azért kérem ezt, hogy^ a magyar r kormány azután a magyar közvélemény mértéktartásán alapozza meg a maga hosszabb jövendőjét, mert a magyar kormány abban a pillanatban, amikor úgy ítéli meg, hogy a nemzet érdeke szempontjából kívánatos a távozása, el fog távozni a helyéről anélkül is, hanem azért kérem ezt, hogy bármi66*
