Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-30
/039 A nemzetgyűlés 30. ülése 1946. évi május hó Ù-én, csütörtökön. 1040 szabadságán, vagyoni jogain, tulajdonjogán, családi jogain, becsületén és voltak olyanok, akik ugyanezt jogosítva voltak megtenni mim közhatalmi végrehajtó szervek. Az, hogy a kisgazdapártban az a tisztulásnak jelzett esemény bekövetkezett, amelynek során néhányan a kisgazdapártból kiváltunk, elsősorban ide, ehhez a kérdéshez vezethető vissza, (Ügy van! a pártonkívülieknél.) az emberi szabadságjogok biztosításának kérdéséhez. Nem voltunk hajlandók itt játékot űzni, nem voltunlk hajlandók' arra, hogy ránk azt mondják: »Difficile est satiram non scribere« — lehetetlen, hogy szatíráit ne iriumk, 4 ™ mert mi az emberi jogokat akarjuk deklarálni, de nem akarjuk azokat biztosítani. Társadalom jogrend nélkül nem lehet. Az egyes államrendszerek, társadalmi és politikai rendszerek között a különbség sok minden vonatkozásban lehetséges, egyben azonban nem: jogrendnek kell lenni! Más a jogrendje a demokráciának, más a jogrendje a tirannizmusnak, r mas a jogrendje egy alkotmányos monarchiának, de jogrendjének mindegyiknek kell lennie és a jogrend fenntartásához, biztosításához mindegy iknev ragaszkodnia kell. <- , T. Nemzetgyűlés! Vagyunk itt néhányan, akikről olyan kijelentések szoktak elhangzani — mint itt is egyik igen t. képviselőtársam részéről — hogy a Vásáry urak pedis- uu nagyon beszéljenek. Vagyunk egynehányan, aki|V egész életünket a jogrendért, a szabadságért, mások jogainak, tisztességének, becsületének megvédéséért való harcban toltoltiiik el. (Ügy van! Ügy van! a pártonkívülieknél. — Egy hang a parasztpárt oldalán: Kizsákmányolásért!) És ez alatt folytonosan szemben álltunk a hatalommal, nem pedig a Hatalom fényében sütkéreztünk. Most is furcsa képet mutat az, hogy az emberi, a polgári jogok védelméről szoio törvényjavaslatot tárgyaljuk, alig nehany nappal" egy másik törvény tárgyalása után, amely nemcsak a magyar jogalkotásban, hanem az egész világ jogalkotásában is példátlan. Magunk állapítjuk meg azt, hogy törvénytelenségek, szabálytalanságok, visszaélések kovettettek el és nem aziránt intézkedünk, hogy megtorlás legyen az egyik oldalon a jogsértők részére és kiengesztelés és elégtétel a masiíí oldalon a sérelmet szenvedettek részére hanem egyszerűen törvényt hozunik arról, hop minden törvénytelenség, minden szabálytalanság törvényesíttetik és semmifele Wet«. nem iár a vétkeseknek es semmifele elégtétel nem jár a jogaikban sérelmet szenvedettekT Nemzetgyűlés! Hogy az emberi szabadságjogok védelméről szóló törvény mii ven szükséges, azt csak részben éreztük akkor, amikor a múlt esztendő decemberében es novemberében szorgalmaztuk ennek a törvényjavaslatnak megalkotását és beterjesztését. Azóta hallottuk itt a t.. Nemzetgyűlésen, nem az en számból, hanem a többségi kormányzó part szónokának szájából, hogyan állnak az emberi jogok Csongrádon, hogyan álnak Szentesen. Nem is .beszélek arról, hogyan álltak az emberi jogok Gyomron és más helyeken, <««J a kommiinistavárt oldalán. — Orbán László (kp): És Gyöngy ősön T> 4TT Én elhiszem, hogy Gyöngyösön is úgy álltak. Én nem védem Gyöngyöst sem, nem védem Gyomrot sem, mint ahogyan nem védtem a múltban sem. Nagyon kevesen vannak ebben a nemzetgyűlésben, t. képviselőtársam, akik úgy ellenezték az elmúlt politikai rendszert, az emberi jogoknak gyalázatos módon való sárbatiprását, letiprását és annak az egész szellemnek uralomra jutását, mint ahogyan én elleneztem. (Eay hámi a kommunistapárt oldalán: Ejnye, ejnye! — Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Lebecsüli saját pártját, ha azt mondja, hogy azok nem küzdöttek ellene! — Emi hana a pártonkívülieknél a kommunistapárt r felé: Mi közük van hozzá?) Nekem nincs pártom, t. képviselőtársam, önnek van pártja, nekem nincs pártom. Az emberi szabadságjogok ellenére nincs ezideig pártom, de remélem, hogv lesz pártom. (Nagy tans a pártonkívülieknél. — Eay hana uayanott: Na. most beszéljen!) Az^n az oldalon ültem én. t. képviselőtársam, Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Szentiványi Lajossal 1941 február 4-án, amikor a Hitlerrel kötött Szerződés törvénybeiktatásáról volt szó, és abban a szektorban hármunkon kívül senki sem ült akkor, pedig voltak mások is. akiknek kötelességük lett volna ott ülni és megmondani, habár kisebbségben voltunk is. hogy nem vállaljuk azt a szellemet, nem vállaljuk azt a szerződést. (Némethy Jenő (pk): Kibújtak! Kivonultak!) Mi nem mentünk ki a szavazás elől a folyosóra, és nem bújtunk el a föld alá. hanem nyiltan álltunk itt fel és szavaztunk az ellen a szellem ellen. (Egy hang a pártonkívülieknél: Túl pikáns az ügy!) T. Nemzetgyűlés! Vizsgáljuk meg a multat minden vonatkozásban. Én bátor vagvok kérni, tessék parlamenti vizsgáló bizottságot kiküldeni, amely megvizsgálja mindenkinek a' politikai múltját. (Elénk helyeslés a pártonkívülieknél. — Naay taps a Ház minden oldalán. — Révész Ferenc (szd): És azt is. hogy ki hogyan szerezte vagyonát, bérpalotáját, meg a gyárát! Ügyvád urak!) Mit mondott? Nem hallottam, (Révész Ferenc (szd): Nem isrné'lem meg! ^Mindegy!) Én megismétlem és folytatom tovább: amikor Debrecenben az embertelen zsidóverések folytak az egyetemi ifjúság részéről, _ én kimentem az egyetem rektoráhuz tiltakozni ez ellen a botrányos magatartás ellen. (Révész Ferenc (szd): Mi akkor börtönben ültünk!) T. képviselőtársam, ezeket a dolgokat a bajtársi egyesületek tagjai követték el, (Üqy van! Úgy van!) akiknek magatartását elítélni _ mentem oda. (Erdei István (szd): Én is ott vol tarn a pol g armies ter úrra'l!) 478 Tgazp;t mondok, vagy nem, képviselőtársam? (Eay hana a szo ej áldemokratapárt oldalán: Készben! — Derült séa és zaj. — Az elnök csenget.) Én most azt «látom» hogy a bajtársi egyesületek verekedő tagjai közül vannak olyanok, akik most velem szemben akarják megvédeni az emberi jogokat és a demokráciát. T. képviselőtársaim, én hatalmakkal. Gömbös Gyulával és egész kormányával szemben vívtam a harcot a tisztességért, a becsületért és az emberi jogokért, az ellen a politikai rendszer ellen, amelynek Gömbös Gyula olyan prominens exponense volt. Egy másik indítványt is hajlandó vagyok megtenni t- képviselőtársaim, amelyet megtettem ebben a Házban arról a túlsó oldalról 1943 novemberében, akkor is olyanféle körülmények között, amint most él a nemzet. Voltak sokan, akik nem érezték a nép nyomorúságát, hanem a nép nyomorúsága mellett jólétben duskálódtak. (Némethy Jenő (pk): Mint most is sokan!) Azt indítványoztam ebben a teremben, hogy parlamenti vizsgálóbizottság
