Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

lQ2t7 Â nemzetgyűlés M, ülése Ï9À6. lást helyez kilátásba mindazokkal a közfunkcionáriusokkal szemben, akik ezen emberi jogok bármelyikét sérteni, gátolni és azok kifej lődését törvényellenesen megakadályozni akarnák. Ennélfogva a törvényjavaslat intézkedést tartalmaz arra nézve, bogy amely közfunkcionárius törvényellenesen a magyar állam állampolgárainak az lí)4ö : I. tc.-ben lefektetett szabadságjogait sértené, az elvegye méltó büntetését. A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága foglalkozva a miniszter által előterjesztett javaslat szövegével, a. miniszter által előterjesztett javaslat szövegén bizonyos változtatásokat eszközölt és most a bizottságállal megváltoztatott szöveg fekszik a t. JtLaz tagjai előtt. Az alkotmányjogi bizottság meggyőződése az volt, hogy ha szigorúan büntetjük azt a polgárt, aki visszaél a polgárok szabadságjogaival és ezzel visszaélve akár a köztársaság, akár a demokrácia ellen tör, akkor természetes, hogy azt a köztisztviselőt vagy közfunkcionáriust is szigorúbban kell elbírálni, aki a polgárok javára biztosított emberi szabadságjogokat törvényellenesen sérti, esetleg más törvényellenes intézkedéseken kívül is. (Taps a kisgazdapárton.) Az alkotmányjogi bizottságnak az .^volt a meggyőződése, hogy olyan esetekben, ha »a köztisztviselő ilyen törvényellenes eljárásával a polgárnak kárt vagy súlyosabb joghátrányt okoz, a köztisztviselő feltétlenül egészen súlyos büntetés kell hogy kapjon, ennélfogva az eredeti törvényjavaslattal szemben egy minősítő tétel is felállíttatott a javaslatban, amely azt mondja, hogy ha a köztisztviselő az ilyen törvényellenes magatartásával másnak súlyos kárt vagy joghátrányt okoz, abban az esetben az eredetileg kontemplált fogházbüntetés helyett annak súlyosbításakép fegyházbüntetést kell hogy kapjon, ami végeredményben arra vezet, hogy még a 92. ^ szerint a legenyhítőbb körülmények

472 ^ figyelembevételére utaló szakasz alkalmazásával is félévi büntetésen alul egyáltalában nem me-, nekülhet az ilyen joggal visszaélő köztisztviselő. Az elmondottak alapján tisztelettel javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék a törvényjavaslatot a közjogi és az alkotmányjogi bizottság jelentésében és annak szövegezésében változatlanul elfogadni. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt oldalán és a kommunistapárton.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt: szór nokok közül Hám Tibor képviselő úr. Hám Tibor (kg): T. Nemzetgyűlés] Az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat, amely most a Ház asztalán fekszik, terjedelmében talán szűk, de jelentőségében történelmi fejlődésünk és, társadalmi átalakulásunk szempontjából felmérhetetlen. Az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvény állami életünk demokratikus fejlődésének újabb állomása kell hogy legyen. Ügy érzem, függetlenül a törvényjavaslat tartalmi és érdemi részétől, az a tény, hogy benyujtátott és törvénytárunkba kerül, ígérete annak az emberi világnak, amelyért a magyar demokrácia soha nem. szűnhetik meg küzdeni és dolgozni. A törvényjavaslat a szörnyű rémuralom után született meg, amelyet a zsarnoki őrület Európában és hazánkban megteremtett. Hirdetője és megalkotója akar lenni i annak a évi május hó 9-én, csütörtökön. 102S tiszta demokráciának, amelyet nekünk, a magyar demokrácia pártjainak kell megvédenünk: es biztosítanunk. Van-e valaki, akinek szeme előtt e törvényjavaslat tárgyalásakor fel ne merülnének a közelmúlt történelmének gyászos napjai, az európai történelem leggyalázatosabb korszaka? Mert annak a hitvány rendszernek, amely Európában és hazánkban uralkodott, legnagyobb bűne nem gyáraink és hidaink elpusztítása, nem a romok és a fizikai pusztítás volt. Legnagyobb bűne az ember meggyalázása volt, (ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) a gyermekszemeikben megteremtett rémület, az emberi szivekben előállt rettegés, egy elbódult zsarnoki korszak börtön- és korbácsvilága. Legnagyobb bűn az volt, hogy az embert a humanitás korszaka után újra lezüllesztette, az állam szolgájává tette. Az ember gép és eszköz lett egy politikai rendszer kezében. Megszűnt az emberi személyiség és az ember méltósága. S „ha . valaki szembe mert szállni ezzel a rendszerrel és kiállt a szabadságért, akkor az internálótábor, a börtön, a kínzás és a gyötrelem várt reá. Ez a rendszer nem az emberért, hanem saját bódult uralmi gondolatáért élt és zavaros ideológiájával százezreket küldött máglyára. A gettó, a Duna hullámai, Mauthausen és Auschwitz jelzik az-Isten képmására teremtett ember útjait.

473 Kemény és igéret ez a törvényjavaslat a magyar demokrácia számára, hogy ez a sötét korszak soha többé vissza nem térhet, hogy az ember soha többé terrorlegények és pártszol' gálatosok vak eszköze nem lehet, (Nagy taps a kisgiazdapárt és a szociáldemokratapárt oldatán.) hogy a feldúlt otthonok és a háború ha" iáit hozó útjára küldött ember újra élheti" a szabadság, a szépség és az öröm világát. T. Nemzetgyűlés! E törvényjavaslatnak nemcsak egy szörnyű történelmi kisiklás borzalmait keli eltüntetnie. Fejlődés és haladás ez az elmúlt 25 esztendős magyar politikai történet ultán. Mert adott-e a Bethlen- és Gömbös-rendszer emberi jogokat 1 Volt .személyes szabadság, de csak addig, amíg valaki híven szolgálta azt a rendszert. Ha ellene szólt, ott volt mellette a csendőr. Volt vélemény- és gondolatszabadság, de csak addig, amíg azt a rendszert magasztalta, ha mást mert hinni, lázítónak bélyegeztetett meg. Volt gyülekezési jog, de csak addig, amíg a MÉP-gyűlésekre kellett az embereket kivezényelni, és a független kisgazdapárt sokat tudna beszélni erről a gyülekezési jogról. Volt ,mentesség az üldözéstől, de csak egy politikai klikk számára. Volt művelődéshez való jog, de csak a felső tízezer úri gyermekei számára. Most, ez örökre eltűnt rendszer után a magyar detmokrácia, miután a köztársasági államformáról szóló törvényben deklarálta az emberi jogokat, ezzel a törvénnyel biztosítani akarja azok védelmét. Ez a törvényjavaslat valamennyi párt teljes egyetértésével született meg s ez biztató igéret és biztosíték számunkra, hogy az emberi jogok védelmét valamennyi demokratikus párt meggyőződésével egyaránt Összeegyeztethetőnek tartja s e jogok megtartása és védelme valamennyi demokratikus pártnak szilárd elhatározása. Az emîoeri jogok törvénybeiktatásával ugyanis métg nem biztosítottuk azoknak az életben való érvényrejutását. Tudjuk, hogy a