Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

lQ2t7 Â nemzetgyűlés M, ülése Ï9À6. lást helyez kilátásba mindazokkal a köz­funkcionáriusokkal szemben, akik ezen emberi jogok bármelyikét sérteni, gátolni és azok ki­fej lődését törvényellenesen megakadályozni akarnák. Ennélfogva a törvényjavaslat intéz­kedést tartalmaz arra nézve, bogy amely köz­funkcionárius törvényellenesen a magyar ál­lam állampolgárainak az lí)4ö : I. tc.-ben le­fektetett szabadságjogait sértené, az elvegye méltó büntetését. A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága foglalkozva a miniszter által elő­terjesztett javaslat szövegével, a. miniszter ál­tal előterjesztett javaslat szövegén bizonyos változtatásokat eszközölt és most a bizottság­állal megváltoztatott szöveg fekszik a t. JtLaz tagjai előtt. Az alkotmányjogi bizottság meg­győződése az volt, hogy ha szigorúan bün­tetjük azt a polgárt, aki visszaél a polgárok szabadságjogaival és ezzel visszaélve akár a köztársaság, akár a demokrácia ellen tör, ak­kor természetes, hogy azt a köztisztviselőt vagy közfunkcionáriust is szigorúbban kell elbírálni, aki a polgárok javára biztosított emberi szabadságjogokat törvényellenesen sérti, esetleg más törvényellenes intézkedése­ken kívül is. (Taps a kisgazdapárton.) Az alkotmányjogi bizottságnak az .^volt a meggyőződése, hogy olyan esetekben, ha »a köztisztviselő ilyen törvényellenes eljárásá­val a polgárnak kárt vagy súlyosabb joghát­rányt okoz, a köztisztviselő feltétlenül egé­szen súlyos büntetés kell hogy kapjon, ennél­fogva az eredeti törvényjavaslattal szemben egy minősítő tétel is felállíttatott a javaslat­ban, amely azt mondja, hogy ha a köztisztvi­selő az ilyen törvényellenes magatartásával másnak súlyos kárt vagy joghátrányt okoz, abban az esetben az eredetileg kontemplált fogházbüntetés helyett annak súlyosbításakép fegyházbüntetést kell hogy kapjon, ami vég­eredményben arra vezet, hogy még a 92. ^ szerint a legenyhítőbb körülmények 472 ^ figye­lembevételére utaló szakasz alkalmazásával is félévi büntetésen alul egyáltalában nem me-, nekülhet az ilyen joggal visszaélő köztisztvi­selő. Az elmondottak alapján tisztelettel javas­lom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék a tör­vényjavaslatot a közjogi és az alkotmányjogi bizottság jelentésében és annak szövegezésé­ben változatlanul elfogadni. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt oldalán és a kommunista­párton.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt: szór nokok közül Hám Tibor képviselő úr. Hám Tibor (kg): T. Nemzetgyűlés] Az em­beri jogok hatályosabb védelméről szóló tör­vényjavaslat, amely most a Ház asztalán fekszik, terjedelmében talán szűk, de jelentő­ségében történelmi fejlődésünk és, társadalmi átalakulásunk szempontjából felmérhetetlen. Az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvény állami életünk demokratikus fejlődésének újabb állomása kell hogy le­gyen. Ügy érzem, függetlenül a törvényjavas­lat tartalmi és érdemi részétől, az a tény, hogy benyujtátott és törvénytárunkba kerül, ígérete annak az emberi világnak, amelyért a magyar demokrácia soha nem. szűnhetik meg küzdeni és dolgozni. A törvényjavaslat a szörnyű rémuralom után született meg, amelyet a zsarnoki őrület Európában és hazánkban megteremtett. Hir­detője és megalkotója akar lenni i annak a évi május hó 9-én, csütörtökön. 102S tiszta demokráciának, amelyet nekünk, a ma­gyar demokrácia pártjainak kell megvéde­nünk: es biztosítanunk. Van-e valaki, akinek szeme előtt e tör­vényjavaslat tárgyalásakor fel ne merülné­nek a közelmúlt történelmének gyászos napjai, az európai történelem leggyalázato­sabb korszaka? Mert annak a hitvány rend­szernek, amely Európában és hazánkban ural­kodott, legnagyobb bűne nem gyáraink és hidaink elpusztítása, nem a romok és a fizi­kai pusztítás volt. Legnagyobb bűne az ember meggyalázása volt, (ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) a gyermekszemeikben megteremtett rémület, az emberi szivekben előállt rettegés, egy elbódult zsarnoki korszak börtön- és korbácsvilága. Legnagyobb bűn az volt, hogy az embert a humanitás korszaka után újra lezüllesztette, az állam szolgájává tette. Az ember gép és eszköz lett egy poli­tikai rendszer kezében. Megszűnt az emberi személyiség és az ember méltósága. S „ha . valaki szembe mert szállni ezzel a rendszer­rel és kiállt a szabadságért, akkor az inter­nálótábor, a börtön, a kínzás és a gyötrelem várt reá. Ez a rendszer nem az emberért, ha­nem saját bódult uralmi gondolatáért élt és zavaros ideológiájával százezreket küldött máglyára. A gettó, a Duna hullámai, Maut­hausen és Auschwitz jelzik az-Isten képmá­sára teremtett ember útjait. 473 Kemény és igéret ez a törvényjavaslat a magyar demokrácia számára, hogy ez a sötét korszak soha többé vissza nem térhet, hogy az ember soha többé terrorlegények és pártszol' gálatosok vak eszköze nem lehet, (Nagy taps a kisgiazdapárt és a szociáldemokratapárt olda­tán.) hogy a feldúlt otthonok és a háború ha" iáit hozó útjára küldött ember újra élheti" a szabadság, a szépség és az öröm világát. T. Nemzetgyűlés! E törvényjavaslatnak nemcsak egy szörnyű történelmi kisiklás bor­zalmait keli eltüntetnie. Fejlődés és haladás ez az elmúlt 25 esztendős magyar politikai történet ultán. Mert adott-e a Bethlen- és Göm­bös-rendszer emberi jogokat 1 Volt .személyes szabadság, de csak addig, amíg valaki híven szolgálta azt a rendszert. Ha ellene szólt, ott volt mellette a csendőr. Volt vélemény- és gondolatszabadság, de csak addig, amíg azt a rendszert magasztalta, ha mást mert hinni, lázítónak bélyegeztetett meg. Volt gyülekezési jog, de csak addig, amíg a MÉP-gyűlésekre kellett az embereket kivezényelni, és a füg­getlen kisgazdapárt sokat tudna beszélni er­ről a gyülekezési jogról. Volt ,mentesség az üldözéstől, de csak egy politikai klikk szá­mára. Volt művelődéshez való jog, de csak a felső tízezer úri gyermekei számára. Most, ez örökre eltűnt rendszer után a magyar detmokrácia, miután a köztársasági államformáról szóló törvényben deklarálta az emberi jogokat, ezzel a törvénnyel biztosítani akarja azok védelmét. Ez a törvényjavaslat valamennyi párt teljes egyetértésével született meg s ez biz­tató igéret és biztosíték számunkra, hogy az emberi jogok védelmét valamennyi demokra­tikus párt meggyőződésével egyaránt Össze­egyeztethetőnek tartja s e jogok megtartása és védelme valamennyi demokratikus párt­nak szilárd elhatározása. Az emîoeri jogok törvénybeiktatásával ugyanis métg nem biztosítottuk azoknak az életben való érvényrejutását. Tudjuk, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents