Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-30

1025 A nemzetgyűlés 30. ülése 19M. elfogadásával., ugyanolyan megtiszteltetésben kívánjuk részesíteni mindazokat a nem magyar nemzetiségű hősöket is, akik a német világhódító törekvésekkel szemben kockáztatták élesüket, testi épségüket, szabadságukat. Ügy érzem, történelmi kötelességünknek teszünk eleget, amikor a magyar nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot megszavazza és azokat a hősöket, akik egyenes leszármazottai, utódai Rákóczi talpasainak, Kossuth vörössipkásai^ nak, akik ezzel a második, minden eddiigit (megcsúfoló német bitangsággal szemben, kínzásokkal szemben is .kockáztatták az életüket, testi épségüket s áldozták is életüket, szabad*. .ságukat, akik nemcsak a magyar függetlenségért, hanem az egész világ szabadságáért vívott küzdelemben küzdöttek, kitüntetésben részesítjük. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadjuk el, mert ezzel szolgálnunk kell, meg kell emlékeznünk azokról a becsületes magyar emberekről, akik ma még köztünk élnek. Lezártunk egy történelmi periódust, "ügy hiszem, velem együtt érzi ezt a t. Nemzetgyűlés minden tagja. Ennek a periódusnak lezárásával pedig azokat, akik erre rászolgáltak, akár élnek, akár meghaltak, részesítsük megkülönböztetett módon kitüntetésben. (Élénk taps.) Elnök: Szólásra következik Bartha Albert képviselő úr. Bartha Albert (kg): T. Nemzetgyűlés! Mindenben egyetértek az előadó úr javaslatával. Mindenesetre különlegesnek látszik, hogy a demokratikus Magyarország azzal kezdi törvényalkotásait, hogy egy rendjelet alapít. Ezt azonban nem szabad úgy felfogni, mint az elmúlt kor rendjeleit, amely osztályokat alapított, ezáltal embereket 4 a társadalomból kiemelt, rendjellel látott el Ez a rendjel tulajdonképpen az emlékezés és megbecsülés jele. Ha megnézzük a nagy demokráciákat, ha megnézzük Oroszországot, látjuk, hogy Oroszország is rendjelekkel tünteti ki, vagy jelvényekkel látja el kiváló embereit. A másik nagy demokrácia, Franciaország, megalapította a becsületrendet, megjelöli azokat az embereit, akik megbecsülést érdemelnek és akiknek megbecsülését az állam is megköveteli a polgáraitól. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy azok számára, akik nehéz időkben nem tántorodtak el a magyar eszmétől, nem dőltek be a német áfiumnak, hanem igenis megmaradtak magyaroknak, talán életük árán vagy szabadságuk kockáztatásával, a magyar érzésnek és magyar lelkűknek tanújelét adták, legyen egy megkülönböztetés, hogy lássa a fiatalság: ezek voltak az emberek, akik miértünk kiálltak, ezek voltak azok az emberek, akik miértünk harcoltak, vagy életüket kockáztatták. Ennek a törvényjavaslatnak ez a célja és azt hiszem, ez a törvényjavaslat mindnyájunk szívéből fakad, mert olyan embereket, olyan egyéneket kíván megbecsülni, — nem jutalmazni, hiszen Magyarország szegény ország, jutalmat nem adhat, legfeljebb csak megjelöli és a honpolgárok megbecsülésével jutalmazza ezeket — akik áldozatkész hazafiaknak bizonyultak. Amikor a törvényjavaslatot készítettük, osztályokról, első- és másodosztályról volt szó. Ezt a kifejezést fokozatra' javítottuk azért, hogy ne legyen első- vagy másodosztályú demokrácia. Viszont a fokozat azt jelenti, hogy az az áldozatvállalás, amelyet ezek az embeNEMZETGYÜLÚSI NAPLÓ I. évi május hó 9-én, csütörtökön. 1026 rek végeztek, talán nem mindenben egyforma. Ezt a törvényjavaslatot még egy szükséglet hozta létre. Nekünk bizonyos tekintetben még hálát is kell lerónunk azok iránt, akik segítettek minket szabadságunk elérésében, értem ez alatt a Vörös Hadsereget. Ezért kérem a t. Házat, fogadja el ezt a törvényjavaslatot, amelyhez ón mind a magam, mind egész pártom nevében teljes szívemből és egész lélekkel csatlakozom. (Nagy taps.) Elnök: Kiván-e még valaki a törvényIjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) r Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Magyar Szabadság Érdemrend alapításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni! (Igen!) Ha igen, úgy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és elfogadta. X Napirend szerint következik az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt jelentettek be szónokokat, mégpedig Hám Tibor, Kiss Károly és Kárpáti Antal nemzetgyűlési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi* Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó; T. Nemzetgyűlés! Az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál feltétlenül abból kell kiindulnuínk, hogy hosszú fejlődések következményekép az 1946. évi I. törvénycikkben Magyarország meglehetősen elölj árva Európa délkeleti államai közül, lefektette az emberi alapjogokat és lefektette azok hatályosabb védelmét is egy későbbi törvényalkotásban. Az emberi alapjogokat a legszélesebb szabadságjogokban állapította meg az 1946. évi I. te. (Vásáry József (pk): Elméletben! Papíron!) Ezeknek, az alapjogoknak védelméről intézkedik a második alaptörvény, ellenben ebbeoi a másik törvémyben nem tortént megemlékezés arról, hogy azokkal a közfunkcionáriusokkal szemben is, akik az emberi alapjogok sérelmére az eddigi törvényekben meghatározott cselekményeken kívül bármilyen jogellenes vagy törvényellenes cselekményeket folytatnak, megfelelő eljárás és megfelelő megtorlás érvényesüljön. Ennek a hiánynak pótlására hivatott a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat, amely egyrészt figyelembe veszi az eddigi büntetőtörvényünkben ismeretes, valamint minden egyéb büntető jogszabályokban ismeretes és a köztisztviselőkre irányadó jogszabályokat, de ezeken kívül az 1946 :

1. te -ben körvonalazott és esetleg más törvényekben nem érintett emberi, szabadságjogok hathatósabb védelmének biztosítására egy új intézkedést, egy uj megtör- , 65 - '