Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-29
Ô73 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. badfbrgahnat a külkereskedelem, az export szempontjából helyesnek tartom, addier, véleményem szerint a belföldi gyógyszerszükségletre vonatkozólag be kellene vezetni a kötött forgalmat, éspedig olyan módon, hogy gyógyszert csak ^a rászoruló kaphasson orvosi vény ellenében és a gyógyszerészek az orvosi vényekről ugyanúgy kötelesek lennének elszámolni, mint a pékek a kenyérjegyről. (Helyeslés.) így el lehetne érni azt, hogy szűkös viszonyaink között igazságos és emberséges rendszer alakuljon ki, megszűnnék a spekuláció és feketézés a gyógyszerekkel és azután lehetővé válnék az is, hogy ennek a kötött gazdálkodásnak keretein belül a gyógyszerek árát komolyan mérsékelni lehetne olyan módon, hogy a nyersanyasrokat, mivel azok elszámolás tárgyát képezik, egyéb luxuscikkeknek megadóztatása révén, vagy esetleg más nénzügyi műveletnek felhasználásával olcsóbbá tegyék és így lehetővé tegyék azt, hogy a betearek gyógyszerhez jussanak. T. Nemzetgyűlés! Amikór ezt a száraz és szinte szakszerű szempontokat tartalmazó kérdést idehoztam, az a cél vezetett, hogy ráinrtassak arra ; hogy mindannyiunknak meggyőződése szerint a gvógyszer fontosabb a kenyérnél és a ruhánál is. Az emberiség évezredes tapasztalatalt az éhezésre és a rongyoskodásra vonatkozólag az akut viszonyokra újra megerősítették és tapasztalatból tudiuk és Játjuk, hogy igenis át lehet vészelni nehéz időket éhezve és rongyoskodva, de a gyógyszer ennél fontosabb és ennél sokkal többét jelent: a szenvedő ember számára a gyógyszer az életet jelenti, úgy hogy az emberiesség maximumának kell itt megnyilvánulnia. Akii valaha látott nemcsak fájdalmaktól gvötrődő, hanem légszomjtól szenvedő, műtét utáni vagy fertőzéses betegségben levő embert, megállott a beteg ágya mellett, az átérzi," hogy gyógyszert, adni kell a szenvedő embernek és úgy kell adni, hogy azt meg tudja fizetni, vagy ahhoz hozzá tudjon jutniA gyógyszer beszerzéséért való felelősséget »s gondot nem lehet egyedül a hozzátartozóidra hárítani, hogv teremtsék elő az utolsó ruhadarabjuk eladása árán is, nem lehet a biztosító intézetek terhére se róni, hanem nekünk kell éreznünk a felelősséget ezért. Kérem ezért a népjóléti miniszter urat, hogy neesak a gyógyszerek aránytalan drágulását akadályozza meg. hanem kötött rendszer bevezetésével tegye lehetővé, hogy a mostaninál aránytalanul olcsóbb gyógvszerárak álljanak: rendelkezésére a szenvedő embernek- (filénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.), Elnök: A népjóléti miniszter úr kivan vál;iszólni szóbelileg 1 ? Molnár Erik népjóléti miniszter: Ezúttal nem. Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlési kiadna a népíóJéti miniszter úrnak. Következik Dénes litván kén-viselő úr Interpellációja a föl dm ívelésügyi és igazságügyminiszterhez n földhöz:iuttatotta.k földjerncit haladéktalan telekkönvvezése tárgyában. Kérem a jegyző ' urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Ha> ] and c-s a a földmívelésügyi miniszter úr a jogbizonytalanság és a termelés bizonytalanságának megszüntetése céljából a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokat utasítani, hogy évi május hó 8-án, szerdán. 974 a jogerőre emelkedett f-Öldfelosztási határozatokat a vázrajzokkal és földkönyvekkel együtt, a tulajdonjognak a földhöz juttatottak javára való bekebelezése végett az illetékes telekkönyvi hatóságokhoz haladéktalanul legyek át? Hajlandó-e az igazságügyminiszter űr az ország telekkönyvi hatóságait utasítani, hogy a. Megyei Földbirtokrendező Tanácsok által beterjesztett és beterjesztendő földkönyvek alapján a tulajdonjogot a földhöz juttatottak javára kebelezzék be, egyben hajlandó-e gondoskodj^ arról, hogy úgy a műszaki munkálatok, mint a telekkönyvezési munkálatok sürgős elvégzése végett megfelelő számú munkaerő álljon az illetékes hatóságok rendelkezésére?« Elnök: Dénes István* képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen. Az interpellációt töröljük. Következik Futó Dezső képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a rendőrség^ fize+ésrendezése, demokratizálása, nevelése és ruházata társrvában. A képviselő űr halasztást kért. Mpitóztiatnak hozzájárulrii? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Kossa Tstván interpellációja a belügyminiszterhez a kecskeméti rendőrkapitányság ügyében. ^Kérem a nemzetervíílést. méltóztassék hozzájárulni az interpelláció elhalasztásához, fffelyeslés.) A nemzetgyűlés a halasztást mesradja. Következik Szolnoki Tstván képviselő úr interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz az elhagyott éS f árva gyermekek segélyezése tár? gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa,): »HaiÍaii)dr-e a miniszter úr rendeletft kiibocsátan 1 " «z elhae-vott é« árva e*vermekek társadalmi áton való se.2élyp7ésének in'lézménvesítésére?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, az interpellációt törli á nemzetgyűlés. Következik Csala István képviselő úr interpellációja a külügy- és kereskedelemügyi. miniszter urakhoz az Ausztriából való lóbehozatal tárgyában. Kérem a jegyző urat, • szíveskednék az intern el láei ót felolvasni. ^ Malasits Géza jegyző (olvassa): »Tisztelet• tel kérdem, tudnak-3 arról a miniszter urak. hogy a magyar mezőgazdaságban a tavaszi munka az igásállatok hiánya és a traktor üzemanyagok megfizethetetlen drágasága miatt lassan halad: előre? Tudnak-e arról a miniszter urak, hogy Ausztriában olyan nagymennyiségű ló-felesleg van, hogy azt nem győzik takarmányozni és emiatt a lovak nagyrészét levágják? Lehetne-e' módját találni annak, íiogy Ausztria lófeleslegét legitim kereskedelem útján a mezőgazdasági termelés számára megszerezzük?« Elnök: Csala képviselő urat illeti a szó. Csala István (kg): T. Nemzetgyűlés! Mi magyar parasztok, újgazclák. régi, gazdák, olvastluik a miniszterelnök úrnak és a ^földmívelésügyi miniszter úrnak a felhívását, amelyben hangsúlyozták azt, hogy az idei ta vászon többet jelent a szántás, vetés, kaoálási munka, mint más észtendőkíben, s hogy kora reggeltől késő estig megfeszített erővel kell dolgoznunk a kenyértermelés frontján, családunk, hazánk
