Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

Ô73 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. badfbrgahnat a külkereskedelem, az export szempontjából helyesnek tartom, addier, véle­ményem szerint a belföldi gyógyszerszükség­letre vonatkozólag be kellene vezetni a kötött forgalmat, éspedig olyan módon, hogy gyógy­szert csak ^a rászoruló kaphasson orvosi vény ellenében és a gyógyszerészek az orvosi vé­nyekről ugyanúgy kötelesek lennének elszá­molni, mint a pékek a kenyérjegyről. (He­lyeslés.) így el lehetne érni azt, hogy szűkös vi­szonyaink között igazságos és emberséges rendszer alakuljon ki, megszűnnék a speku­láció és feketézés a gyógyszerekkel és azután lehetővé válnék az is, hogy ennek a kötött gazdálkodásnak keretein belül a gyógyszerek árát komolyan mérsékelni lehetne olyan mó­don, hogy a nyersanyasrokat, mivel azok el­számolás tárgyát képezik, egyéb luxuscikkek­nek megadóztatása révén, vagy esetleg más nénzügyi műveletnek felhasználásával olcsób­bá tegyék és így lehetővé tegyék azt, hogy a betearek gyógyszerhez jussanak. T. Nemzetgyűlés! Amikór ezt a száraz és szinte szakszerű szempontokat tartalmazó kér­dést idehoztam, az a cél vezetett, hogy ráinr­tassak arra ; hogy mindannyiunknak meggyő­ződése szerint a gvógyszer fontosabb a ke­nyérnél és a ruhánál is. Az emberiség évezre­des tapasztalatalt az éhezésre és a rongyos­kodásra vonatkozólag az akut viszonyokra újra megerősítették és tapasztalatból tudiuk és Játjuk, hogy igenis át lehet vészelni nehéz időket éhezve és rongyoskodva, de a gyógy­szer ennél fontosabb és ennél sokkal többét jelent: a szenvedő ember számára a gyógyszer az életet jelenti, úgy hogy az emberiesség maximumának kell itt megnyilvánulnia. Akii valaha látott nemcsak fájdalmaktól gvötrődő, hanem légszomjtól szenvedő, műtét utáni vagy fertőzéses betegségben levő em­bert, megállott a beteg ágya mellett, az át­érzi," hogy gyógyszert, adni kell a szenvedő embernek és úgy kell adni, hogy azt meg tudja fizetni, vagy ahhoz hozzá tudjon jutni­A gyógyszer beszerzéséért való felelősséget »s gondot nem lehet egyedül a hozzátartozóidra hárítani, hogv teremtsék elő az utolsó ruha­darabjuk eladása árán is, nem lehet a bizto­sító intézetek terhére se róni, hanem nekünk kell éreznünk a felelősséget ezért. Kérem ezért a népjóléti miniszter urat, hogy neesak a gyógyszerek aránytalan drágulását akadá­lyozza meg. hanem kötött rendszer bevezetésé­vel tegye lehetővé, hogy a mostaninál arány­talanul olcsóbb gyógvszerárak álljanak: ren­delkezésére a szenvedő embernek- (filénk he­lyeslés és taps a Ház minden oldalán.), Elnök: A népjóléti miniszter úr kivan vá­l;iszólni szóbelileg 1 ? Molnár Erik népjóléti miniszter: Ezúttal nem. Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlési kiadna a népíóJéti miniszter úrnak. Következik Dénes litván kén-viselő úr In­terpellációja a föl dm ívelésügyi és igazságügy­miniszterhez n földhöz:iuttatotta.k földjerncit haladéktalan telekkönvvezése tárgyában. Ké­rem a jegyző ' urat, szíveskedjék az interpellá­ciót felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Ha> ] and c-s a a földmívelésügyi miniszter úr a jogbizonytalanság és a termelés bizonytalan­ságának megszüntetése céljából a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokat utasítani, hogy évi május hó 8-án, szerdán. 974 a jogerőre emelkedett f-Öldfelosztási határoza­tokat a vázrajzokkal és földkönyvekkel együtt, a tulajdonjognak a földhöz juttatottak javára való bekebelezése végett az illetékes telekkönyvi hatóságokhoz haladéktalanul le­gyek át? Hajlandó-e az igazságügyminiszter űr az ország telekkönyvi hatóságait utasítani, hogy a. Megyei Földbirtokrendező Tanácsok által beterjesztett és beterjesztendő földkönyvek alapján a tulajdonjogot a földhöz juttatottak javára kebelezzék be, egyben hajlandó-e gon­doskodj^ arról, hogy úgy a műszaki munká­latok, mint a telekkönyvezési munkálatok sür­gős elvégzése végett megfelelő számú munka­erő álljon az illetékes hatóságok rendelkezé­sére?« Elnök: Dénes István* képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen. Az interpellációt töröljük. Következik Futó Dezső képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz a rend­őrség^ fize+ésrendezése, demokratizálása, neve­lése és ruházata társrvában. A képviselő űr halasztást kért. Mpitóztiatnak hozzájárulrii? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Kossa Tstván interpellációja a belügyminiszterhez a kecskeméti rendőrkapi­tányság ügyében. ^Kérem a nemzetervíílést. méltóztassék hoz­zájárulni az interpelláció elhalasztásához, fffe­lyeslés.) A nemzetgyűlés a halasztást mesradja. Következik Szolnoki Tstván képviselő úr interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz az elhagyott éS f árva gyermekek segélyezése tár? gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa,): »Hai­Íaii)dr-e a miniszter úr rendeletft kiibocsátan 1 " «z elhae-vott é« árva e*vermekek társadalmi áton való se.2élyp7ésének in'lézménvesítésére?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, az interpellációt törli á nemzet­gyűlés. Következik Csala István képviselő úr in­terpellációja a külügy- és kereskedelemügyi. miniszter urakhoz az Ausztriából való lóbeho­zatal tárgyában. Kérem a jegyző urat, • szí­veskednék az intern el láei ót felolvasni. ^ Malasits Géza jegyző (olvassa): »Tisztelet­• tel kérdem, tudnak-3 arról a miniszter urak. hogy a magyar mezőgazdaságban a tavaszi munka az igásállatok hiánya és a traktor üzemanyagok megfizethetetlen drágasága miatt lassan halad: előre? Tudnak-e arról a miniszter urak, hogy Ausztriában olyan nagymennyiségű ló-felesleg van, hogy azt nem győzik takarmányozni és emiatt a lovak nagyrészét levágják? Lehetne-e' módját találni annak, íiogy Ausztria lófeleslegét legitim kereskedelem út­ján a mezőgazdasági termelés számára meg­szerezzük?« Elnök: Csala képviselő urat illeti a szó. Csala István (kg): T. Nemzetgyűlés! Mi magyar parasztok, újgazclák. régi, gazdák, ol­vastluik a miniszterelnök úrnak és a ^földmíve­lésügyi miniszter úrnak a felhívását, amely­ben hangsúlyozták azt, hogy az idei ta vászon többet jelent a szántás, vetés, kaoálási munka, mint más észtendőkíben, s hogy kora reggeltől késő estig megfeszített erővel kell dolgoznunk a kenyértermelés frontján, családunk, hazánk

Next

/
Thumbnails
Contents