Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

51 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. évi május hó 8-án, szerdán. 952 {Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 38 perckor.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szántó Vezekényi István, az egyéb jegyzői teendők végzésére pedig Malasits Géza jegyző urat kérem fel. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Somogyi Imre képviselő úr levelét, melybea betegségére való hivatkozással kéthónapi szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A nemzetgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rácz Lajos képviselő úr a folyó évi május 1-én Békéscsabán történt atrocitások tárgyában napirend ölőtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadom. À képviselő urat illeti a szó. (Kováts László (pk): Csak nem lesz fasizmus?) Eácz Lajos (kg) f Igen t. Nemzetgyűlés! Az első eset, hogy mint egyszerű földmívesember szólásra jelentkeztem, azt is mondhatnám, szűzbeszéd elmondására. Szomorúnak tartom, hogy éppen első beszédem elmondását ilyen kínos, kényes ügy tette számomra indokolttá. Elvitathatatlan, hogy mi egyszerű földmíves emberek, de mondhatom, az egész parasztság, hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon át vágyott a szabadság után. Szótlanul szántotta eddig a barázdát s amikor megérkezett a szabadság, örömújjongva dobbant fel minden földmívesember szíve, hogy végre elérkezett az idő, amikor nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindenütt _ úgy érezheti magát a föld mívesember is, mint szabad ember s nemcsak politikai állásfoglalásának tud irányt szabni, hanem ezen túlmenően bele tud kapcsolódni egy olyan közösségi életbe is, amely teüjes mértékben alkalmazkodik lelkiségéhez. Nagyon szeretném, ha képviselőtársaim igen alaposan megnéznék, ezt a kérdést, a parasztság tanyavilágon élő embereinek szemüvegén keresztül, mert fontos, hogy erre figyelemmel legyünk. Szomorú következményei lennének ugyanis annak, ha ez a nép, amely eddig felülről mindig csak rúgást kapott és amely mindig csak könyöMéssel tudott kérdéseket megoldani, továbbra is lenn maradna s nem tudna beilleszkedni egy olyan közösségbe, amely az egész magyar élet folyását '- viszi előre, szomorú volna, ha mindebből kimaradna egy nagy társadalmi réteg. T. Nemzetgyűlési A beküldött parlamenti képviselők azzal a megbízatással jöttek ide, hogy alkotmányos eszközökkel megvalósítsák mindazokat a lehetőségeket, amelyekre az előbb rámutattam az egész dolgozótársadalom részére. A nemzetgyűlés ezt meg is csinálta, olyan ailkotmányt, olyan törvényeket alkotott, amelyek szinte példanélküliek Európában. Csináltunk államformát máról-holnapra, az államforma biztosítására hoztunk törvényt, olyan törvényt, amely^ a szabadságjogokat teljes mértékben biztosította. Hátra még a vele való élés lehetősége. Számolni kell azzal, hogy olyan nép él itt, amely eddig mindig, mindennel szemben bizal? inatlan volt, ehhez a néphez hozzá kell hajolni, bizonyos mértékig meg kell érteni; csoda-e, ha van önzés ebben a népben, akkor, amikor évszázadokon keresztül mindig önmagára voilt utalva? Hiszen ha leégett a háza, ha járvány pusztított a családjában, akkor kíméletlenül taposott el mellette a gazdasági élet szörnyűsége s akkor még saját társai is csak azt keresték, hogy melyik percben taposhatják el. Csoda-e, ha ez a nép még bizalmatlan, csoda-e, ha a demokrácia igazi nagyságát mésr nem tudja kellően felmérni? Mi lehet a kötelességünk ezzel a nagy népcsoporttag szemben? Az, hogy raelléhajolva, szerető kézzel vezessük a demokráciának arra az útjára, amely minden társadalmi osztály számára járható. Ha van is ebben a népben önzés, de e mellett van benne erény is. felmérhetetlen tömegű. Nézzék meg kint, <a vidéken, milyen heroikus munkát végeznek szó nélkül ezeknek az embereknek tömegei, milyen óriási erőmegfeszítéssel tesznek eleget a beszolgáltatásnak, akkor, amikor t évekbe kerül, amíg fel tudja nevelni a paraszt a kis állatkáját, amelynek nevelésére már a három-n égy éves gyermekét is odaállítja. Egész életén keresztül kíméletlenül kell dolgoznia. Ezt az emberfeletti munkát hajlandó is teljesíteni. Van azonban egy dolog, laimire, sajnos,rá kell itit majd térnünk és ez az, hogy ha olyasmi üti meg a lelkét,^ ami pillanatnyilag^ riadttá teszi, akkor ezer és ezer kéz megáll és akkor azután esetleg feLhasználhatóvá válik oilyíatn cselekményekre is, amilyeneket mi magunk sem akarunk. T. Nemzetgyűlés és tisztelt pártok, jól figyeljünk ezekre a^ kérdésekre. Mi vetjük itt el a jövő reménységét, de ha ezt nem tesszük, akkor esetleg a keserű indulatokból, amelyek egyesekben kiváltódhatnak, temetőt csinálunk. Vigyáznunk kell ennél a kérdésnél. Sajnos* már más példa is van előttünk. 1920-ban volt egy hasonló eset, amikor a parasztságot nem sikerült megnyernünk a demokráciának, mert elhirtelenkedfék a gyors indulatok miatt. Most semmi esetre sem szabad ebbe a hibába megint beleesnünk. Nekünk most le kell hajolnunk ehhez a néphez, mes kell értenünk, hogy egyéni önzései, kisebb hibái ellenére is vezetnünk kell őt. mert ha ezt nem tesszük, akkor könnyen fehérlovas, halott embereket csinálhatunk azokból, akik ma nagy szenvedéseket élnek át és akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül csendőrüldözésnek, internálásnak és egyebeknek voltak kitéve. Ezek a dolgok olyanok, hogy azok mellett a pártoknak semmi szín alatt sem szabad szó nélkül elmenniök. Kérem tehát a képviselő urakat és az itt ülő pártvezetőket, mérlegeljék ezt a kérdést a saját pártjuk keretében is, mert sokmillió paraszt sorsáról van szó. Nem lehet számunkra közömbös az, hogy egy helytelen irányú propaganda nem használja-e fel őket és ezért nem tudjuk őket teljesen a demokrácia szolgálatába állítani. En az utóbbi időben meglehetősen sokat jártam vidéken, nemcsak saját szűk hazámban, hanem azon túl is. Nagyon súlyos állapotokat tapasztaltam. Megmondhatom, van olyan község is, ahol ha akárki megjelenik, nyugodtan azt mondhatja: én neked csodákat fogok csinálni és akkor akármilyen ellentétes dolgokat is mond, melléje lehet állítani az embereket. Békéscsabán megtörtént az, hogy embereket agyonvertek. Nem kutatom, hogy azok az emberek hibásak voltak-e vaey nem, mert ez más kérdés» ennek megállapítása a bíróság dolga. Tessék letartóztatni őket. ha szabálytalanságot követtek el, de semmiesetre sem szabad sem pártoknak, sem embereknek gyil-