Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

953 A nemzetgyűlés 29. ülése 19Í6. kosságra vetemedniük és a demokráciát be­szennyezniük. (Ügy van! Ügy van! — Élénk he­lyeslés és taps a kisgazdapárton s a párton­kívüli ellenzékiek soraiban. — Drózdy Győző (pk): Micsoda reakciós beszéd ez?!) Ilyet nem szabad tenni, mert felelősséggel tartozunk ön­magunknak* és a nemzetnek is mai különö­sen nehéz helyzetünkben s i'oleg azért, mert a demokráciát teljes mértékben meg akarjuk valósítani. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a kisgazdapárt és a pártonkívüli ellenzék so­raiban.) Ez pedig csak a dolgozók összességé­nek segítségével válik lehetségessé. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt és a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.) Mint gyakorlati ember tudqm, hogy két év kellett ahhoz , míg a gazda és a cseléd viszonyát tisztázni tudtam és újabb két év kellett ahhoz, míg a közösségi szellemet olyan mértékben ki tudtam mélyíteni» hogy az egyén akaratát alá tudtam vetni a kö­zösség akaratának. Ha azonban akár embe­rek vernek agyon más embereket, akár pedig letartóztatnak valakit és nem szolgai­tatnak neki igazságot, akkor ez feltétlenül rossz hatást vált ki. Talán vannak olyan em­berek, akik ennek örülnek, de akik a demokrá­ciát igazán akarják, azok nem örülhetnek neki. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps a kisgazdapárt és a pártonkívüli ellenzéfii&k soraiban.) Bízom abban, amit a belügyminisz­ter úr mondott nekem két héttel ezelőtt, ami­kor azt mondotta: le fogok sújtani mindenki­xe, aki igazságtalanságot követ el. Éppen ezért, mert tudomásom van róla, hogy a küldöttség itt van a belügyminiszter úrnál, konkrét indít­ványt nem is terjesztek elő. Felszólalásom egyedüli célja csak az, hogy élő lelkiismeretként figyelmeztessem a pártokat:. így ne tovább! (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Kötelessége ezt .minden embernek megtennie, hiszen be akarunk magunk is illeszkedni a demokráciába'. Tessék közelhajolni a néphez, tessék elnézni a nép hibáit. Ha ezt meg fogjuk tenni, ha majd élni tudunk azokkal a demokratikus eszközökkel, amelyeket a törvény biztosít, akkor a demokrácia minden körülmények között biztosítva van a nép számára is és akkor nem érzi majd egyetlen ember , sem megüiázottnak magát ebben a demokráciában, mint ahogy mi éreztük magunkat az elmúlt időben a Gestapo uralma alatt és azon túlme­nően a többi időkben is. Egyszer szabadság lett Magyarországon, tehát minden dolgozó) ember legyen is szabad. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Napirend előtti felszólalás felől vi­tának és határozathozatalnak helye nincs. Napirend szerint következik a miniszter­elnök úr beszámolója feletti vita folytatása. Szólásra következik? Malasits Géza jegyző: Némethy Jenő! Elnök: Nincs jelen. Szólásra következik? Malasits Géza jegyző: Koyáts László! Elnök: Kováts László képviselő urat il­leti a szó. Kováts László (pk): T. Nemzetgyűlés! Min­den trianoni határon belül élő magyart mély­séges aggodalom fog el, amikor a közelgő békeszerződésekre gondol és vágyainak neto­vábbja az lenne, ami sajnos nem tud bekövet­kezni, hogy minden magyar testvérünk hatá­rainkon belül éljen ebben a sokat szenvedett, szerencsétlen hazában. Szeretnék egy konkrét kijelentésre rámu­tatni, amelyet a miniszterelnök úr moszkvai útja évi május hó 8-án, szerdán. 954 I után itt a Házban tett, nevezetesen éppen a magyar-békecélokkal kapcsolatban szeretném megkérdezni a miniszterelnök urat és meg­kérni, nyilatkozzék a nemzetgyűlés színe eiott, hogy mit jelent legszorosabban véve az a ki­tétel, amelyet a nemzetgyűlési naplóból ide* zek most. (Ohassa): »Elmondhatom» hogy, Moszkvában nyugoatan terjeszthettem elo a * magyar békecélokat, azok iránt komoly meg­értést tapasztaltunk, sőt egyes vonatkozásai­ban azok támogatására is határozott igeretet kaptunk.« A miniszterelnök úrnak ez a mon­dain osztatlan és nagy lelkesedést váltott ki itt a nemzetgyűlés minden pártjának oldalán és egy lelki feszültséget oldott fel, kezdtünk rwruenykedni, hogy csakugyan komoly formá­ban lehet szó a jelenlegi határok korrekciójá­ról. A miniszterelnök úr vasárnap Székesfe­hérvárott tartott beszédet és a különböző la­pok közölték a beszéd szövegét, amely'oen ép­pen Romániával kapcsolatban azt jelentette ki, hogy autonómiát adnak a Székelyföldnek, azonkivül a határkorrekoió körülbelül olyan alapokon fog bekövetkezni, hogy ugyanannyi, számszerint körülbelül egymillió románt fo­gunk kapni a körülöttük lévő magyarokkal együtt, mint amennyi magyar, tehát szamsze­rmt körülbelül egymillió — ez különösen a székelyekre vonatkozik — marad majd a túlsó oldalon. Ezzel kapcsolatban mély szomorúság­gal és mélységes aggodalommal hallottam és hallották velem együtt azok, akik hallgatják a külföldi rádiókat, tegnap este az angol rá- . diót, amely a Reuter hírét közölte. Eszerint a müncheni egyezményben megállapított ha­tárkiigazításokat teljesen megszüntetik, az egész román megszállás alatt volt és utóbb a bécsi döntések után idekerült magyar terüle­tet, tehát Észak-Erdélyt és ^ a Székelyföldet ia teljesen a románoknak Ítélték oda. (Ortutay Gyula (kg): Még nines végleges döntés!) A végleges döntés szerencsére még nincs meg. Éppen ezért tisztelettel kérem a miniszterel­nök urat. méltóztassék a beszámolójából előbb idézett mondat tekintetében konkrétebb választ adni és egyben arra is szeretném megkérni a miniszterelnök urat, hogy minden egyes alka­lommal, amikor módjában van az országot érintő akár kül-, akár belpolitikai nyilatkoza­tokat,» feielősebb és nagyfontosságú nyilatko­zatokat tenni, azokat méltóztassék a nemzet­gyűlés előtt megtenni, nem pedig népgyűlések elé vinni, mert hiszen egy népgyűlésen meg­jelenik tízezer, húszezer, negyven-, Ötvenezer ember, de innen a nemzetgyűlésből a hang mégis sokkal tovább ér és sokkal nagyobb mértékben terjed. Tekintettel arra. hogy abszolút megnyug­tató választ erre vonatkozólag, különösen a határkérdésben és a Moszkvában elért # eset­leges békeeredményekre vonatkozólag mind a mai napig még nem kaptunk, kérem a minisz­terelnök úrnak erre vonatkozó válaszát A be­számolóját nem fogadom el. Elnök: Szólásra feliratkozva több képvi­selő nincs, a miniszterelnök úr beszámolója feletti vitát bezárom. A minisztefelnök úr beszámolója feletti vita során Schiffer Pál képviselő úr határo­zati javaslatot nyújtott be, amelyben utasít­tatni kívánja a kormányt, hogy haladéktala­nul adjon ki rendelkezést a fegyverek és rob­bantóanyasrok záros határidőn belüli beszol­gáltatásáról és a fegyverviselési engedélyek revíziójáról. (Hosszantartó élénk helyeslés és

Next

/
Thumbnails
Contents