Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

919 A nemzetgyűlés 28. ülése 1946. a harminc esztendőre, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök úr is megállapításokat tett. Trianon után a Habsburg-befolyástól felszabadult Magyarország új politikai irányvonalát vett. Legyünk tisztában azzal, hogy egyetlenegy ország külpolitikája sem érzelmi motívumokból és nem ösztönszerűen alakul, hanem annak reális, komoly ^és súlyos alapja, indítóoka van. Az a külpolitika, aimely Magyarországot elzárta a nyugati demokráciáktol éppen úgy, mint a szomszéd államoktól és elzárt a Szovjetuniótól a magyar uralkodóosztálynak, a nyolcvan filléres napszámbért fizető nagybirtok os oknak, a textilgyáriak mélyében éhező és nélkülöző munkások kizsákmányolásának a tudatos (külpolitikája volt, nem érzelmi, hanem súlyos és határozottan anyagi indokoktól vezettetve. Trianonra hivatkoznak és Trianonnal magyarázzák a dolgok alakulását. Trianonnal magyarázzák azt, hogy sem Kelet, sem Nyugat, sem a szomszéd államok felé nem lehetett baráti szálakat, baráti kapcsolatokat kiépíteni, csak éppen a! fasiszta Olaszország, majd pedig a náci-Németország felé. Legyünk tisztában azzal, hogv azért hangozhatták Trianon tragikus jelentőségét egyesek és azért hirdették, hogy Trianon után nem lehet emberi életszínvonalat biztosítani a dolgozók számára, hogy egyesek és kevesek a szentistváni birodalom jólétét élvezhessék Trianon határain belül. Ezek az okok és nem véletlen tényezők voltak azok, amelyek a magyar nemzet külpolitikáját az elmúlt politikai rendszer alatt meghatározták. Ugyanakikor, amikor mi nem * vehetünk irányt Kelet vagy Nyugat felé, ugyanakkor a fasiszta Olaszország és a náci Németország megtalálta a megfelelő formákat és lehetőségeket, hogy gazdasági kapcsolatokat létesítsen ezekkel. Számunkra ez azért nem volt lehetséges, mert ha mi beengedjük ide azokat a tanításokat, amelyek Keletet, a Szovjetuniót jellemzik, vagy beengedjük azt a demokratikus szellemet, amely Nyugatot, Angliát jellemzi, abban az esetben Magyarországon .nem lett volna talaja annak a politikai berendezkedésnek, annak a gazdiasági kizsákmá- p nyolásnak, amely itt a népek millióinak nyomorát idézte elő. Ez volt határozottan és kizárólagosan az oloai annak, — nem pedig csak Trianon — hogy Magyarország 1919 után azt a külpolitikát folytatta, amelyet folytatott. A viszonyok azóta* megváltoztak. A fasizmus politikai hatalma teljes egészében összeomlott és ha most mi olyan kiindulásokat vennénk, mint amilyenek alapján az 1919 utáni politikánkat meghatároztuk, akkor oly hibát követnénk el belpolitikai konstellációnkban és külső orientációnkban is, amelyet Magyarország, a magyar nép elviselni nem tudna . •'• '.. , , Tisztában kell lennünk azzal is, liogy aki behelyettesíti a német fasizmust a nyugati de mokráciával, az alapvetően tévesen ítéli meg a politikai helyzetet, Az az eredmény, amelyet mi Moszkvában elértünk, az az eredmény, amely velünk szemben világszerte jelentkezik, a szomszédállamoknál is, a nyugati hatalmaknál is, elsősorban jó belpolitikánknak a következménye. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell állapítanom, hogy az a fejlődési folyamat, amelyen egy év alatt keresztülmentünk, az utóbbi hónapokban mintha törést szenvé- I évi május hó 7-én, kedden. 920 dett volna. Moszkváról beszélt a miniszterelnök úr és élményeket közölt. Közölte velünk, többek között azt az élményét, hogy milyen megnyugtató formában kapott kijelentést Magyarország függetlenségére vonatkozólag és akkor látnunk kellett, hogy egyes képviselők, nem is egyes, számos képviselő mereven, mint fadarab ült a helyén. Számukra ez nem volt élmény, nem verődött tapsra a tenyerük akkor, amikor közölte a miniszterelnök úr, hogy a hadifoglyokat szabadon bocsátják és nem verődött tapsra a tenyerük semilyen alkalomból, mert hiszen ez a politika nem szolgálja az ő szabadságukat, (Justus Pál (szd): Ök csak Berlinbe szerettek utazni!), nem szolgálja a kizsákmányolás, az elnyomás szabadságát. Ez a politika a dolgozó nép érvényesülését, az egymás .mellett élő népek békéjét szolgálja, ebből pedig a nagytőke, a zavarodban halászok nem húzhatnak hasznot. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy a moszkvai megbeszélések leghatározottabb és legjelentősebb megállapítása az volt, hogy Magyarországgal a kapcsolatokat azért lehet kimélyíteni, Magyarország fejlődése szempontjából à viszonyokat azért látják kedvezőnek, mert itt a demokrácia szellemében új emberek élnek és kormányoznak. A feladat s a kérdés jelentősége abban van, hogy ezek az áj emberek a demokrácia szeilemébei munkájukat fokozottabban és eredményes-ebben végezhessék el. Minden olyan megnyilvánulás, amely a történelmi erők helytelen felismeréséből szembe szegezi magát a demokratikus fejlődéssel, minden olyan megnyilvánulás, amely piszkos személyi érdekekből, piszkos osztályérdekekből kalandba akar kergetni egyeseket vagy csoportokat, az egész nemzet elleni merénylet. A miniszterelnök úr megállapította a legutóbbi merényletsorozatokkal és fegyvergyüjtési akciókkal kapcsolatban egy nyilatkoza

: tában, hogy sajnos, az utcán, is lehet találni robbanó anyagokat. (Révész Ferenc (szd) : Pártközpontban!)

443 Ennek konzekvenciáját le kell vonni. Gondoskodniok kell az illetékes hatóságoknak arról, hogy ezek az utcán .található robbanó anyagok biztonságos (helyre, nem pedig felelőtlen emberek kezébe kerüljenek. Mi azonban úgy tudjuk 'és úgy látjuk, hogy nemcsak az utcán hevernek felelőtlen emberek kezébe kerülhető fegyverek és robbanó anyagok, hanem lakásokban, raktárakban és könyvtárakban is vannak robbanó anyagok. • Ezért annak kiküszöbölésére, hogy felelőtlen emberek ezekkel a múltból átmentett fegyverekkel visszaélhessenek^ és a magyar nép fejlődésével s a demokrácia megerősödésével szemben eredménytelen, de mégis káros merényleteket követhessenek el, határozati javaslatot terjesztek be (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy haladéktalanul adjon ki rendelkezést a fegyverek és robbanó anyagok záros határidőn belüli beszolgáltatására (Helyeslés és taps.) és a fegyverviselési engedélyek revíziójára (Helyeslés és taps. —5 Marosán György (szd): A vadásztársaságok ellen!) azzal, hogy a rendelkezések megszegői statáriális eljárás alá esnek.« (Élénk helyeslés és taps. — Marosán György (szd): Túl sok a vadász ebben az országban! — Egy hang a kisgazdapárton: De mennyi! — Egy hang a szociáldemokratapárton; Vadászterület az egész ország!)