Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

919 A nemzetgyűlés 28. ülése 1946. a harminc esztendőre, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök úr is megállapításokat tett. Trianon után a Habsburg-befolyástól felsza­badult Magyarország új politikai irányvona­lát vett. Legyünk tisztában azzal, hogy egyetlenegy ország külpolitikája sem érzelmi motívumokból és nem ösztönszerűen alakul, hanem annak reális, komoly ^és súlyos alapja, indítóoka van. Az a külpolitika, aimely Ma­gyarországot elzárta a nyugati demokráciák­tol éppen úgy, mint a szomszéd államoktól és elzárt a Szovjetuniótól a magyar ural­kodóosztálynak, a nyolcvan filléres nap­számbért fizető nagybirtok os oknak, a textilgyáriak mélyében éhező és nélkü­löző munkások kizsákmányolásának a tuda­tos (külpolitikája volt, nem érzelmi, hanem súlyos és határozottan anyagi indokoktól ve­zettetve. Trianonra hivatkoznak és Trianonnal magyarázzák a dolgok alakulását. Trianon­nal magyarázzák azt, hogy sem Kelet, sem Nyugat, sem a szomszéd államok felé nem lehetett baráti szálakat, baráti kapcsolatokat kiépíteni, csak éppen a! fasiszta Olaszország, majd pedig a náci-Németország felé. Legyünk tisztában azzal, hogv azért hangozhatták Trianon tragikus jelentőségét egyesek és azért hirdették, hogy Trianon után nem lehet emberi életszínvonalat biztosítani a dolgozók számára, hogy egyesek és kevesek a szent­istváni birodalom jólétét élvezhessék Trianon határain belül. Ezek az okok és nem véletlen tényezők voltak azok, amelyek a magyar nem­zet külpolitikáját az elmúlt politikai rend­szer alatt meghatározták. Ugyanakikor, amikor mi nem * vehetünk irányt Kelet vagy Nyugat felé, ugyanakkor a fasiszta Olaszország és a náci Németország megtalálta a megfelelő formákat és lehetősé­geket, hogy gazdasági kapcsolatokat létesít­sen ezekkel. Számunkra ez azért nem volt lehetséges, mert ha mi beengedjük ide azokat a tanításokat, amelyek Keletet, a Szovjet­uniót jellemzik, vagy beengedjük azt a demo­kratikus szellemet, amely Nyugatot, Angliát jellemzi, abban az esetben Magyarországon .nem lett volna talaja annak a politikai be­rendezkedésnek, annak a gazdiasági kizsákmá- p nyolásnak, amely itt a népek millióinak nyo­morát idézte elő. Ez volt határozottan és ki­zárólagosan az oloai annak, — nem pedig csak Trianon — hogy Magyarország 1919 után azt a külpolitikát folytatta, amelyet folytatott. A viszonyok azóta* megváltoztak. A fasiz­mus politikai hatalma teljes egészében össze­omlott és ha most mi olyan kiindulásokat vennénk, mint amilyenek alapján az 1919 utáni politikánkat meghatároztuk, akkor oly hibát követnénk el belpolitikai konstellációnk­ban és külső orientációnkban is, amelyet Ma­gyarország, a magyar nép elviselni nem tudna . •'• '.. , , Tisztában kell lennünk azzal is, liogy aki behelyettesíti a német fasizmust a nyugati de mokráciával, az alapvetően tévesen ítéli meg a politikai helyzetet, Az az eredmény, amelyet mi Moszkvában elértünk, az az eredmény, amely velünk szemben világszerte jelentkezik, a szomszédállamoknál is, a nyugati hatalmak­nál is, elsősorban jó belpolitikánknak a követ­kezménye. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell állapítanom, hogy az a fejlődési folya­mat, amelyen egy év alatt keresztülmentünk, az utóbbi hónapokban mintha törést szenvé- I évi május hó 7-én, kedden. 920 dett volna. Moszkváról beszélt a miniszterel­nök úr és élményeket közölt. Közölte velünk, többek között azt az élményét, hogy milyen megnyugtató formában kapott kijelentést Magyarország függetlenségére vonatkozólag és akkor látnunk kellett, hogy egyes képvise­lők, nem is egyes, számos képviselő mereven, mint fadarab ült a helyén. Számukra ez nem volt élmény, nem verődött tapsra a tenyerük akkor, amikor közölte a miniszterelnök úr, hogy a hadifoglyokat szabadon bocsátják és nem verődött tapsra a tenyerük semilyen al­kalomból, mert hiszen ez a politika nem szol­gálja az ő szabadságukat, (Justus Pál (szd): Ök csak Berlinbe szerettek utazni!), nem szol­gálja a kizsákmányolás, az elnyomás szabad­ságát. Ez a politika a dolgozó nép érvényesü­lését, az egymás .mellett élő népek békéjét szolgálja, ebből pedig a nagytőke, a zavarod­ban halászok nem húzhatnak hasznot. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy a moszkvai megbeszélések leghatározottabb és legjelentősebb megállapítása az volt, hogy Magyarországgal a kapcsolatokat azért lehet kimélyíteni, Magyarország fejlődése szem­pontjából à viszonyokat azért látják kedvező­nek, mert itt a demokrácia szellemében új em­berek élnek és kormányoznak. A feladat s a kérdés jelentősége abban van, hogy ezek az áj emberek a demokrácia szeilemébei munká­jukat fokozottabban és eredményes-ebben vé­gezhessék el. Minden olyan megnyilvánulás, amely a történelmi erők helytelen felismerésé­ből szembe szegezi magát a demokratikus fej­lődéssel, minden olyan megnyilvánulás, amely piszkos személyi érdekekből, piszkos osztály­érdekekből kalandba akar kergetni egyeseket vagy csoportokat, az egész nemzet elleni me­rénylet. A miniszterelnök úr megállapította a leg­utóbbi merényletsorozatokkal és fegyvergyüj­tési akciókkal kapcsolatban egy nyilatkoza : tában, hogy sajnos, az utcán, is lehet találni robbanó anyagokat. (Révész Ferenc (szd) : Pártközpontban!) 443 Ennek konzekvenciáját le kell vonni. Gondoskodniok kell az illetékes hatóságoknak arról, hogy ezek az utcán .talál­ható robbanó anyagok biztonságos (helyre, nem pedig felelőtlen emberek kezébe kerülje­nek. Mi azonban úgy tudjuk 'és úgy látjuk, hogy nemcsak az utcán hevernek felelőtlen emberek kezébe kerülhető fegyverek és rob­banó anyagok, hanem lakásokban, raktárak­ban és könyvtárakban is vannak robbanó anyagok. • Ezért annak kiküszöbölésére, hogy felelőt­len emberek ezekkel a múltból átmentett fegyverekkel visszaélhessenek^ és a magyar nép fejlődésével s a demokrácia megerősödésé­vel szemben eredménytelen, de mégis káros merényleteket követhessenek el, határozati ja­vaslatot terjesztek be (olvassa): »A nemzetgyű­lés utasítsa a kormányt, hogy haladéktalanul adjon ki rendelkezést a fegyverek és robbanó anyagok záros határidőn belüli beszolgáltatá­sára (Helyeslés és taps.) és a fegyverviselési engedélyek revíziójára (Helyeslés és taps. —5 Marosán György (szd): A vadásztársaságok ellen!) azzal, hogy a rendelkezések megszegői statáriális eljárás alá esnek.« (Élénk helyeslés és taps. — Marosán György (szd): Túl sok a vadász ebben az országban! — Egy hang a kisgazdapárton: De mennyi! — Egy hang a szociáldemokratapárton; Vadászterület az egész ország!)

Next

/
Thumbnails
Contents