Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

§59 A nemzetgyűlés 27. ülése íMl keserű szívvel, de belement. (Szemes József (kg): öröm lett a vége! — Derültség és taps a kisgazdapárt oldalán.)*

11 A legvégét várjuk meg. Jött a következő menet. Á következő menet ben azonban; már a vezetőség egy paktumot kötött. Kendben van, koalícióban maradunk, a koalíció fenntartandó. Es mi lett a paktum eredménye? Az, hogy a 60%-os többségből leadott lényegében 20°/»-ot, mert 10-st vesztett és 10-zel növelte a másik oldalt. (Farkas Mihály (kp): Ezt a matematikát nem értem!) Hogy végeredményben odajutottunk, hogy most a legnagyobb részben kommunista tagokból álló falusi földigénylő bizottságok előtt a parlament és a kisgazdapárt is kapitulálni kénytelen. (Közbeszólás a kommunistapán oldaláról: Túlzás ilyesmit mondani! — Zaj) hogy a megtörtént törvénytelenségeket, a megtörtént szabálytalanságokat nekünk most utólagosan szentesítenünk kellene, ebben is legnagyobb részt a kisgazdapárt vezetősége a hibás, mert ez a vezetőség a kisgazdapárti parlamenti frakció akarata ellenére mindig meghátrál. Meghátrált, amikor a. belügyminiszterségről volt szó, meghátrált akkor is, amikor az ultimátumot megkapta és meghátrált akkor is, amikor a kisgazdapárt képviselőinek egyrészét, talán éppen azokat, akik nekik kelle-, metlenek, kényelmetlenek voltak. — hogy ezt a szót használjam, talán a konkurrenciát — a pártból kitette. (Mozgás és zaj. — Pásztor Imre (szd): Nagyon helyesen. — Nag-y Vinee (pk): Hálásak vagyunk érte. — Dömötör Ferenc (kp): Viszont a demokrácia megerősödött és ez a lényeg.) Áttérek már most a földretorm konkrét részére, a konkrét kérdésekre. Előttem a földreform csak egy szempontból fontos: mennyiben használ a magyar népnek, mennyire emeli a magyar nép életszínvonalát és mennyire biztosítja a magyar nép jövőjét a Duna völgyében, a Kárpátok medencéjében. Ez az egyetlen szempont, amely előttem irányt dó. (Zaj a kommunistapárton.) Meg kell állapítanom a következő tényeket: A háborúból az 1945 .év tavaszára a magyar mezőgazdaság elpusztítva, lerongyolódva, mondhatni romokban kerülj ki. Tudjuk milyen kár. érte az állatállományt, tudjuk milyen kár érte a mezőgazdasági felszerelést, mondhatni nem maradt más vissza, mint a puszta föld. Azokra a károkra, amelyek a magyar gazdaság ágait érték, most nem akarok rátérni, egyet azonban meg kell állapítanom: azokat a szörnyű terheket, amelyeket a magyar népnek el . kell viselnie — lértem ez alatt elsősorban a helyreállításnak költségeit, mert ezek a legsúlyosabbak, értem a jóvátételt, amelynek ellenszámlája nincs, mert azt már a katonatiszt urak valamikor 1941—42-ben elhozták ide. talán ikonokban vagy más valami formában.

412 (Ügy van! Üffy van! akisgazdapárton.) — mondom, ezt a két súlyos terhet nekünk kell elviselnünk, ezt legfőképpen a mezőgazdaságnak kell elviselnie. (Felkiáltások a kisgazdapárton: A p araszt s ágnak!) A mezőgazdasággal együtt a parasztságról is beszélek. Ez a súlyos teher elsősorban a mezőgazdaságnak és a parasztságnak vállaira fog nehezedni. Mit jelent ez? Jelenti azt, hogy ebben az országban éveken keresztül csak munka és munka és még több munka lesz, éjt, nappalt összetéve kell dolgoznunk, azonban azt az életszínvonalat, amelyet ez a munka megérdemelne, még nem érhetjük el. Nem érhetjük el hosszú éveken keresztül. Ha . évi május hó 3-án, pénteken. 8Ô0 ez így igaz, akkor nekünk a magyar földdel másképpen kellett volna bánnunk. Akkor nekünik 'nem olyan intézkedéseket kellett volna tennünk, amelyek éppen nem hogy a termelést fokozni lennének alkalmasak, hanem a termelés visszafejlesztésére alkalmasak. (Zaj a kisgazdapárton.) Nem kell nekem külön érveket felhoznom, Filó Samu t. képviselőtársam eleget beszélt erről. És mik a jövő kilátásai? A jövő kilátásai evvel kapcsolatban a legszomorúbbak, a legkétségbéejtőbbek, mert ^ma a világhelyzet az. hogy talán Amerikát, Kanadát és Ausztráliát kivéve, mindenhol katasztrofális élelmiszeihiáuy van. Ez a helyzet el fog még egy-két évig tartani, de utána megváltozik a világ. Ha megindulnak az 'amerikai „búzagyárak, (Nánási László (pp): A búzát "^ nem gyártják, azt termelik! — Vásáry József (pk): Csak úgy nevelik ezt kérem! Költői túlzás, mint sok minden!) ha megindul Oroszország óriási termelése, ha bekapcsolódik Lengyelország és Románia és ha még arra is gondolunk, hogy Angolország most a háború alatt kétharmad részben önellátóvá lett — mi fog történni akkor Magyarországon? Hogyan fo« gunk mi megjelenni a nemzetközi piacon? (Súlyán György (kp): t Mint kert-Magyarország! — Zaj.) Az a helyzet fog bekövetkezni, ami már 1930-ban, 1931-ben megvolt, amikor Magyarországon • mesterségesen kellett a búzát emberi táplálkozásra alkalmatlanná tenni, (Közbekiáltás a kommunistapárton; Akkor naigybirtok volt!) amikor a balettát kellett bevezetni és amikor a védett birtokok intézményét kellett felállítani. (Folytonos zaj é koimfmunisW-pár on. — Dömötör Ferenc (kp): Most nagyobb darab kenyerét fogunk szelni! Ez a fontos!) Ez mindenkinek kívánsága. (Dömötör Ferenc (kp): És így is lesz!) Ennek az országnak, ennek a népnek az a tragédiája, hogy ez a földreform, amelyet évszázadok óta vártunk, éppen most következett be, most kellett bekövetkeznie. (Justus Pál (szd): Jobb lett volna később?) Bekövetkezhetett volna ez korábban is. (Közbeszólás a pártonkívüli csoportból: ígaz!) Bekövetkezhetett volna 1918-ban, vagy 1919-ben. Sajnos, az a forradalom elvetélt, mégpedig miért vetélt el? (Zaj.) BuaaBarlnát

413 hívom fél .tanúrnak. (Közbeszólás a szociáldemokrat\apárton; Jobbat nem tud?) Azért vetélt el, mert akkor, elmulasztották azt, amit most túlságos buzgalommal hajtanák végre, amit akkor meg kellett volna csinálni és amit most nem lett volna szabad így • megcsinálni. Hogy akkor ez nem következett be, hogy nem történt meg a magyar föld felosztása, az nagyrészt éppen Hamburger Jenőnek és Kun Bélának a terhére írható fel. Ezt a vonatkozó irodalom is megállapítja. (Juáius Pál (szd): Az ellenforradalmi szellemnek írható a terhére!) Ök nem akarták a nagybirtokot fel osztani, mert kollektív gazdálkodást akartak. (Közbekiáltás a kommunistapártból: Azért osztjuk fel most!) Ha akkor nem a kői' lekív gazdálkodásra spekulálnak a politikus urak, hanem azt mondják a parasztnak: fog- R laid el a jussodat, menj be a földbe, a következő 25 év máskép festett volna, {ügy van! a . kisgazdapárton és a pártonkívülieknél.) Nem •lett vota az azután következő 25 évben itt hitlerizmus, nem kerültünk volna ebben a háborúban arra az oldalra, amely csak a vesztést jelenthette, (Közbeszólás a pártonkívülieknél: Igaza van!) akkor mi ebben a háborúban azon az oldalon állottunk volna, ahol a nap süt.