Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

Ö33 A nemzetgyűlés 2$. ülése 1916. évi málus hó 3-án, pénteken. löket telepített azokról a helyekről, ahol kevés volt & föld, oda, ahol kevés volt az igénylő és sok volt a föld, ez a telepítés azonban csak igen lassan haladhatott, egyrészről a köziekéaési eszközök hiánya, másrészről pedig a lakóépületek hiánya miatt, mert például nem lenetett a Tr szántairól tömegével áttelepíteni a Dunántúlra parasztokat, ha nem volt nekik ott hol lakniok. így törtenüetett meg az, hogy meg ma is jelentős tartalékterületek vannak a Dunántúlon beteiepítetlenül és mindaddig nem is lenét oda telepíteni, amíg- az államnak nem lesz módjá.ban lakónáz építésével lenni segítségükre az áttelepülőknek. A masáik irányban a népgondozó hivattál végezte a telepi lest a kilelepnett sváb lakosság heiyere. Iii'i i-orientek a le-gsutyios.au b. niuáit. A nepgondozó nivatai már öisszeatlí fásánál, működeöe természeténél fogva is iff en kevéssé voit tájékozódott gazdasági kérdeseKoen,. nem is igen foglalkozóiul veié, a kiürük vagy általa kiürített iöideket, házakat, inffafíXanokat igen soitszor nein ioidmüveiói£nek,n4neni tőidet nem szerető embereknek juttatta, úgynogy zavarok és mérhetetlen gazdasági károkozások keletkeztek ebből. A jeten tör vény javaslat azt célozza,, hogy a ' telepítés eigy kézbe kerülve, az Országos Jj'Öidbiiraukreudező Tanáos irányitása ada.it az erre' szükségig szervezet kiépítésével egy kézből lier, gyen irányítva, időveszteség és gazdasági veszteség nélkül mennél kevesebb zökkenővel legyen megoldható, hogy a tiermeiésben -is, mennél kevesebb fennakadás törteimnek. A -törvényjavsslalt- első része, erről szol

1

, má sodik része pedig a föidbiirL ökre form hefejezésériől. A leglényegesebb kérd és ebben a tekintetben a föld vi&sziawételének szabályozása és a kárvallottak elhelyezése. A törtvenyjavasJiatot a surgosséff kimionr dásai uli'án a földimívelésüffyi és az igazságügyi bizolt

tßag tárgyalta: a bizottságok jelentését a módosításoik'kiail együtt ismertetem a t. Nemzet(Olvassa) »A nemzetgyűlés földmívelésügyi és igazságügyi bizottsága a mai napon tartott együttes ülésében tárgyalás alá vette a címben foglalt törvényjavaslatot, melyre vonatkozólag a nemzetgyűlés május hó 2-án tartott ülésiáben a házszabályok 95. §-a alapján a sürgős tárgyalást elrendelte. A bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, részleteiben pedig az alábbi módosításokkal ajánlja a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra: A 7. § (2) bekezdés nyolcadik sorában az »összegben« szó után a »csak« szó felvételét, a tizenegyedik sorban lévő »is bennfoglaltatik« szavak helyett pedig a »foglaltatik« szó felvételét tartja szükségesnek a bizottság, ami által kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a juttatott a lakóház megváltási árán felül az ahhoz tartozó, de földadó alá eső ingatlanokért külön'megváltási árat tartozik fizetni. A törvényjavaslat II. fejezete a földreform befejezését célzó rendelkezéseket tartalmazza. A befejezést kívánja a bizottság előmozdítani azáltal, hogy a 16. § (2) bekezdése utolsó mondatának kihagyása mellett foglalt állást. Ezzel nevezetesen meg van akadályozva. az, hogy a (2) bekezdésben egyébként megjelölt kivételektől eltekintve, újabb földigénylők jelentkezhessenek. A 17. § • (2) bekezdése a kényszerhelyzet megítélése szempontjából vélelmet - állít fel arra nlézve, aki mint katonai vagy munkaszolgálatos kötelékben álló személy az ország teJTEMZETOTÜLfílSI NAPLÓ I. i'ületét zárt alakulattal, abba beosztottként hagyta el. A bizottság ennek a vételemnek az aiMainiazasát megszorítani kívántia. ezért a 17. § (2) bekezdésének utojsó mondatként a következő szöveget iktatta be: * »Nem vélelmezhető a kényszerhelyzet " azoknál, akiknek katonai vagy munkaszolgálatos behívása eredeti lakóhelyükről való önkéntes eimenekuiesuk után mas helyről történt.« A földreform végrehajtása során előfordultak olyan esetek, hogy az egyes közületek ingatlanait a fennálló jogszabályok eiienére jgenybevették és kiosztottak. A törvényjavas^ lat 19. $-a akként rendelkezik, hogy az 1946 január hó 1. napja eiőct kiosztott ingatlanokat — -kivéve az 50 kat. holdon aluli parasztbirtokokat — a volt tulajdonosoknak visszaadni nem lehet, E szöveg szerint a JUOSZIOUL ingatlanaikat a közületek- sem kaphatja* VISSZLU ŰZQcialis, nemzetgazdasági és termelési szempontokból is indokolt, hogy a közületek, ha ingatlanaikat vissza nem is kaphatják, amennyiben annak egyébként lehetősége fennáll, megfelelő csereingatlannal kárpótoltassanak. Ennek érdekeben a bizottság a 20. § (2) bekezdéseként a következő

t szöveget vette fel: »Az állam, törvényhatóság, város, község, egyház és legeltetési társulat részére az érvényben lévő jogszabályok ellenére igénybevett és kiosztott ingatlanaért — amennyiben arra lehetőség van -— azonos értékű megfelelő csereingatlan juttatható.« E módosítás következtében a régi (2) bekezdés (3) bekezdés lesz. ' , A bizottság helyesnek találta a törvényjavaslat 22. §-ának azf a rendelkezését, hogy az osztatlan közös tulajdonban volt, továbbá a *. telekkonyvileg vagy a természetben megosztott, de együttes gazdasági kezelés és irányítás alatt állott ingatlanokból összesen 100 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlan mentes a megvallás alól. Ennek a rendelkezésnek" azonban kivétel nélkül történő alkalmazása kuionosen olyan esetben, amikor az együttes gazdasági kezelés és irányítás bizonyos kényszerítő körülmények következtében jött létre, , a bizottság megítélése szerint bizonyos méltánytalanságokra vezetne, ezért a 22. § (1) bekezdésének utolsó mondataként a következő szöveg beiktatását határozta el: »A jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a gyámság alatt lévő kiskorú ingatlanait a gyám (vagyonkezelő) ingatlanaival nem lehet összeszámítani azon a címen, hogy az ingatlanok együttes gazdasági kezelés és irányítás alatt állanak, felteve, hogy a gyám (vagyonkezelő) nem a <*zülo.« Egyes községek a földreform végrehajtása előtt olyan nagyobb legelőterületeket is béreltek, amelyek a földreform végrehajtása során megváltás alá kerülték. Ha ezeket a legelőket is a földinívesszövetkezeteknek kellene juttatni, a község elesnék azoktól a területektől, amelyekre állatállományának fenntartása céljából feltétlenül szüksége van; ennek elkerülése végett a 23. § utolsó mondtaitának folytatásaként a bizottság a következő szöveget vette fel: »kivéve, ha az igénybevett legelőt az igénybevétel előtt már a községhaszonbérelte; ilyen esetben a legelőt osztatlanul a község tulajdonába kell juttatni.« A Fővárosi Földbirtokrendező Tanács illetékességi területén ezideig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a Jiázhelyek igénybevételiére vonatkozóan csak véleményező hatásköre volt. Minthogy azonban a bizottság 53