Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

835 • À nemzetgyűlés 27. ülése 1946. i megállapítása szerint a székesfővárosban és az azt környező városokban és. községeikben a szépészeti szempontokat ós a tervszerűséget fokozottabb mértékben kell érvényre juttatni, mint az ország más részében» a bizottság szükségesnek találta a Közmunkák Tanácsának hatásköriét kiterjeszteni. Erre tekintettel a törvényjavaslat 25. § (3) bekezdése- , ként az alábbi szöveget vette fel: »A Fővárosi Földbirtokrendező Tanács illetékességi területén csak olyan ingatlan vehető igénybe házhely céljára, amelynek igénybevételét előzetesen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa javasolja.« A bizottság azokkal a kÖzs

!

ági földigénylő bizottságokkal szemben, amelyek a jelen törvény hatálybalépése után az Országos Földbirtokrendező Tanács határozatának ellenszegülnek, illetőleg rendelkezéseinek végrehajtás J sát megtagadják, a legszigorúbb eljárást is in.dokoltnak tartja és nem kívánja a tanács k mérlegelésére bízni, hogy mely eséífekben oszlathatja fel a Földigénylő Bizottságot és mely esetben .zárhatja ki a juttatásból a bizottság ellenszegülő tagjait. Ennek megfelelően a javasliart 30. §-ának hetedik és nyolcadik sorában a »feloszlathatja«, utolsó sorában pedig a »kizárhatja« szót »feloszlatja« illetve »kizárja« szóra módosította. Az együttes bizottság javasolja a nemzet- t gyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mini a javasolt módosításokkai a mellékelt szövegezés szerinti készleteiben elfogadni méltóztasék.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Amikor ennek a törvényjavaslatnak elfogadását kéri az együttes bizottság, à magam részéről még szeretném a nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy milyen mérhetetlenül fontos az, hogy végre ez a földbirtokreform, ez a nagy alkotása a demokráciának, be legyen fejezve és jól legyen befejezve. Ezt több körülmény is indokolja. Elsősorban indokolja az, hogy ai demokrácia megszilárdítása országunkban el sem képzelhető anélkül, hogy itt a . társadalmi osztályok, főképpen az egy társadalmi osztályhoz tartozó parasztok között a megbékülés meg ne történjék. A társadalmi megbékülésnek gondoljuk evvei a törvényjavaslattal az útját egyengetni, a régi kisbirtokos parasztság támogatását is hozzáadva az új kisbirtokosok részére, lu g y gazda-sági iug ímMjeu-Voiive hasznos tagjai tudjanak lenni. a társadalomnak. De rendkívül fontos ennek a törvényjavaslatnak elfogadása s ezzel a földbirtokreform befejezése gazdasági szempontból is. Nagyon jól tudjuk, mennyire nehéz helyzetben van országunk közellátása a jelen időkben is, főképpen mezőgazdasági termelésünk teljesítőképességének nemteljessége miatt. A háború rendkívül sok áldozatot követelt az ország minden társadalmi rétegétől, de legfőképpen sok áldozatot követelt a magyar mezőgazdaságtól. A magyar mezőgazdaság nagyon sokára lesz abban a helyzetben, hogy feladatát úgy tudja teljesíteni, ahogyan békeidőben teljesítette. Bár békeidőben is sok kritika érte a magyar mezőgazdaságot, hogy termelése korszerűtlen és elmaradott. Ma még ettől is el vagyunk maradva. Be kell végre fejeznünk a földreformot, hogy vége legyen a bizonytalanságnak és helyreálljon a termelés biztonsága.^ Ez legelsősorban fontos azért, mert mint minden termelésnek, a mezőgazdasági termelésnek is biztonévi május hó 3-án, pénteken. 836 ságra és hitelre van szüksége. A bizonytalan helyzetben el sem képzelhető az, hogy a mezőgazdaság hitelhez jusson, a többtermeíésnek pedig sok minden egyéb föltételtől eltekintve, legelsősorban is a megfelelő tőke képezheti az alapját. A földreform befejezése után a feladatoknak nem kisebb része lesz még hátra. At kell szerveznünk az egész magyar mezőga>zdai&á-' gunkat a megváltozott viszonyokra tekintette

1 annak tudatában, hogy örökre és visszavonhatatlanul paraszti ország leltünk. A nagybirtokrendszer megszűnése után, amikor mezőgazda, sági termelésről beszélünk, csak paraszti termelésről beszélhetünk, éppen ezért elő kell készítenünk ennek a jövendő termelésfejlődésuek minden lehetőségét. Az értékesítő szervek kiépítésével, a termelés megfelelő irányításával, a gazdasági szaktudás fejlesztésével újjáépítésünknek egyetlen és biztos alapjává a magyar mezőgazdasági termelést kell tennünk. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a magyar mezőgazdaságra nemcsak az a feladat hárul, hogy az ország népét- kenyérrel ellássa, de ennek keli annyi fölösleget is termelnie, hogy a fölösleget külföldön értékesítse, iparunkat el tudjuk látni a szükséges nyersanyaggal. Ha országunk mezőgazdasági termelése nem tudja hivatását teljesíteni, egészen őszintén megmondhatjuk, minden erőlködés dacára sem fog sikerülni semmi más téren, sem ipari, sem közlekedési téren az újjáépítés. Eppen< ezért szükséges az, hogy végre a földreform befejezése után egy erős, öntudatos, egymást megértő paraszti termelőréteg alakuljon ki, amely hivatását az egész ország javára be tudja tölteni. •• Kéremiái nemzetgyűlést, hogy ezeknek figyelembevételével a benyújtott törvényjavaslatot általánosságban fogadja el* (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Filó Sámuel képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. Filó Sámuel (kg): T. Nemzetgyűlés! Bár a törvényjavaslat jelentős része az én indítványomra született, mégis meg kell állapítanom, hogy az nem fedi teljes valóságában az én álláspontomat. A pártfegyelem engem is köt és teljes mértékben tiszteletben tartom a pártközi megállapodást, ezért a törvényjavaslatot úgy a magam, mint pártom nevében általánosságban elfogadom.. Természetesen ez nem zárja ki azt, és nem tilthatja el azt a jogomat, hogy erről bírálatomat el ne mondjam és rá né mutassak a javaslatnak egyes hibáira és fogyatékosságaira, mert ha ezt nem tenném, akikor nem volnék méltó erre a helyre és leg kevésbbé arra, hogy ennek a nagyhorderejű kérdésnek végre hajításainál a legfelsőbb fórumban helyet fogíaljak.

405 T. Nemzetgyűlés! Távol áll -tőlejm az a szándék, hogy bírálatommal bárkit is támadjak és legkevésbbé sincs az a szándékom, hogy ezzel a pártközi békét, tehát a koalíciós együttműködés lehetőségét veszélyeztessem. Nem. Én békés természetű ember vagyok, de az igazságot meg kell mondanom. És amikor az" igazságot meg kell mondanom, a magam álláspontját nem szoktam véka alá rejteni. Azt mindenkor megmondom anélkül, hogy bártkinek az önérzetét megsértsem és éppen ezért a jelen törvényjavaslatnál is csak az a szempont vezet, hogy elsősorban a demokráciába vetett hitem . szerint minden erőmmel, szerény tudn-