Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

725 A nemzetgyűlés 24. illése 1946. évi múrciuslhó 12-én, kedden. 726 (A szünet 12 óra 5 perctől 12 óra 28 percig tartott) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik Beohtler Péter képviselő úr. Bechtler Péter (szd): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A felszabadulás óta egyetlen törvényjavaslat sem váltott ki annyi ellenhatást, mint a napirenden lévő javaslat A törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál láthattuk, hogy a törvényhozók közül nem mindenki tartja szükségesnek íf demokratikus rendszer és a köztársasági államforma hathatós védelmét. Itt meg kell említenem, bogy az elmúlt hetekben olyan események történtek, amelyek sürgőssé tették a törvényjavaslatnak törvényerőre emeléséi Megállapítom, hogy február lOén az Erzsébet-körútoin ötszáz főnyi tömeg tüntetett ellenforradalmi megnyilatkozásként, február 14-én a Csengery- és az Aradi-utca sarkán egy kisebb csoport éljenezte Horthyt, Szálasit és Mindsaentyt', azonkívül az. ezt megelőző időkben a főiskolákban és a sporttelepeken tüntetések zjajlottak le. De tová'bbmemve, amikor február 1-én a köztársasági államformát megállapítottuk és köztársasági elnököt választottuk, a rádión keresztül istentiszteletet közvetítettek február 17-én, amely istentisztelet közvetítése alkalmával elénekelték a »Hol vagy István király, téged min/len magvar kíván« ezövegíí éneket.

378 Nem tartom valami szeren esésnek, hogy a köztársaság kikiáltása utáni napokban egy ilyen templomi megnyilatkozás történt és ezt fontosnak tartották rádión keresztül közvetíteni. De a továbbiakban meg kell említenem azt is, hogy az elmúlt napokban a Rongyosgárda röplapokat szórt Budapesten — Héj jas Tván társai! — amelyek azt mondták: Ne szédítsen meg senkit se, ha egynéhány százezer ember vörös lobogók alatt vonul fel Budapesten, mert nyolc millió magyar szemben áll ezzel. És az a Rongyosgárda, amely Héj jas Iván mögött* sorakozik, azt reméli, — ezekből azt látjuk, — hogy még egyszer szóhoz juthatnak ők itt Magyarországon és majd politikát diktálnak.

379 A törvényjavaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a nyugati demokrácia rendszerét nem védik ilyen szigorú törvények. Nem akarják tudomásul venni azt, hogy az elmúlt évtizedekben sokat tanultunk és nem akarjuk, hogy a magyar demokrácia — ahogyan az előbb említették már felszólalt képviselőtársaim — a weimari Németország sorsába jusson. De látjuk azt, hogy nemcsak Németországban esett a demokrácián súlyos sérelem, hiszen Ausztriában a demokráciát szintén megdöntötték a fasis7ták. De ugyanez volt a helyzet Olaszországban, majd Franciaországban, aboi demokrácia volt évtizedeken keresztül, azt lehet mondani évszázadon keresztül és a^adt Laval, _ Belgiumban pedig támadt egy Rex, Norvégiában egy Quisling, sőt Magyarországon a?t lehet mondani 1919 augusztusa óta készítették elő a tanait Szálasiéknak.

380 De nemcsak az előbb említett jelen«?fékkel kell megkezdenünk, hanem mesr kell küzdenünk a rémhírterír-s^tőkkel is, akik úgy a belföldön, mint a külföldön lévő magyarok között ártanak az o^zág érdekeinek at rémhírek terjesztésével. (XJgy van! ügy van! a kommunistapárton:) Helyes az indokolásnak az a megállapítása, amely szerint téves a demokratikus szabadságjogokat, a gondolat és a bírálat szabadságát úgy értelmezni, hogy ez az állami rendszer aláaknázására, a társadalmi béke felborítására legyen felhasználható. Meg kell szüntetnünk az eddig tapasztalható hiányosságokat is; a kétértelműséget. Érthetetlen előttünk az, hogy a köztisztviselőknek, valamint a katonáknak, a hadseregnek miért nem kellett eddig a köztársasági államformára az esküt letenni. Szálasiék, amint uralomra kerültek, a*á következő nap rögtön kivették az esküt a köztisztviselőktől, a demokratikus Magyarország pedig vár és nem tartja fontosnak, hogy a köztisztviselők, akikről pedig tudjuk, milyen beállítottságú esryének vannak ieren nagy számban "közöttük. letegyék a hűségesküt. (Faragó László (szd): Egy megszegett esküvel kevesebb!) Kérdem, miért nem szüntetjük meg a hivatalos nyomtatványokon, valamint a gépkocsikon a korona« címer használatát? (Ügy van! a kommunistapárton.) Köztársaság vagyunk és a koronás címer használható mindenütt. (Ügy van! a $zocí'áldemokratapárton.) De ha az államforma megállapításánál ezt nem rendeztük, holott egy egyesület, egy helyi munkásegyesület megalakulásakor alapszabályban állapítják meg, hogy annak milyen bélyegzőt kell használnia, a masryar alkotmány legfőbb alaptörvényében, a köztársasági törvényben pedig, még a címer kérdését sem rendeztük, éppen azért, mivel ezt a kérdést nem rendeztük, mindenki föltételezheti, hogy királyi köztársaság vagyunk. Azt hiszem, ezt nem akarja senki sem, tehát ezért sürgős volna, hogv ez az állapot, illetve a kétértelműség megszűnnék. érthetetlen ezenkívül az is. hogy a hivatalokban, így a parlament épületében is még mindig ott találjuk a Habsburg képeket. Javaslom, bogv ezeket a képeket a legsürgősebben távolítják el a hivatalokból. (Taps a H ás minden oldalán.) Foglalkoztassuk a művészeket a^zal. hogy a hivatali szobák részére megfestettük Dózsa Györe-yöt, Martinovics Tgnácot, Kossuth Irajost. Táncsics Mihályt. Petőfi Sándort és a dem okra eifert folytatott harcim elesett mártírjainkat. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) De nemcsak törvénnyel kell védenünk a demokráciát, hanem gondoskodnunk kell, hogy elsősorban az i«kolákb<m meghonosítsuk a demokratikus szePemű oktatást. Fontosnak tartom, hogy a köztársasági államformáról szóló 1946:1. te-t minden iskolában tanítsák, még az elemi iskolákban is. A törvényben lefektetett népi jogokat ismerje meg mindenki már az iskola padjaiban. A demokratikus alapelvek ismertetésén kívül egyéb feladatok is vannak, amelyek a demokrácia mellé sorakoztatják a lakosságot. így elsősorban fontosnak tartom, hogy rövid időn belül olyan

< törvény lásson napvilágot.^ amely az összes iskolákban, az elemi, a közép- és a főiskolákban tandíjmentességet biztosít mindenki számára. (Taps a Ház minden oldalán.) A dolgozó osztály minden gyermekének lehetővé kell tenni. hogy nrnél több iskolát elvégezhessen. Éppen azért kifogásolom azt. hogy a középiskolákban és a főiskolákon változatlanul fennáll a tandíj, sőt az egvetemeken olyan magas tandíjak vannak megállapítva, hogy azt a dolgozó osztály gyermekei megfizetni egyáltalán nem tudják. Ma, amikor azt mondjuk, hogy mindent át kell építeni és követeljük, hogy demo4.f>*