Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-3

Tu A nemzetgyűlés 3. ülése 1945. évi december hó 1-én, szombaton. m nek nevében beszélek, egy emberként áll mögötte (Helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán.) és kormányának minden egyes tagja mögött, mert minden tagjával szemben bizalommal vagyunk és azt, amit ők akarnak, segítjük megvalósítani. Ha a kormányprogramjaiból néhány pontot kivehetek, akkor legelőször a miniszterelnök úrnak, az összkormánynak és a mi programinunknak arra az ígéreitére hivatkozom, thogy itt törvény fog születni a demokrácia védelméről. Várjuk ezt a javaslatot miniszterelnök úr, várjuk az igazságügy miniszter úrtól. Mi ezért a demokráciáért keservesen megszenvedtünk és megküzdöttünk, megküzdött az egész magyar nép (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) s ezért nem hagyjuk azt, hogy a szabadság és az egyenlőség, amely princípiuma a. demokráciának, elvesszen. Mi ott fogunk állni és törvényt kérünk arra, hogy ez a demokrácia, amely talán másképpen meg sem születhetett volna, min-t vérben és szörnyű vajúdásban, valóban évszázados közkincse legyen végre ennek a sokat szenvedett magyar nemzetnek. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton-) Népnevelés! Az egész kultuszprogrammból ez érdekli talán legjobban a t. Házat. Volt magas műveltségünk, nemzeti kultúránk, voltak középiskoláink, el volt hanyagolva azonban a legfontosabb: a magyar népnevelés. A kultuszminiszter úrtól az ilyenirányú javaslatokat várjuk elsősorban. A magyar nép gyermeke előtt, különösen, ha a legszegényebb réteghez tartozott, attól kezdve, amikor kimaradt az elemi iskolából, úgyszólván nem nyilt mód és lehetőség arra, hogy képezze magát. Pedig mi innen, a legalsó rétegből akarjuk regenerálni ezt a nemzetet, mert ott van a legegészségesebb talaj, a legjobb idegzet és mi legelsősorban ezeknek az embereknek akarunk kultúrát nyújtani, s a demokráciának, ennek az újjászületett, helyesebben, nem újjászületett, hanem most megszületett demokráciának az lesz a legszebb cselekedete, ha a kultúrát ezeknek az embereknek közkincsévé teszi. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán.) Általános biztosítást akarunk mindenki számára, — hangzott a miniszterelnök úr ajkáról. Azt akarjuk, t. Ház, hogy ebben a nemzetben ne legyen egyetlen _ ember sem, aki bizonytalanságban él. Annyija mindig lesz ennek a nemzetnek, hogy ezt biztosítani tudja. Ha az Úristen áldását adja a magyar nép munkájára, akkor jövőre lesz már kenyere a magyarságnak, sőt lesz annyi kenyerünk, annyi vagyonunk, amennyiből mindenki tisztességesen megélhet, úgy, hogy ne kelljen rettegnie a nép egy részének a holnaptól, hogy a megélhetés bizonytalanságát elvegyük minden magyartól. Szegénygondozás! »Szegények mindenkor tesznek közöttetek.«

30 Itt lis lesznek szegények. Egy nemzet életét az fémjelzi, ha a nemzet életében nincsenek kitaszítottak. Azokat, akik saját hibájukon kívül, születési hibánál fogva nem tudják a maguk számára megkeresni a mindennapi kenyeret, nekünk kell eltartanunk és arra kell törekednünk, hogy a nemzet életében ne legyenek koldusok, mint ahogyan most hadirokkantjaink koldulnak az utcán, mert ez a nemzet megszégyenítése. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt oldalán.) Földreform! Szeretnék néhány komoly szót * mondani itt és leszögezni a független kisgaz uaparc nevében. A magyar nep évszázados pore eldőlt, a nemzet legnagyobb kincse, a föld a magyar nép kezére került. így lesz biztonságban e tekintetben a nemzet, mert a nép megőrzi és megvédi a nemzeti balszerencse minden változása közepette ezt a legnagyobb kincset, a magyar földet. A kisgazdapárt ezzel indult, ez volt zászlajára írva: í'öiaet a magyar népnek, legyen a föld azé, aki megdolgozza. Tulajdonképpen ezért, ennek a kérdésnek megoldására született a független kisgazdapárt. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) A magyar nép földéhségét, bevalljuk, mi csigáztuk fel. Eljártunk falvakba, beszéltünk, könyörögtünk a 6 pengős boletta idejében, hogy a magyar nép ne nagyja ei a földet, mert a magyar nép földéhsége, amely az elmúlt rezsim szemében a legnagyobb bűn volt, a mi szemünkben, akik ismertük ezt a népet és az országot, a nemzetmegtartó legnagyobb erény, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) mert tudtuk ós tudjuk, hogy abban a pillanatban, amikor a magyar föld népe bármilyen oknál fogva megunná a magyar földet és otthagyná, illetve ott akarná hagyni a földet, a legnagyobb katasztrófa következnék be. Emlékezzünk rá, volt idő, amikor ott akarta hagyni, a földet; 1930/314>en, aboleitta

31 idejében mindenki a városokba akart tódulni. Ha akkor a magyar nép földéhsége, ez a nemzetmegtartó erény megszűnt volna, s a magyar nép otthagyta volna a falut és elment volna a városba vagy idegen országokba szökdösött volna ki az ország határain keresztül, akkor a nemzet végső pusztulása következett volna be. Végre itt van t. Ház, a földreform. Megváltozott az ország arca Átépítettük az országot. Ez volt a kisgazdapárt programmjának legfontosabb pontja: leépíteni — emlékeztetek a szavakra is — a nagybirtokrendszert és megteremteni a magyar kisbirtokrendszert. Teljesült az ősi programm, kielégült a népi vágy. A földreform a mi szemünkben sohasem volt többtermelési probléma. Mi a földreformban mindig a nemzet életkérdését szemléltük. Tudjuk, hogy kisebb lesz a búzatermelés. Természetes! Látjuk és tudjuk azonban, hogy a magyar kisgazda értékben többet termelt az utóbbi évtizedekben, mint a nagybirtok (Ügy van! Ügy van! Taps a kisgazdapárt oldalán.) s olyasmit termelt a kisgazda, aminek mindig volt piaca Európában és nem kellett eozinálni azt a búzát, azt az értéket, amelyet a kisgazda termelt. Tudom, meg vagyok róla győződve, hogy egy-két év múlva az új gazdák és a régi gazdák fel fogják emelni az ország földmívelésének színvonalát és értékben rövid egy-két év alatt annyit fognak termelni, mint amenynyit a nagybirtokrendszer termelt. A föld végre a magyar népé lett és nincs többé hatalom, amely visszaveheti s a magyar demokrácia mindenkor lesz olyan erős, hogy amit adott, azt meg is védelmezze. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalam.) Ne spekuláljon tehát senki, törődjön bele mindenki a sorsába. A nagybirtok bűnei a nemzettel szemben rendkívül súlyosak voltak. Ha a nemzetiségi problémát nézem, ha nézem Erdély képét, azután kinézek, kihajlok saját testvéreim után is Amerikába, és látom, hogy gazdasági szempontból a legértékesebb elem költözött el és hagyta el az országot, mert ez volt a vállalkozó eleme a népnek, akkor látom,