Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-22

661 A nemzetgyűlés 2B. ülése 1946. felől pedig, hogy a nemzetgyűlési képviselők erkölcBi politikai és gazdasági összeférhetetlensége világosan meghatároztassék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gulácsy György (kg): T. Nemzetgyűlés! Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy vannak olyanok, akik az összeférhetetlenség gyors, azonnali megvalósítása tárgyában bejegyzett interpellációmmal kapcsolatban esetleg azt mondhatják, hogy ez közjogi szőrszálhasogatás. Tudatában vagyok annak is, hogy lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ma, • amikor a függetlenségi front pártjaiból alakult kormány az infláció hétfejű sárkányával viaskodik azért, hogy a szellemi és fizikai dolgozók létminimumát biztosítsa, talán nem időszerű ennek a kérdésnek a felvetése. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a rendelkezésre

> álló szűkreszabott idő határain belül is »megindokoljam azt. hogy miért van erre szükség; miért van a harmadik magyar köztársaságnak szüksége arra, hogy ezt az összeférhetetlenségi törvényt minél előbb megvalósítsa. Arról nevetséges beszélni, hogy nem áll idő rendelkezésünkre, mert tudjuk jól, hogy tudtunk pár nap alatt fontos alkotmány jogi törvényeket — választójogi törvényt, házszabályt, alkotmányjogi alaptörvényt, köztársasági törvényt — mégpedig ió törvényeket hízni, *Űay van! a kisgazdipárton.) tehát igen rövid idő leforgása alatt ezt a törvényjavaslatot is ide lehet terjeszteni a nemzetgyűlés ele. T. Nemzetgyűlés! -Szükségünk van ennek az összeférhetetlenségi törvénynek a megalko- . tására elsősorban azért, mert a köztársasági államformáról szóló törvényünk bevezetőjében deklaráltattak az emberi jogok. Már pedis: azoknak az emberi jogoknak, amelyeket 1789-ben a diadalmas és győzelmes francia forradalom, mint az emberi és polgári jogok teljességét deklarált, egyik artikulusa így szól: Azon társadalomban, amelynek jogai .nincsenek határozottan biztosítva, amelyben a hatalmak nincsenek szétválasztva, nincs alkotmányjog. Ezekből az emberi jogokból is következik e törvény megalkotásának szükségessége. Meg kell valósítani ezt a törvényt továbbá azért, mert mi a demokrácia elveit a parlâmes tarizmus módszereivel gyakoroljuk. Már pedig az a parlamentarizmus, amelyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom nines határozottan szétválasztva egymástól, a klasszikus montesauieu-i elvek szerint, előbb-utóbb csődbe jut. T. Nemzetgyűlés! Lehetetlen állapot, hogy aktív főispánok, aktív polgármesterek, aktív miniszteriális vezető tisztviselők a nemzetgyűlés tagjai. Nemcsak azért lehetetlen állapot ez, mert ezt a két hatalmat szét kell választanunk, hanem lehetetlen azért is, mert mind a két hivatás egészen más hajlamot és természetet kivan. A főispánnak, polgármesternek elsősorban gyakorlati embernek kell lennie, a részleteket ismerő embernek, míg a jó törvényhozó nem egészen a gyakorlat embere, a jó törvényhozó nem is egészen az elméleté, hanem mindig a nagy egészet szintetikusan látja és csak ezen belül nézi a részleteket. Korábbi összeférhetetlenségi törvényünkben ez az elv úgyahogy érvényesült. De nemcsak politikai okok, hanem egyéb okok is szól?vi február hó 27-én, szerdán. 662 nak amellett, hogy ennek a korábbi összeférhetetlenségi törvénynek szabályait ne tegyük magunkévá. Nevezetesen azt egy kétkamarás rendszer számára alkották meg, mi pedig a harmadik magyar köztársaságban a törvényhozói hatalmat egykamarás rendszerben gyakoroljuk. Amikor tehát egyfelől szét kell választani a legnagyobb határozottsággal a végrehajtó és törvényhozó hatalmat, ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy ne maradjanak ki a nemzetgyűlés produktív munkájából azok. akik korábban az országgyűlés másik házának tagjai voltak. Van azonban a kérdésnek egy másik és szerintem sokkal lényegesebb, politikailag és erkölcsileg egyaránt lényegesebb és fontos abb része: ez a gazdasági, politikai, erkölcsi öszszeférhetetlens ég kérdése. (Közbeszólás a kisgazdapárton: Az a legfontosabb!) En ezen a helyen nyiltan megmondom, hogy e tekintetben pártom első vezérének, Gaal Gasztonnak puritán elveit vallom és hirdetem: (Éljenzés a kisgazdapárton. — Taksonyi János (kg): Az egy becsületes magyar volt! — Buehinger Manó (szd): Földosztást mégsem akart!) — Kérem az összeférhetetlenség kérdéséről van szó. — (Schiffer Pál (szd) : Annyira nem volt puritán!) zárassék ki még ä lehetősége is annak, hogy ma talán a helyzet következtében nem olyan nagy erőt jelentő, holnapra azonban talán már sárkány fogait mutogató nagykapitalizmus a maga rég bevált módszereivel láthatatlan pókhálószálakkal fonja be a magyar palamentnek föltételezem, hogy jóhiszemű, de éppen azért, mert jóhiszemű, az igazgatósági tagságok felkinálása mögött a valódi célt nem látó tagjait. (Az elnöki széket 2 óra 32 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Igen t. Nemzetgyűlés! Az 1918-as és 1919-es események tanulmányozása közben -valakinek a memoárjában azt olvastam, hogy az októberi magyar forradalom azon bukott meg, hogy néni volt nyilvántartva, kartotékozva két vagy háromszáz abszolút tisztességes és megbízható demokratája. Vigyázzunk, igen t. Nemzetgyűlés, ne következzék be az az eset, hogy a mi fiatal demokráciánk, amely most szenvedi keresztül a gyermekkor minden betegségét a kanyarótól esetleg a szamárköhögésig, abba pusztuljon bele, hogy nem volt erőnk, nem volt bátorságunk a kellő pillanatban a kellő alkalmat megragadni és a korrupciónak ötven vagy hatvan bacillusgazdáját, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartozik vagy milyen magas pozíciót tölt be, (Élénk taps.) a nagytőkének egy-két demokratává álcázott, csörgősapkás fullajtárját kartotékozni, nyilvántartani és ha kell, a közéletből ki is ebrudalni. (Nagy taps.) Én tudom jól, igen t Nemzetgyűléls, és ez a megállapítás neon tőMm. hanem Maculaytól

360 való, hogy az emberektől nem lehet kívánni, hogy általában jobbak és erkölcsösebbek legyenek, mint az a kor, amelyben élnek. (Marosán György (szd): Kívánni lehet!) Azt is tudom, hogy a háború és az infláció következtében mindenütt felüti a fejét a korrupció, azt is tudom, hogy a korrupció ellen egyfelől drákói ítéletekkel lehet és kell küzdeni, de küzdeni kell másfelől az okok megszüntetésével is. Az okok megszüntetéséről azonban addig nem lehet szó, amíg a magyar nép szuverén testir 42 *